„a „dist-upgrade” után tovább használhatta a régi programjait.”
Ja. A pasziánsz mindig működött.  ;D ;D ;D

Sajnos ebben igazad van, ez az árnyoldala a windows driver modelljének (azaz hogy nem a M$ csinálja a drivereket hanem a gyártók). Ebből a szempontból a linux határozottan előnyben van: ha egyszer egy hw támogatva van akkor az jó eséllyel marad is az idők végezetéig. Cserébe viszont nagyjából lehet tudni hogy ha veszel egy vasat az az aktuális windows verzióval (vagy legalábbis azzal ami a dobozra van írva) műxik. Linux-szal én először egy olyan kártyával szívtam meg ami eredetileg bt878-as chipsetes volt, de a gyártó menet közben lecserélte cx88xx-re. Akkortájt még nem volt hivatalos cx88xx támogatás a kernelben, csak patchelni lehetett de így sem volt sztereo hang és a színek sem voltak a helyükön. Egy darabig vártam hogy csak lesz idővel normális támogatás, de aztán vettem egy Pinnacle PCTV-t, az tuti 878-as. Valóban, de sztereo hang azzal sem volt, azt hittem felrobbanok. Aztán elcseréltem a vadiúj kártyát egy két évesre (ugyanaz a PCTV modell csak más chipset de ugyanúgy bt 878) azzal már jó volt. Most persze én is szívok mint a torkosborz mert Vista driver nincs csak a legutóbbi modellhez, ez pedig testvérek közt is van már vagy 4 éves ha nem több.

Te nem igazán érted miről van szó. A felvetés arról szólt hogy a linux milyen kompatiblis az egyes verziók között, bezzeg a csúnya windows. Nos, bináris kompatibilitásról az egyes linux disztribek, illetve az egy-egy disztribek különböző verziói között gyakorlatilag nem beszélhetünk. Az meg hogy forrás szinten úgy-ahogy kompatibilis /miután a configure script legyártja neked a környezetnek megfelelő makefile-okat/ hadd ne legyen már annyira nagy érdem.
Persze valójában még erről sem beszélhetünk, elvégre egy KDE2-es alkalmazást egy mai környezetben akkor sem egyszerű életre kelteni ha amúgy forráskódban ott van, mivel gyakorlatilag portolni kell.

A szépség az a dologban hogy bár a win2k, winxp valóban sok „kernelfrissítést” kapott, de nem volt szükség „dist-upgrade”-re. És ami még fontosabb: a „dist-upgrade” után tovább használhatta a régi programjait. Márpedig vállalati környezetben a legfontosabb jelszó hogy ami működik azt nem bolygatjuk. Másrészt ha vannak saját fejlesztésű programjaid (vagy olyanok amiket te fordítottál le mert nincs „gyári” csomag) akkor a dist-ugprade sem annyira egyszerű történet mint ha az otthoni gépeden cseréled az oprendszert ahol csak a játékállást veszítheted.

Szóval ez elég nagy hülyeség…..

Megint nem érted a problémát. Az open-source-ra talán igaz az hogy lelkes emberek megcsinálják a csomagokat mindenre (amúgy nem igaz, a legtöbb cucc igazából csak forráskódban vagy egy-két disztribre van meg, az általad épp használt disztribre az esetek nagy részében a legjobb esetben is csak fél-egy éves verzió van meg, már ha megvan egyáltalán, persze itt nem az openoffice-ról vagy az apacehe-ról beszélek hanem a ritkábban használt programokról, és persze az sem mindegy hogy melyik disztribről van szó). De ha te nem amatőr vagy vasgyártó multi által keresztfinanszírozott open-source fejlesztő vagy hanem ténylegesen a programfejlesztésből akarsz megélni akkor az open-source nem igazán alternatíva. Ha nem hiszed, próbád ki… Szóval a programok 90%-a a jövőben is zárt forrású marad, ez esetben viszont a gyártónak és felhasználónak egyarán jókora szívást jelent a linux „mozgó célpont” jellege.

Dehogy nincs. Ha nekiállsz programot fejleszteni akkor az első lépések közt van az is hogy milyen
platformra készíted. Azt mondod windows akkor kell támogatnod a win2k-t, XP-t, a Vistát, és esetleg a 2003 servert bár azt kliensként nem nagyon használják. Ezt többnyire egy azaz egy program kifejlesztésével megoldottad. Ha a linuxot választod akkor jönnek a disztribek mivel a userek nagyjából egyenletes arányban használnak SuSE, RedHat/Fedora, UHU, Debian, Ubuntu disztribeket de akadnak Mandriva userek is. És ha ezt mind támogatod akkor még mindig jönnek emberek hogy Gentoot meg miért nem… 

2) verziók? a m$ termékei pont ugyanúgy nem kompatibilisek egymással (ha már a saját sajáttal nem kompatibilis, akkor mit lehet várni olyantól, aki más valaki, más verziójú cuccaihoz csinál valamit)
Saját magukon belül a linux disztribek programok ált. sokkal kompatibilisek, mint a m$ cuccai… Most ne ilyen .net vs. qt + glib, vagy gtk + konqueror… dolgokat nézzünk, mert ennek nincs értelme. Hanem ilyen egyszerű dolgokat, mint 98 – xp vs. suse – suse; ppoint két egymást követő verziója, vagy ooo.

Őszintén szólva ppt-t én még csak OpenOffice alatt csináltam, én ezt szoktam meg még a linuxos időkből. Viszont a 98-xp vs suse – suse dolgot nem nagyon forszíroznám a helyedben. Próbálj meg egy SuSE 9.2-re fordított binárist (mondjuk egy KDE-s programot) elindítani 10.x alatt. Persze ahhoz hogy az összehasonlítás korrekt legyen egy SuSE 6.0-s binárist kellene elindítani 8.1-en, de én elég ritkán és csak nagyon indokolt esetben vagyok gonosz és kegyetlen ;-). Ehhez képest a win98-ra írt mezei felhasználói progik (Pl. egy átlag Delphi programozó elkövett számlázóprogi) ma is szépen fut XP alatt is. Ahogy a Delphi is. Na ez az ami nagyon hiányzik a linuxból, azért az elég kemény dolog hogy egyszer csak úgy dönt a linux hogy a Kylix innentől nem hajlandó normálisan működni rajta. És nem olyan nagyobb változás után mint Pl. a 2.2->2.4-es, vagy 2.4->2.6 hanem 2.6.9 és 2.6.10 között. Ez azért elég durva.

(Miközben mondjuk egy pdf ugyanúgy jelenik meg két windóz sőt linux alatt is.)

Na ja. De azt is nézd meg hogy a pdf megjelenítéséhez egy kisebb önálló oprendszer fut az oprendszeren belül, saját programnyelvvel, fontokkal, tokkal vonóval. A PDF-es dokumentum valójában egy program, mint ahogy a PDF font is az, a környezet csak végrehajtja ezt a programot. Ezért aztán
elég méretes jószág + az erőforrásigénye is húzós.

Ha ilyen földhöz ragadt problémákat nézel, akkor bizony rájössz, hogy egy windóz messze inkompatibilisebb, elmaradottab és nagyobb szívás, mint akár egy osx, vagy akár egy linuksz.

Mi köze a ppt-nek vagy a pdf-nek a windowshoz vagy a linuxhoz ?

Bizony, bizony… ha pl. egy windózra készítek előadást, az nem ppt, hanem pdf lesz, mert nem akarok közönség előtt égni és azt magyarázni, hogy ez a betű, meg kép az lett volna… ami most nem… de az otthoni windózomon jó vót, pedig az is xpé…

A kettő alapjában véve teljesen másra való. A PDF célja dokumentumoknak a nyomtatott anyaghoz
hasonló megjelenítése. Magyarul egyfajta e-book formátum. A ppt egy prezentációs formátum. Arra való hogy oldalanként látványosan, különféle effektek kíséretében jelenítsen meg oldalakat.
Őszintén szólva egyébként hasonló jellegű gondok inkább a 9x-ek idejében voltak jellemzők, annak a font kezelése valóban egy rakás szemét volt. De ha paranoiás vagy akkor használj OpenOffice-t, azzal nekem legalábbis még nem volt ilyen jellegű gondom, legalábbis a saját ppt-jét mindig megette ;-).

A topic indítója is etikai kérdést feszegetett, csak más jellegűt, úgy hogy nem vagyunk túlzottan offtopic ;-).

Ha mondjuk fogyatékosokat, árvákat, stb támogatsz a munkáddal azt teljesen meg tudom érteni. Bár én inkább ezt pénzadomány formájában teszem, a személyes kontaktus nem annyira az erősségem, és amikor egy hasonló jellegű szervezet kérte a szoftveremet első szóra ingyen odaadtam, ez természetes. De azt a multit ami óránként a többszörösét keresi annak amit én egy év alatt ugyan már hadd ne támogassam ingyen szoftverrel.

Nem én kezdtem, én csak válaszoltam egy olyan kérdésre hogy hogy állok a linuxhoz, én pedig megírtam, egy pár válaszommal pedig sokan nem értettek egyet, én pedig válaszoltam a felvetésekre.
Amúgy valójában túl sok bajom magával a linux-szal nincs, olyan amilyen, vannak feladatokra amikre így is ideális választást, a gond egyes fröcsögős linuxosokkal van.

2, Amit írsz az csak a te szemszögedből igaz, tehát ne várj nagy megértést, főleg, hogy a win-es alkalmazások valóban nagy szívások – rendszergazdai szemmel nézve.

Lehet. De a linux programozói szempontból az, és mivel én programozó vagyok és csak a saját gépeimet adminisztrálom nekem elsősorban ez fáj. Ezzel együtt a windowsnak is megvannak az árnyoldalai, ott vannak mindjárt a vírusok, a defaulból rendszergizda userek és hasonló dolgok, de engem jobban zavar az amikor Pl. a Kylix nem hajlandó működni az újabb disztribeken mert a 2.6.9 és a 2.6.10 között sikerült Linuséknak valami olyat berakni ami kiütötte szegény Kylixot. És emiatt szegény Kylixot nyugdíjaznom kellett, ami úgy 4 évnyi melóm kukába kerülésével járt. Ezért is vagyok picit morcos mostanság, amúgy nem csak a linuxra de a Borlandra is, de persze a többi általam eddig leírt dolog sem tesz túl boldoggá.