Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
vizsla wrote:„Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját”
Mintha nem ez lenne az igaz… (a részedről elterelés)Bocs, de te hoztad fel, én csak lecsaptam a magas labdát 😉
vizsla wrote:„Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam”
Én olvasok m$ jelentéseket is, (de apple-t is), mert érdekel.Ja, amikor az embernek van ideje jelentéseket olvasgatni…
vizsla wrote:„Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.”
A java gyorsabb. (Főként a memória-kezeléséből adódóan.) És nem elég, hogy gyorsabb, de biztonságosabbá is teszi.A .NET-nél talán gyorsabb picivel, de a C++-nál biztosan nem. Nézz körbe picit a neten sebességtesztekért…
vizsla wrote:„Az újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.”
windózról:
Sajnos nem elég ritkábban…Ebben egyetértek.
vizsla wrote:Igen a épp a múltkor szívtam a fogam, hogy egyszer újra kellett indítani, szégyenszemre- épp meg is jegyeztem, hogy a végén még windóz lesz belőle.Kellett ott többször is. De tény hogy a M$-nek még van hova fejlődnie ezen a téren, különösen az automatikus update utáni újraindítások idegesítőek.
vizsla wrote:„De a windows elég vígan el lenne 16 bites kód nélkül”
Szerintem is… ennekpraktikusságidirekt keresztbetevési okai lehetnek.
Márt csak azért is, mert a 16 bites programoknak a windóz „emulál”.Ilyenről sem tudok. 2004-ig a M$-nak még csak virtualizációs techonlógiája sem volt, így aztán nehezen emulálhatott volna. Másrészt a keresztbetevést sem igazán értem: kinek is tenne keresztbe ? A vmware elég jól megoldotta a kérdést, a QEmu-nak és a Bochs-nak sem nagyon volt ezzel baja, sőt még az olyan kis szutykok mint a DosBox is vígan megbirkóztak a feladattal (bár neki a 32 bites módra váltással viszont voltak gondjai amíg el nem kezdte használni ő is a QEmu-t). Szvsz ez összesküvéselmélet.
vizsla wrote:„Vagy még annyit sem. Ha kicsit is ismernéd a BIOS-t, de sem igen vitatkoznál ezzel.”
Hihetetlen ez a windóz fan magatartásod. :))))
Mivan pl. azzal, hogy egy „nagy” merevlemezt az xp csak bios frissítés után lét teljes egésszében, amíg linuksz alatt kényelmesen kezelheted az egészet.
[quote]
A merevlemezek geometriai infóit a BIOS-ból veszi. De vegyél elő egy PC BIOS funkció listát és filózz el picit azon hogy mennyire lenne gyors az XP ha ezen keresztül kezelné a merevlemezeket. Ne vicceljünk…vizsla wrote:„Persze, mindenki hülye aki mindenféle egységes HIG-et próbál egy-egy oprendszernek adni”
Megint eltereled a szót, és nem arra adsz választ, hogy egy teljesen eltérő funkcionalitású és kinézetű windóz program miért jobban átjátható, mint egy azonos funkcionalitású gtk/qt.Dehogy terelem. A HIG a Human Interface Guide az ami megmondja hogy hogyan kell nagyjából kinéznie egy programnak, milyenek a dialógus ablakok, hogy néz ki egy button, stb. Ez jó esetben oprendszer szinten hasonló. Ettől persze a user nem fog egy 3D-s tervezőprogramot kapásból használni egy könyvelőprogi után, de legalább azt tudja hogy ha megjelenik az orra előtt egy ablak hogy ez itt egy nyomógomb, ez itt egy checkbox, a fájl megnyitásánál hogy tudok egy szintet feljebb lépni, stb. Ez neked vagy nekem nem gond mert millió különféle rendszert ismerünk, de Átlag Jucikának bizony az. És én pont ezért nem nagyon rajongok a Vistában megjelenő xaml alapú cuccokért sem amik picit meg fogják kavarni a dolgokat ezen a téren.
vizsla wrote:Arra sem reagálsz, hogy van windóz alatt ugyanúgy teljesen más kinézetű cucc, mint linux alatt qt, vagy gtk.Dehogynem. Minden valamirevaló platformon el tudsz térni a rendszer HIG-től (különben elég fura kinézetű játékprogik lennének) de ha nem vagy teljesen hülye akkor nem csinálsz ilyet. Linux alatt viszont vagy Gnome vagy KDE HIG-et használsz, és a kettő eléggé el tud térni.
vizsla wrote:Miért, te minek nevezel olyan dolgokat, hogy fogunk egy bitkép formátumot, jól összekeverjük a biteket (azon kívül, hogy értelmetlen baromság), vagy hirtelen kitaláljuk a bill-tel való böngészőkezelést (leszabadalmaztatjuk), vagy úttöröként kitaláljuk az iconview-t stb, amikor azok már léteznek. Szerintem lopásnak, csalásnak, ámításnak, félrevezetésnek.Ja. Vagy amikor linuxon „feltaláljuk” az ACL alapú jogosultságkezelést linux alatt, vagy amikor megcsináljuk az ogg vorbist mp3 helyett, vagy a png-t jpeg/gif helyett, stb.
vizsla wrote:„Ez azért a driver / hardver gyártójától is függhet.”
Nem, nem függhet, bármilyen nyomtatót, scannert, egyéb ipari gépet ugyanabba az usb-be kell dugni. (Vagy kézzel átállítgatni… ami szerintem ugyanolyan szívás, mintha linuksz alatt állítanád be.)Az hogy az USB-be bedugtad a cuccost még édeskevés. Először is, van az USB interfésznek is egy drivere (jó esetben benne a kernelben, rossz esetben telepíteni kell). Aztán ha látja a gép az USB-n keresztül a vasat, akkor kell egy driver ami kommunikál vele – onnantól kezdve hogy észreveszi hogy feldugtad rá, el kell kezdeni kommunikálni, a másik oldalon pedig az adott vasra jellemző interfészt kell produkálni az oprendszer felé. Ezt van olyan cég ami rohadt jól megoldja, és van olyan ami nem. Amúgy ez linux alatt is igaz – van olyan USB-s vas ami királyul megy, van olyan ami sehogy. Ráadásul az USB fizikailag is tud szar lenni, nekem már adat is veszett el roszul csatlakozó USB-s pendrive miatt (ráadásul pont linuxon).
vizsla wrote:„CD/DVD olvasó a lemezcsere után csak némi szemetet mutatott fájlnevek helyett”
Én is láttam windóws alatt és sz@r volt a lemez.Csakhogy itt teljesen jó volt a lemez.
vizsla wrote:„ezen csak a reboot segített”
Ezen meg megint csak röhögnöm kell… mégha windóz lenne.Minden Mandrake megcsinálta, úgy 9.0-tól 10.1-ig, méghozzá elég rendszeresen (de lehet hogy korábban is), szvsz az automount volt elkúrva, ha azt kikapcsolatad akkor jó volt a helyzet.
vizsla wrote:„Nem igazán. Az egyes disztribek mégiscsak linuxok valahol”
Ez baromság! Ha van egy autogyárad, akkor neked piros autót kell gyártanod, mint a szomszéd autogyár – ugyanolyan alakkal, ugyanolyan motorral…De legalábbis hülyén hangzik amikor a kék opelesek szidják a piros opeleseket 😉
vizsla wrote:„Azért a windows alatt is van szabványos installer csomág”
Amit – gondolom – persze csak akkor használhatsz, ha tejelsz a m$-nak.
De mindegy is, mert mindenki azt használ, amit akar.
Megint nem fogom megérteni, hogy sz egyszeregy miért praktikusabb windóws alatt, amikor pont ugyanolyan. (Megint, egyesek egyenlőbbek.)Már bocsi, de te írtad hogy mekkora fos a M$ mert neki nincs egységes install csomagja. Én meg bátorkodtam megjegyezni hogy de bizony van. Kik is az egyenlőbbek ? 😉
vizsla wrote:„kismillió progi van linuxra amit az adott disztribre csak forrásból tehetsz fel.”
Windóz alatt is. Megint, egyesek egyenlőbbek esete.
Miért rosszabb a forrás linuksz alatt?Bármelyik distrib leforgathat bármilyen csomagot linuxra?Megint olyasmit adsz a számba amit nem mondtam. Ez arra volt példa hogy linux alatt sem minden az egységes szent csomagkezelőn keresztül megy fel ami gondoskodik a fájldalommentes uninstallról is. De ez nem jelenti azt hogy ugyanez windowson nem probléma.
vizsla wrote:Sőt linuksz disztribek azért tartalmaznak fejlesztői eszközöket, a windóz nem igazán… tehát ha van egy forrásod azt linux alá feltenni könnyebb is, mint windóws alá.Viszont ha windows alatt csinálsz egy exe-t az 99%-os eséllyel 10 év múlva is futni fog minden windowson, legalábbis x86-on. Ugyanezt linux alatt már nem mondhatod el: egy Mandriva 10.2-re fordított csomagot elég macerás feltenni 10.1-re, mivel 100 olyan kis lib lesz ami miatt függőségi problémáid lesznek, és ha force-szal felrakod akkor sem fog elindulni mert neki az xx.yy.zz lib kell és nem az eggyel előző verzió. Ha pedig felrakod a 100 kicsi libedet akkor 500 másik már fenn lévő proginak lesz ugyanilyen problémája.
vizsla wrote:Összefoglalva nem olyan egyszerű ez a melyik jobb kérdés.
(És még az osx-et éppen, hogy csak érintettem.)Persze hogy nem egyszerű.
sakkmesterke wrote:Figyelj Lcoder, miért baj az hogy csak 5%-a felhsználóknak használ Linuxot? Versenyzünk talán valakivel, hogy ezt mondjuk 10%ra emeljük? Es mi valtozik ha lesz ilyen környezet? Az AutoDesk vagy az Adobe majd ingyen fogja talán biztositani az AutoCAD-et vagy a CS2-t, mert csak .NET? A Linux eddig sem halt meg, miért halna meg épp most?Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni, méghozzá ennek jelentős része egy egyszeri kiadás, amit aztán el lehet osztani N részre ahol N a potenciális felhasználók száma. És N minél kisebb annál kevésbé éri meg neked betenni azt a bizonyos egyszeri kiadást hogy a cuccod linux kompatiblis legyen (és ami persze nem is annyira egyszeri linuxon ha a disztribek számát és az azon belüli konfigurálási lehetőségeket tekintjük ami mind egy-egy potenciális rémálom a support számára).
sakkmesterke wrote:Figyelj Lcoder, miért baj az hogy csak 5%-a felhsználóknak használ Linuxot? Versenyzünk talán valakivel, hogy ezt mondjuk 10%ra emeljük? Es mi valtozik ha lesz ilyen környezet? Az AutoDesk vagy az Adobe majd ingyen fogja talán biztositani az AutoCAD-et vagy a CS2-t, mert csak .NET? A Linux eddig sem halt meg, miért halna meg épp most?Ez azért baj, mert ha te szoftver (vagy hardver) gyártó vagy akkor nagyjából két alternatíva áll rendelkezésedre: vagy támogadot a linuxot vagy nem támogatod. Ha támogatod akkor az bizony pénzbe fog kerülni, méghozzá ennek jelentős része egy egyszeri kiadás, amit aztán el lehet osztani N részre ahol N a potenciális felhasználók száma. És N minél kisebb annál kevésbé éri meg neked betenni azt a bizonyos egyszeri kiadást hogy a cuccod linux kompatiblis legyen (és ami persze nem is annyira egyszeri linuxon ha a disztribek számát és az azon belüli konfigurálási lehetőségeket tekintjük ami mind egy-egy potenciális rémálom a support számára).
sakkmesterke wrote:Vissza a topichoz, szerintem nincs szükség platformfüggetlen fejlesztésre, mert ebből már most olyan a szájizem, mintha a francia forradalomról olvasnék – a végén az egyenlők közt is akadtak egyenlőbbek, és bűnösök (pl.Robespierre kartárs).
De bizony hogy van. Pillanatnyilag linuxra fejleszteni desktop rendszert minden csak nem kifizetődő, mivel kb. a usereknek úgy 5%-a használ linuxot. Persze ma sokak szerint a jövő a web, de ez így ebben a formájában szvsz nem igaz – maga a webes kliens persze fontos, de a desktop alkalmazások a napi gyakorlatban szvsz mindig is dominálni fognak, max. lehet hogy a desktop alkalmazásod a böngészőben fog futni, de ugyanolyan vastag kliens lesz mögötte mint ma, egyszerűen azért mert így egyrészt azonos platformon fejlesztheted a kliens és a szerver oldali programot (nem kell javascripttel és egyéb szutykokkal foglalkozni), másrészt mert ki tudod használni a desktop erőforrásait (Pl. le tudsz tenni fájlokat a user winchesterére és legközelebb nem kell mindent újra letöltened).
A lényeg mindenesetre az hogy komolyabb programokat (>pistike webáruháza péhápében, bár ami azt illeti az is multiplatform) vagy windowsra érdemes megcsinálni vagy multiplatformra. Ez után persze már érdemes azon is elfilózni hogy nem jobb ötlet-e egy nagyon jó programot csinálni windowsra ugyanazzal az erőfeszítéssel mint amiből kijön egy közepes multiplatform program – esetleg a windowsra optimalizált program a windowsos userbázisból többet meghódíthat mint az 5% linuxos közösség.sakkmesterke wrote:20 éve amikor megirtam az első sorokat basicben örültem, hogy micsoda szép és jó. Hol van mára már a jó öreg Commodore. Most sokan nyomják a marketingszöveget a .NET-nek, hogy ilyen szép, meg ilyen jó, úgy mint amikor megjelent a WIndóz95 annak idején, vagy az EU csatlakozás – „csak ez az egy út létezik” cimén. Ha valaki azt hiszi, hogy holnap nem fog felkelni a nap M$, .NET, ill.egyéb hülyeségek nélkül, azt ki kell ábránditsam, hogy igenis fel fog kelni a nap, és az élet megy ugyanúgy tovább. Bocsi ha valakit megsértettem ezzel.Persze hogy fel fog kelni. De hidd el, linux nélkül is. Ez a profi fejlesztőknél akik az igazán nagy programokat csinálják, illetve az ez ügyben illetékes döntéshozóknál soha nem érzelmi hanem kőkemény anyagi kérdés. Amikor Pistike nekiáll új számológépet gyártani az FLTK widgetsetre alapuló desktop környezet alá, nos ő érzelmi alapon dönt. Az IBM, SUN, Microsoft, Oracle, SAP, Corel, Borland, stb. viszont már nem – bár ahogy a Kylixos és egyéb dolgokat elnézem, a Borland esetén ebben már annyira nem vagyok biztos ;-). Ami nem feltétlenül azt jelenti hogy nem csinálunk linuxos platformra terméket – de emögött nem a lelkesedés hanem észérvek állnak.
zoltan22 wrote:Szerintem ennek meg van a nagyarazata es az ertelme: a legtobb szofvertelmeket ugy fejlesztik, hogy kituznek maguk ele egy celt, es azt megprobaljak elerni, egyenes uton. A linux fejlesztese viszont evolutio-szeru: minenki csinal amit akar, es az marad fenn, amelyik a jobb. Errol lattam egy irast a neten, csak mar meg nem mondom, hogy hol.
Tehat letezik tobbfele API, aztan mindenki azt hasznalja, amelyiket akarja, es majd elvalik, mi lesz belole.A gond hogy 15 év alatt nem tudta kiforrni magát ez az evolúció. Nem dőlt el hogy KDE vagy Gnome, van KDE és Gnome és még vagy 5-10 kicsi egyéb desktop/widgetkészlet. A normál szoftverfejlesztésben az a jó hogy van egyvalaki aki eldönti hogy ez a dolog jó vagy nem jó, legfeljebb ha rosszul dönt akkor bukik a project. Ezzel szemben a linuxnál az egyik oldalon is elindul 1000 kicsi kínai alagutat ásni, a másik oldalon is elindul ugyanennyi, és ha nem találkoznak össze középen (és nemigen szoktak) akkor lesz két alagút. Plusz van 4-5 olyan ami csak pár métert haladt, meg olyan ami össze-vissza kacskaringózik.
Dacr wrote:Ui: „C64 emulátoron futó ZX-Spectrum” —> a régi Spectrumos becsület azt kívánja belőlem: ZX-en egy C64 emulátor (ergo: én sem értek annyira a Sinclair-hez… 🙂 )Emulátor egyikhez sem volt. De mindkét platformra volt szimulátor, viszont a kettő közül úgy emléxem hogy a C64-es verzió volt életképesebb, már csak azért is mert a C64 felbontása nagyobb volt mint a Spectrumé, így a 40 karaktert vízszintesen csak torzítással lehetett megcsinálni Spectrumon. Plusz hardverben a C64 sokkal erősebb volt mint a Spectrum (Pl. sprite-ok), ugyanakkor a C64 basic önmagában nem tartalmazott grafika/hang kezelő utasításokat, szemben a Spectruméval. Az eredmény az volt hogy C64-re volt egy olyan szimulátor amiròl első ránézésre nem mondtad volna meg hogy nem eredeti Spectrum.
Dacr wrote:Ui: „C64 emulátoron futó ZX-Spectrum” —> a régi Spectrumos becsület azt kívánja belőlem: ZX-en egy C64 emulátor (ergo: én sem értek annyira a Sinclair-hez… 🙂 )Emulátor egyikhez sem volt. De mindkét platformra volt szimulátor, viszont a kettő közül úgy emléxem hogy a C64-es verzió volt életképesebb, már csak azért is mert a C64 felbontása nagyobb volt mint a Spectrumé, így a 40 karaktert vízszintesen csak torzítással lehetett megcsinálni Spectrumon. Plusz hardverben a C64 sokkal erősebb volt mint a Spectrum (Pl. sprite-ok), ugyanakkor a C64 basic önmagában nem tartalmazott grafika/hang kezelő utasításokat, szemben a Spectruméval. Az eredmény az volt hogy C64-re volt egy olyan szimulátor amiròl első ránézésre nem mondtad volna meg hogy nem eredeti Spectrum.
vizsla wrote:„Aki meg linuxot akar programozni .NET alatt annak meg ott a mono. Persze a linuxosok jó részét az ideológia mozgatja, ahhoz pedig hozzátartozik a zsigeri gyűlölet „
Ezért létezik a következő szöveg:
– a windóz „ezt” tudja, ezért jobb
– a linux is, meg a mac is
– akkor a windóws „ezt is”
– a linux is, meg a mac is, sőt azok ezt is, amit a iwndóz nem
– akkor is jobbJobb esetben. Mert általában a miért jobbra az a válasz, hogy csak.
Olyat még (értelmes indokot) csak egy linukszustól hallottam, hogy a linuksz azért szar, mert nem lehet vele adót bevallani, vagy nincs driver stb.Ilyesmit igazi linuxostól nem hallasz. Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját, nyilván azért mert a M$ lefizette őket. 😉
vizsla wrote:Ez a „zsigeri”, amit te mondasz, hogy
– amíg a m$ megfizeti a munkát addig má$ nemHol állítottam én ilyet ? Én azt állítottam hogy amíg egy cég (M$ vagy nem M$) megfizeti a munkát addig
a mezei open-source codernek annyi a jutalma a munkájáért hogy fel van írva a neve kéménybe korommal,
illetve hogy az egészből igazán azok a nagy cégek profitálnak akik a nagy projectek mögött állnak.
Ezt viszont idáig nem nagyon látom hogy cáfoltad volna.vizsla wrote:– .NET ugyanazt a bizt. kódot adja, mint a java (az m$ sem állítja ezt)Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam eddig itt a fórumon. De más alátámasztását idáig nem igazán láttam a dolognak hogy de bizony hogy így van.
vizsla wrote:– java lassabb, mint a C++ (ezt sem szokás mondani)Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.
Ez persze folyamatosan változik ahogy a JIT és az osztálykönyvtárak fejlődnek, optimalizálódnak ez a
különbség nyilván egyre kisebb lesz. De egyenlőre sem C# sem java nyelven nem láttam élvonalbeli 3D motort vagy adatbázisszervert (ennek ellenére van, Pl. Vista DB, vagy a javába épített, de az Oracle, DB2, MS-SQL szerver azért még maradt unmanaged C++).vizsla wrote:– a linukszot is azokért újra kell indítani, mint a windóztAz újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.vizsla wrote:– a kernel váltás miatt újra kell indítani a gépetÉn legalábbis eddig így tudtam. Az persze igaz hogy amikor én először fordítottam újra a kernelt az még a 2.2.x-es időkben volt, és azóta nagyjából hasonlóan csinálom. Viszont ha ez így van akkor nem tudom hogy az általam ismert linux disztribek miért indítják magukat újra telepítés után…
vizsla wrote:– azért van 16 bites kód a windózban, mert a jó öreg William kompatibilis akar maradni a pc-kel.Ilyet nem igazán írtam. De a windows elég vígan el lenne 16 bites kód nélkül – gondolj bele, NT 3.5 is volt már nem x86-os platformon is, azokon pedig nemigen volt 16 ites kód, pedig az NT 3.5 nem mai csirke. Az más kérdés hogy a nem x86-os platformok kissé kihaltak mostanra kivéve pár nagygépen (SUN, IBM, stb) de ezek eladásai az x86-hoz képest minimálisak és amúgy is *nixosak, így a M$-nek nem érte meg fenntartani. De a dolog létezett, és nem hiszem hogy ma azért kell az x86-os procikban 16 bites alrendszer mert a M$ nem tud full 32/64 bites oprendszert írni, és teli van 16 bites x86-os assemblyben írt kódokkal…
vizsla wrote:– az xikszpé ugyanannyit használ a bios-ból, mint a linukszVagy még annyit sem. Ha kicsit is ismernéd a BIOS-t, de sem igen vitatkoznál ezzel. Ha az XP a BIOS-t használná akkor teljesítményben labdába sem tudna rúgni egy 32 bites oprendszerrel szemben. Persze bizonyos alapvető hw beállításokat használ (Pl. milyen alaplapi chip van letiltva, van-e floppy meg ilyenek, de ezt a linux is).
vizsla wrote:– bármilyen, teljesen más windózos programot (ahol minden máshol van), csak azért mert egyforma gombok vannak rajta, hamarabb megszoknak a titkárnők, mint egy felépítésében, mondjuk azonos gtk, vagy qt programot, melynek max. a kinézete másabb. (Megjegyzem windóz alatt is van ilyen: nézz meg pl. egy nero-t, vagy egy norton antivírust – közük nincs a windóz kinézethez.)Persze, mindenki hülye aki mindenféle egységes HIG-et próbál egy-egy oprendszernek adni, beleértve Pl. a MacOSX tervezőit is (amúgy a Gnome-nak és a KDE-nek is megvan a saját HIG-ja, más kérdés hogy a kettő eléggé üti egymást). Az más kérdés hogy minden oprendszer alatt lehet azzal homlokegyenest ellenkező HIG-et is csinálni, de ha nem játékprogramot csinálsz akkor ez nem biztos hogy annyira jó ötlet. Amúgy ez ügyben Pl. nem annyira vagyok oda a .NET 3.0-ban bevezetett WPF/XAML koncepcióval ahol pofonegyszerűen csinálhatsz mindenféle hülyébbnél hülyébb user interfészt hasonló eszközökkel ahogy a webet tervezed.
vizsla wrote:– Továbbá figyelmen kívül hagyod azt, hogy a m$ és még egy pár egyeduralomra törő / törni akaró cég fittyet hány a szabványokra, sőt nem is maga talál ki dolgokat, hanem levédett dolgokat „lop”, felcserél benne néhány byte-ot és megvan az új nem kompatibilis sz@r, amit terjeszteni fog, hogy az a legjobb. (És nem a pénz hiánya miatt „lopja”.)A szabványok követése egy jó kérdés. Ha jól tudom ma Pl. a C# szabványosítva van, a java nem. Másrészt elég fura ezt egy olyan oprendszerrel kapcsolatban említeni ami 15 év alatt nem tudott produkálni egy egységes desktop interfészt / API-t.
vizsla wrote:– Figyelmen kívül hagyod azt, hogy az excel nem jól számol. (Meg sem tudnám mondani mióta és nem javítják ki.)Nem igazából excelezek, így ez ügyben nem tudok nyilatkozni.
vizsla wrote:– Figyelmen kívül hagyod azt, hogy egy sz@ros nyomtatót nem mindegy, hogy melyik usb lyukba dugod bele windóz esetén egy eszerű nyomtató driver telepítés után. Egy mezei júzer tán arra vágyik, hogy önmaga hozogasson létre másod-nyomtató példányokat, hogy ott is működjön. Ezt meg tudja csinálni windóz alatt (és nem is kellemetlen), de hasonló kvalitású dolgokat linuksz alatt nem. (Hát megsúgom: egy mezei júzer, legyen az windózos, linukszos, vagy mac-es nem is hiszi el, hogy ilyen létezik, amíg meg nem mutatom, hogy igen.)Ez azért a driver / hardver gyártójától is függhet. Ezeket a dolgokat én szintén nem nagyon említeném linux kapcsán – anno a Mandrake nekem produlált Pl. olyanokat hogy egyszer csak – nem tudni miért – a CD/DVD olvasó a lemezcsere után csak némi szemetet mutatott fájlnevek helyett, és ezen csak a reboot segített. Vagy Pl. az USB pendrive-ok kezelése is érdekes volt egyes Mandrake és SUSE verziók alatt.
vizsla wrote:– Továbbá figyelmen kívül hagyod, hogy a gpl nem = linuksz, windóz alatt is létezik és sokan használják. Sőt van aolyan gpl-es cucc, ami linuksz alatt nem is létezik. Van olyan, amit winre azért hoztak létre, mert nem volt olyan win alatt, mint linuksz alatt.Ezt nem is tagadom.
vizsla wrote:Windózostól, még csak ennyit hallottam a windóz tökéletes, linuksz sz@r (mármint, ha foglalkozik ezzel a „háborúval”)… ha a bizonyítékok nem ezt támasztják alá, akkor a válasz „csak”.Windowsosa válogatja. Ott is van okosabb is, hülyébb is, ugyanúgy mint a linuxosok között. Amúgy a windowsnak is megvannak az árnyoldalai: egyrészt mivel sok a viszonylag egyformán konfigurált gép, így
sokkal nagyobb a támadási felületük a vírusok felé. A vírusírtók nagy része egy tragédia – folyamatosan „adót szed”, plusz némelyik elég sok erőforrást is felzabál. A win32 egy rakás kaki volt. Másrészt van egy rakás érv a windows mellett is: nagyobb szoftverválaszték, egységes API, egységes user interfész, stb.vizsla wrote:„utálják egymás disztribúcióját (debian vs RedHat vs SuSE, stb), csomagkezelőjét (rpm vs deb), desktop rendszerét (Gnome vs KDE) ;-). Ez is az egyik oka hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy egységes, koherens rendszert összehozni.”
A debian külön cég, a rh, suse külön cég, a kde külön cég a gnome külön cég.Nem igazán. Az egyes disztribek mégiscsak linuxok valahol, ráadásul a KDE vagy a Gnome nélkül nemigen lehet épkézláb desktop linuxot csinálni, mivel az alkalmazások fele az egyik vagy a másik alatt van meg normális minőségben (a GIMP-nek nem igazán van KDE alatt párja, míg a KDevelophoz hasonló dolog nem nagyon van Gnome alatt /bár mindkét oldalon vannak próbálkozások, Pl. Anjuta).
vizsla wrote:Csomagkezelő? Win alatt minden program úgy telepíti magát, ahogy akarja. Ha szerencséd van, akkor találsz valami sz@rt is a csomagban, amivel eltávolíthatod, hogy ne kelljen manuálisan.Azért a windows alatt is van szabványos installer csomág, másrészt kismillió progi van linuxra amit az adott disztribre csak forrásból tehetsz fel. Plusz linux alatt is csinálhatsz egyedi telepítőt, a legtöbb cég csinál is (lásd Loki cuccai, vagy az IBM DB2 telepítője, vagy szinte az összes javás cucc).
vizsla wrote:Háború?
Win alatt egyes programok ott hagyják a maradványukat, hogy a másik ne működjön. (Kézzel kell innen-onnan eltávolítani.) Különösen jellemző tud lenni egyes „biztonságot” szolgálóvírusírtóvírusra.Ez inkább impotencia kérdése.
vizsla wrote:„Aki meg linuxot akar programozni .NET alatt annak meg ott a mono. Persze a linuxosok jó részét az ideológia mozgatja, ahhoz pedig hozzátartozik a zsigeri gyűlölet „
Ezért létezik a következő szöveg:
– a windóz „ezt” tudja, ezért jobb
– a linux is, meg a mac is
– akkor a windóws „ezt is”
– a linux is, meg a mac is, sőt azok ezt is, amit a iwndóz nem
– akkor is jobbJobb esetben. Mert általában a miért jobbra az a válasz, hogy csak.
Olyat még (értelmes indokot) csak egy linukszustól hallottam, hogy a linuksz azért szar, mert nem lehet vele adót bevallani, vagy nincs driver stb.Ilyesmit igazi linuxostól nem hallasz. Olyat igen hogy az a rohadt APEH csak windowsra adja aki az adóbevallás programját, nyilván azért mert a M$ lefizette őket. 😉
vizsla wrote:Ez a „zsigeri”, amit te mondasz, hogy
– amíg a m$ megfizeti a munkát addig má$ nemHol állítottam én ilyet ? Én azt állítottam hogy amíg egy cég (M$ vagy nem M$) megfizeti a munkát addig
a mezei open-source codernek annyi a jutalma a munkájáért hogy fel van írva a neve kéménybe korommal,
illetve hogy az egészből igazán azok a nagy cégek profitálnak akik a nagy projectek mögött állnak.
Ezt viszont idáig nem nagyon látom hogy cáfoltad volna.vizsla wrote:– .NET ugyanazt a bizt. kódot adja, mint a java (az m$ sem állítja ezt)Őszintén szólva ennek ellenkezőjét is csak tőled hallottam eddig itt a fórumon. De más alátámasztását idáig nem igazán láttam a dolognak hogy de bizony hogy így van.
vizsla wrote:– java lassabb, mint a C++ (ezt sem szokás mondani)Én úgy tudom hogy általában úgy 13%-kal van mind a Java mind a C#/.NET sebességben a C++ mögött.
Ez persze folyamatosan változik ahogy a JIT és az osztálykönyvtárak fejlődnek, optimalizálódnak ez a
különbség nyilván egyre kisebb lesz. De egyenlőre sem C# sem java nyelven nem láttam élvonalbeli 3D motort vagy adatbázisszervert (ennek ellenére van, Pl. Vista DB, vagy a javába épített, de az Oracle, DB2, MS-SQL szerver azért még maradt unmanaged C++).vizsla wrote:– a linukszot is azokért újra kell indítani, mint a windóztAz újraindításoknak igen sokféle oka lehet. De a windowst is egyre ritkábban kell újraindítani, ugyanakkor bizony
néha a linuxot is újra kell.vizsla wrote:– a kernel váltás miatt újra kell indítani a gépetÉn legalábbis eddig így tudtam. Az persze igaz hogy amikor én először fordítottam újra a kernelt az még a 2.2.x-es időkben volt, és azóta nagyjából hasonlóan csinálom. Viszont ha ez így van akkor nem tudom hogy az általam ismert linux disztribek miért indítják magukat újra telepítés után…
vizsla wrote:– azért van 16 bites kód a windózban, mert a jó öreg William kompatibilis akar maradni a pc-kel.Ilyet nem igazán írtam. De a windows elég vígan el lenne 16 bites kód nélkül – gondolj bele, NT 3.5 is volt már nem x86-os platformon is, azokon pedig nemigen volt 16 ites kód, pedig az NT 3.5 nem mai csirke. Az más kérdés hogy a nem x86-os platformok kissé kihaltak mostanra kivéve pár nagygépen (SUN, IBM, stb) de ezek eladásai az x86-hoz képest minimálisak és amúgy is *nixosak, így a M$-nek nem érte meg fenntartani. De a dolog létezett, és nem hiszem hogy ma azért kell az x86-os procikban 16 bites alrendszer mert a M$ nem tud full 32/64 bites oprendszert írni, és teli van 16 bites x86-os assemblyben írt kódokkal…
vizsla wrote:– az xikszpé ugyanannyit használ a bios-ból, mint a linukszVagy még annyit sem. Ha kicsit is ismernéd a BIOS-t, de sem igen vitatkoznál ezzel. Ha az XP a BIOS-t használná akkor teljesítményben labdába sem tudna rúgni egy 32 bites oprendszerrel szemben. Persze bizonyos alapvető hw beállításokat használ (Pl. milyen alaplapi chip van letiltva, van-e floppy meg ilyenek, de ezt a linux is).
vizsla wrote:– bármilyen, teljesen más windózos programot (ahol minden máshol van), csak azért mert egyforma gombok vannak rajta, hamarabb megszoknak a titkárnők, mint egy felépítésében, mondjuk azonos gtk, vagy qt programot, melynek max. a kinézete másabb. (Megjegyzem windóz alatt is van ilyen: nézz meg pl. egy nero-t, vagy egy norton antivírust – közük nincs a windóz kinézethez.)Persze, mindenki hülye aki mindenféle egységes HIG-et próbál egy-egy oprendszernek adni, beleértve Pl. a MacOSX tervezőit is (amúgy a Gnome-nak és a KDE-nek is megvan a saját HIG-ja, más kérdés hogy a kettő eléggé üti egymást). Az más kérdés hogy minden oprendszer alatt lehet azzal homlokegyenest ellenkező HIG-et is csinálni, de ha nem játékprogramot csinálsz akkor ez nem biztos hogy annyira jó ötlet. Amúgy ez ügyben Pl. nem annyira vagyok oda a .NET 3.0-ban bevezetett WPF/XAML koncepcióval ahol pofonegyszerűen csinálhatsz mindenféle hülyébbnél hülyébb user interfészt hasonló eszközökkel ahogy a webet tervezed.
vizsla wrote:– Továbbá figyelmen kívül hagyod azt, hogy a m$ és még egy pár egyeduralomra törő / törni akaró cég fittyet hány a szabványokra, sőt nem is maga talál ki dolgokat, hanem levédett dolgokat „lop”, felcserél benne néhány byte-ot és megvan az új nem kompatibilis sz@r, amit terjeszteni fog, hogy az a legjobb. (És nem a pénz hiánya miatt „lopja”.)A szabványok követése egy jó kérdés. Ha jól tudom ma Pl. a C# szabványosítva van, a java nem. Másrészt elég fura ezt egy olyan oprendszerrel kapcsolatban említeni ami 15 év alatt nem tudott produkálni egy egységes desktop interfészt / API-t.
vizsla wrote:– Figyelmen kívül hagyod azt, hogy az excel nem jól számol. (Meg sem tudnám mondani mióta és nem javítják ki.)Nem igazából excelezek, így ez ügyben nem tudok nyilatkozni.
vizsla wrote:– Figyelmen kívül hagyod azt, hogy egy sz@ros nyomtatót nem mindegy, hogy melyik usb lyukba dugod bele windóz esetén egy eszerű nyomtató driver telepítés után. Egy mezei júzer tán arra vágyik, hogy önmaga hozogasson létre másod-nyomtató példányokat, hogy ott is működjön. Ezt meg tudja csinálni windóz alatt (és nem is kellemetlen), de hasonló kvalitású dolgokat linuksz alatt nem. (Hát megsúgom: egy mezei júzer, legyen az windózos, linukszos, vagy mac-es nem is hiszi el, hogy ilyen létezik, amíg meg nem mutatom, hogy igen.)Ez azért a driver / hardver gyártójától is függhet. Ezeket a dolgokat én szintén nem nagyon említeném linux kapcsán – anno a Mandrake nekem produlált Pl. olyanokat hogy egyszer csak – nem tudni miért – a CD/DVD olvasó a lemezcsere után csak némi szemetet mutatott fájlnevek helyett, és ezen csak a reboot segített. Vagy Pl. az USB pendrive-ok kezelése is érdekes volt egyes Mandrake és SUSE verziók alatt.
vizsla wrote:– Továbbá figyelmen kívül hagyod, hogy a gpl nem = linuksz, windóz alatt is létezik és sokan használják. Sőt van aolyan gpl-es cucc, ami linuksz alatt nem is létezik. Van olyan, amit winre azért hoztak létre, mert nem volt olyan win alatt, mint linuksz alatt.Ezt nem is tagadom.
vizsla wrote:Windózostól, még csak ennyit hallottam a windóz tökéletes, linuksz sz@r (mármint, ha foglalkozik ezzel a „háborúval”)… ha a bizonyítékok nem ezt támasztják alá, akkor a válasz „csak”.Windowsosa válogatja. Ott is van okosabb is, hülyébb is, ugyanúgy mint a linuxosok között. Amúgy a windowsnak is megvannak az árnyoldalai: egyrészt mivel sok a viszonylag egyformán konfigurált gép, így
sokkal nagyobb a támadási felületük a vírusok felé. A vírusírtók nagy része egy tragédia – folyamatosan „adót szed”, plusz némelyik elég sok erőforrást is felzabál. A win32 egy rakás kaki volt. Másrészt van egy rakás érv a windows mellett is: nagyobb szoftverválaszték, egységes API, egységes user interfész, stb.vizsla wrote:„utálják egymás disztribúcióját (debian vs RedHat vs SuSE, stb), csomagkezelőjét (rpm vs deb), desktop rendszerét (Gnome vs KDE) ;-). Ez is az egyik oka hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy egységes, koherens rendszert összehozni.”
A debian külön cég, a rh, suse külön cég, a kde külön cég a gnome külön cég.Nem igazán. Az egyes disztribek mégiscsak linuxok valahol, ráadásul a KDE vagy a Gnome nélkül nemigen lehet épkézláb desktop linuxot csinálni, mivel az alkalmazások fele az egyik vagy a másik alatt van meg normális minőségben (a GIMP-nek nem igazán van KDE alatt párja, míg a KDevelophoz hasonló dolog nem nagyon van Gnome alatt /bár mindkét oldalon vannak próbálkozások, Pl. Anjuta).
vizsla wrote:Csomagkezelő? Win alatt minden program úgy telepíti magát, ahogy akarja. Ha szerencséd van, akkor találsz valami sz@rt is a csomagban, amivel eltávolíthatod, hogy ne kelljen manuálisan.Azért a windows alatt is van szabványos installer csomág, másrészt kismillió progi van linuxra amit az adott disztribre csak forrásból tehetsz fel. Plusz linux alatt is csinálhatsz egyedi telepítőt, a legtöbb cég csinál is (lásd Loki cuccai, vagy az IBM DB2 telepítője, vagy szinte az összes javás cucc).
vizsla wrote:Háború?
Win alatt egyes programok ott hagyják a maradványukat, hogy a másik ne működjön. (Kézzel kell innen-onnan eltávolítani.) Különösen jellemző tud lenni egyes „biztonságot” szolgálóvírusírtóvírusra.Ez inkább impotencia kérdése.
gyomber wrote:Nem értem, hogy minek ez a háború!? Aki javaban akar programozni linux alatt, az tegye meg ott és azzal. Aki .Net-tel akar programozni W$ alatt, az tegye meg ott és ahol azt tenni akarja.Aki meg linuxot akar programozni .NET alatt annak meg ott a mono. Persze a linuxosok jó részét az ideológia mozgatja, ahhoz pedig hozzátartozik a zsigeri gyűlölet – ez pedig főleg M$-utálatban jelentkezik (ez persze nem akadályoz senkit Pl. a SAMBA használatában ;-)). Aztán ha épp nincs jelen a nagy ellenség akkor utálják egymás disztribúcióját (debian vs RedHat vs SuSE, stb), csomagkezelőjét (rpm vs deb), desktop rendszerét (Gnome vs KDE) ;-). Ez is az egyik oka hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy egységes, koherens rendszert összehozni.
gyomber wrote:Egy GUI nélküli szövegelemzést viszont valószínű, hogy nem VB2005-ben írtam volna meg, mert abban talán a Java ad több és jobb támogatást…Amennyire én tudom nagyjából ugyanannyit nyújt mint a .NET. A .NET framework alsó része elég nagy mértékben a javából lett koppintva.
legutóbbi hsz