LCoder

Hozzászólások

10 bejegyzés megtekintése - 441-450 / 475
  • Szerző
    Bejegyzés
  • LCoder
    Felhasználó
      gyomber wrote:
      Nem értem, hogy minek ez a háború!? Aki javaban akar programozni linux alatt, az tegye meg ott és azzal. Aki .Net-tel akar programozni W$ alatt, az tegye meg ott és ahol azt tenni akarja.

      Aki meg linuxot akar programozni .NET alatt annak meg ott a mono. Persze a linuxosok jó részét az ideológia mozgatja, ahhoz pedig hozzátartozik a zsigeri gyűlölet – ez pedig főleg M$-utálatban jelentkezik (ez persze nem akadályoz senkit Pl. a SAMBA használatában ;-)). Aztán ha épp nincs jelen a nagy ellenség akkor utálják egymás  disztribúcióját (debian vs RedHat vs SuSE, stb), csomagkezelőjét (rpm vs deb), desktop rendszerét (Gnome vs KDE) ;-). Ez is az egyik oka hogy ennyi idő alatt sem sikerült egy egységes, koherens rendszert összehozni.

      gyomber wrote:
      Egy GUI nélküli szövegelemzést viszont valószínű, hogy nem VB2005-ben írtam volna meg, mert abban talán a Java ad több és jobb támogatást…

      Amennyire én tudom nagyjából ugyanannyit nyújt mint a .NET. A .NET framework alsó része elég nagy mértékben a javából lett koppintva.

      LCoder
      Felhasználó
        vizsla wrote:
        Ha arra gondolsz, hogy egyes számoknál fogja magát és „intelligensen” rosszul számol, akkor rendben van. :)))

        Ilyet nem vettem észre – bár én nem excelt használok hanem openoffice-t. És azt az 10-20 számot amit össze kell adni
        simán összeadja az is, igazából erre valók a táblázatkezelők. Kb. mint régen a szalagos számológép: tudod hogy
        miket adtál össze (ellentétben egy mezei számológéppel ahol csak a végeredményt látod).

        vizsla wrote:
        Nem ugyanaz egy tömegközlekedés fejlesztése, mint egy (külföldi) cég „megtámogatása”.
        Ez kb olyan, mintha azt mondanánk, hogy ha bemész egy boltba akkor a fordot ingyen kapod, mittudomén a szuzukit meg nem.

        Jó. Akkor sem kérdeztek meg amikor állami pénzből létrehozták anno az UHU linuxot. De a példa arról szólt
        hogy gazdasági kérdésekben (sem) nagyon érdekli a döntéshozókat a mezei átlagpolgár véleménye.

        vizsla wrote:
        Az összes jó öreg pc képes védett módban működni, sőt a bios-tól is van hatékonyabb lásd efi. Ami miatt ezeket fenn kell tartani az a windóz (bocs… összekevered az ok – okozatot)

        Ugyan már. Az XP pont annyit használ a jó öreg BIOS-ból mint amit a linux. Betölti a boot loadert. Amúgy azt is erősen kétlem hogy magában az XP-ben túl sok 16 bites kód lenne – ezzel szemben sok még futó programban azért lehet. Erre is megoldás a platformváltás, ha végre a natív kód bekerül oda ahová való (az oprendszer alsó pár ezer sora) akkor remélhetőleg idővel a jó öreg 16 bites illetve DOS-os progik is eltűnnek a süllyesztőbe.

        vizsla wrote:
        Miért a m$ jobban fizet, mint másik cég?

        Azt nem tudom. De valószínűleg fizet, de nem is az a kérdés hogy M$ vagy nem M$, hanem hogy zárt forráskódú programot fejlesztesz egy cégnél pénzért vagy nyílt forráskódút odahaza ingyen. Az előbbiben némi pénzmag a jutalom akárki is a cég, az utóbbi esetben a „dicsőség”. Aminek az értéke szvsz egy picit legalábbis kétes.

        vizsla wrote:
        Nem az a lényeg, hogy mekkora hülyeség, hanem az, hogy kinek milyen üzletelni valója van éppen (aki a tűz közelében van).

        Ez pontosan így igaz, különösen nálunk és különösen mostanság.

        LCoder
        Felhasználó
          vizsla wrote:
          Ha arra gondolsz, hogy egyes számoknál fogja magát és „intelligensen” rosszul számol, akkor rendben van. :)))

          Ilyet nem vettem észre – bár én nem excelt használok hanem openoffice-t. És azt az 10-20 számot amit össze kell adni
          simán összeadja az is, igazából erre valók a táblázatkezelők. Kb. mint régen a szalagos számológép: tudod hogy
          miket adtál össze (ellentétben egy mezei számológéppel ahol csak a végeredményt látod).

          vizsla wrote:
          Nem ugyanaz egy tömegközlekedés fejlesztése, mint egy (külföldi) cég „megtámogatása”.
          Ez kb olyan, mintha azt mondanánk, hogy ha bemész egy boltba akkor a fordot ingyen kapod, mittudomén a szuzukit meg nem.

          Jó. Akkor sem kérdeztek meg amikor állami pénzből létrehozták anno az UHU linuxot. De a példa arról szólt
          hogy gazdasági kérdésekben (sem) nagyon érdekli a döntéshozókat a mezei átlagpolgár véleménye.

          vizsla wrote:
          Az összes jó öreg pc képes védett módban működni, sőt a bios-tól is van hatékonyabb lásd efi. Ami miatt ezeket fenn kell tartani az a windóz (bocs… összekevered az ok – okozatot)

          Ugyan már. Az XP pont annyit használ a jó öreg BIOS-ból mint amit a linux. Betölti a boot loadert. Amúgy azt is erősen kétlem hogy magában az XP-ben túl sok 16 bites kód lenne – ezzel szemben sok még futó programban azért lehet. Erre is megoldás a platformváltás, ha végre a natív kód bekerül oda ahová való (az oprendszer alsó pár ezer sora) akkor remélhetőleg idővel a jó öreg 16 bites illetve DOS-os progik is eltűnnek a süllyesztőbe.

          vizsla wrote:
          Miért a m$ jobban fizet, mint másik cég?

          Azt nem tudom. De valószínűleg fizet, de nem is az a kérdés hogy M$ vagy nem M$, hanem hogy zárt forráskódú programot fejlesztesz egy cégnél pénzért vagy nyílt forráskódút odahaza ingyen. Az előbbiben némi pénzmag a jutalom akárki is a cég, az utóbbi esetben a „dicsőség”. Aminek az értéke szvsz egy picit legalábbis kétes.

          vizsla wrote:
          Nem az a lényeg, hogy mekkora hülyeség, hanem az, hogy kinek milyen üzletelni valója van éppen (aki a tűz közelében van).

          Ez pontosan így igaz, különösen nálunk és különösen mostanság.

          LCoder
          Felhasználó
            vizsla wrote:
            „A C# alapjában véve biztonságos. Van egy kulcsszó, az unsafe amit ha kiadsz…”
            De nem arról beszélsz, amiről én. Én arról beszélek, hogy milyen kódot generálnak ezek a cuccok – „unsafe” nélkül :).
            Nem arról, hogy mit berhelsz bele, hanem arról, hogy van egy new/delete, vagy egy strcpy akármilyen parancs, és azt az egyik így fordítja le, a másik úgy.

            És mi a baj azzal ahogy a .NET csinálja ?

            vizsla wrote:
            „De ehhez először is olyan jog kell hogy unsafe kódot végrehajthass.”
            Nem, nem kell.
            A különbség:
            – ha nem használsz „unsafe” kódot, akkor esetleg lelőnek new yorkban az utcán
            – ha használsz, akkor öngyilkos vagy
            – ha „biztonságosabb” nyelvet használsz, akkor mintha paris hilton lelőne egy magyar kisfaluban

            Az oprendszer szolgáltatásait valahogy el kell érni. Persze lehet elvben biztonságos rendszert csinálni:
            egy vmware-ben futó Amiga emulátoron futó C64 emulátoron futó ZX-Spectrum szimulátoron futó Basic program jó eséllyel már nem fogja tudni tönkretenni az oprendszeredet, így elég biztonságosnak nevezhető, ugyanakkor a dolog a használhatóság terén némileg kihívások előtt áll. Ha viszont meg tudsz hívni C-s függvényeket akkor lehetnek biztonsági kockázatok. Tökéletesen biztonságos rendszer nincs – szvsz ebből a szempontból a .NET és a Java kb. ugyanazt nyújtja.

            vizsla wrote:
            (T Pacalban volt ilyen, hogyha kihagytad a sortöréseket a file-ból, akkor még befért a szegmensbe! A forma hatással volt a kódra! Azóta sem láttam ilyet. :)))))

            Ez tényleg érdekes és picit valószínűtlenül is hangzik. De az is igaz hogy a korai Borland fordítók elég érdekes
            dolgokat produkáltak anno, Pl. a Turbo C++ egyik korai verziója ha be volt kapcsolva a regisztrer optimalizáció
            időnként elkúrta a vezérlési szerkezetet és akkor is kijött a ciklusból amikor nem kellett volna.

            vizsla wrote:
            „Nos, desktop vonalon nem igazán játszanak a kártevők, legalábbis jelenleg.”
            Ezek szerint nem babrálták még meg a géped. :))) (Ha mondjuk az usa-ban lennél, már mást mondanál. A m$ is mást mond. :))

            Az én programomon keresztül még nem. Olyan persze volt hogy valamelyik windows szolgáltatás lyukas volt és azon keresztül bementek – de ilyen lyukakról anno a linux kapcsán is lehetett olvasni.

            vizsla wrote:
            „Az összevissza kattintgatás már 1000 éve nem divat”
            A fenét nem. Nézz már meg egy átlagos windóws programot. Csak a telepítéshez több kattintgatás kell, mint az egész linuxhoz. És „ész nélküli” kattintgatás.

            Nos, ami kattintgatás kell az általában hogy elfogadd a licenszszerződést (linux alatt ilyen hülyeséggel nem foglalkozunk, úgyis minden GPL-es, vagy ha nem hát kisnyúl), aztán hogy hová tegyük (linux alatt ez sem gond, megy minden az usr/bin-be és a usr/lib-be, ha kell ha nem muszáj), majd hogy hova rakjuk a start menün belül (linux alatt ez sem gond – ha a disztribből jön a csomag akkor úgyis beteszi oda ahová a tervező gondolta – lehetőleg minden disztrib minden verziójában máshová, ha egy mód van rá más ikonnal is) ha meg nem a disztrib saját csomagja akkor úgy sem rakja be a start menübe (tisztelet a kivételnek).

            vizsla wrote:
            Amíg egy fapados programmal, némi scripttel megúszod egy két perces kézimunkával, addig, addig osx alatt (ha graf. akarod megoldani) 2000x(2-3) kattinttás kell, addig windóz alatt 2000x(10-20).

            Láttál te már végfelhasználót aki scriptet ír ? Még az is kihívás ha ugyanaz a menü egy másik menüpont alatt található mint a másik programjában.

            vizsla wrote:
            (- Egyébként egy gnuplottal, némi kis scripttel (sokat mondok, ha 10 perc volt), megúsztam azt, amit az egyik kolléga hetekig (nem túlzok hetekig), több órás munkával kattintgatott excelben. Nézett is, hogy hogy vagyok ezzel kész egy éjszaka alatt. Pedig ő már csukott szemmel kattintgatott.

            Én a magam részéről az excelt kerülöm amíg lehet, pontosabban csak arra használom amire való,
            azaz intelligens számológépnek. De azt tudom hogy van benne egy VBA nevű dolog amivel
            lehet programozni az end-usernek is ha ilyen vénája van – és tuti jobban mint a
            bash-scripttel a gnuplot-ot. Arról nem is szólva hogy ha programozó vagy akkor akár C#-ban is
            írhatsz hozzá programot.

            vizsla wrote:
            Ilyen kúúl dolog az excel diagram készítője, az ízléstelen (gyakran nem is látható), idétlen automata színezgetésével a szürke hátterével, amit még nyomtatni is idétlen. Na mire ebből normális dolgot kattintgatsz ki, megnöveled a betűket stb. Még sablont sem lehet használni (a változó dolgokhoz), mert idétlenül amatőr.)

            Én az OpenOffice hasonló funkcióját ismerem valamennyire (és még ez is túlzás), arra amire egyszer nekem kellett elég volt.

            vizsla wrote:
            „Senki. Állam bácsi kötött egy szerződést a M$-tal hogy X pénzért az összes oktatási intézményben a tanulók használhatják a M$ szoftvereit.”
            Bocs, akkor miért hirdetik úgy, hogy ingyen van?
            Még a tanult ismerőseim is abban a tudatban élnek. (Mert ezt hitetik el.)
            Amikor mondom, hogy mennyiben van az ingyen… ja, akkor már nem ilyen szép a dolog.
            És, álljunk meg egy szóra ki kérte? Mert én nem. Mégis én fizetek érte.

            Én még nem láttam M$ hirdetést ami arról szólt volna hogy ezek a dolgok ingyenesek.
            Amúgy az az igazság hogy engem még arról sem kérdeztek meg hogy legyen-e 4-es metró…

            vizsla wrote:
            „Speciel ha 16 bites kód van benne azt a vm tudtommal szereti.”
            Tévedsz! A világ összes vm gyártója ezzel szív. Gondolj bele, hogy az plusz munka, hibaforrás, összehangolási gond, méret és erőforrás növekedés, lassabb emuláció, hogy egyszerre 16, 32 és 64 bites sz@rt is emuláljanak… ráadásul nem is akárhogy.

            Ez az architektúrából adódik: a jó öreg PC ma is viszi magával az ezeréves, CP/M körüli időkből származó hagyományt. Csodálom hogy a ROM-ba égetett BASIC interpreter és a kazettás magnó mint adattároló kimaradt.
            De ha virtuális gépet készítesz nem teheted meg hogy nem emulálod a proci összes feature-ét, elvégre a felhasználói
            programokban is lehetnek 16 bites részek (amúgy szvsz vannak is), nekem Pl. a VCL forrásában rémlenek 16 bites assembly utasítások.

            vizsla wrote:
            „Időnként végigsöpör egy-egy refactoring az egészen amitől minden máshová kerül”
            Itt most nem erről van szó.
            Van egy wine-od (nem cserélsz semmit rajta)
            A m$_termék_v52656482.5412-t tudod rajta futtatni, amíg a m$_termék_v52656482.5413-at, ami „5 byte”-tal különbözik nem. Ugyanis az az „5 byte”, ami csak a wine inkompatibilitás kedvéért került bele.

            Ettől még az N-1-es verziót futtathatod. És mire az N. verzió elterjed addigra a wine fejlesztők is megoldják a kérdést. De inkább az a jellemző hogy az N. verzió megy, de az N-1 már nem. És az is igaz hogy általában a M$ programjaival
            van wine alatt a legkevesebb probléma.

            vizsla wrote:
            „Inkább legyek egy jól megfizetett fog egy gépezetben mint hogy ott legyen az N.”
            Az előbb, mintha azt mondtad volna, hogy linux alatt „elnyomják a neved”, windóws alatt meg „ott állsz william mellett”. Persze lehet, hogy rosszul emlékszem – akkor csak ezért írtam.

            Nem. De ha open-source progit fejlesztesz és nem valamelyik multi bérlistáján vagy rajta akkor a jutalmad max. a hírnév lehet. De milyen hírnév az hogy ott a neved az egyik programnak egy olyan menüjében amit a legtöbb user soha a büdös életben nem nyit ki, ha mégis megteszi akkor meg amúgy sem mond a dolog neki semmit. Persze pár embernek jól jön ez, Pl. Linus Torvalds nevét mindenki ismeri, de a mezei Gnome fejlesztőét aki a piramis alján van csak max. az a pár másik ember akivel együtt fejleszti a programot. Ennél a kissé kétes értékű hírnévnél már az is többet ér ha a munkádért cserébe kapsz némi pénzmagot. Persze ha milliárdos vagy az egy másik eset…

            vizsla wrote:
            „Talán, mert a szállító cég kakaóbiztos…”
            Hihi, most is van ilyen: digitális tábla a neve. Megint jó pénzért (valakinek). A vizitdíj automata dettó. Annó a diákigazolvány dettó. (Ezek, csak üzletek… semmi haszna.)
            Bocs a vizitdíjnak van. Erős munkahelyteremtő hatása van, mert „szakértőt” kell(ett) állítani a vizitdíj am., meg pénzváltók mellé.
            A betegek jól szórakoznak, az orvosok jól szórakoznak. A háziorvosokból kerttörpe lett. A várakozási sor megnőtt.
            Jó kis interaktív szórakozás. Nem is értem, hogy hogy nem találták ki előbb.

            Ez csak a jéghegy csúcsa. Ha egy autópálya kakaóbiztos az sokkal nagyobb buli mint pár nyomorú interaktív tábla (ami persze ettől nem kisebb hülyeség, különösen annak tudatában hogy az interaktív tábla projektorában idővel ki fog égni az izzó, és a csere nem lesz olcsó buli…

            LCoder
            Felhasználó
              Pingus wrote:
              LCoder wrote:
              Ez egyfelől igaz. Másfelől ez sem károsabb mint a GPL és általában az open-source.

              Ezt nem értem. Illetve mire gondolsz ezzel ?

              Azt hogy a GPL és általában az open-source eléggé megöl minden olyan kisebb próbálkozást
              ami esetleg labdába rúghatna a nagyok ellen. Pl. szvsz a BEOS nem csak a M$ miatt nem tudott
              kibontakozni mint alternatíva  de a linux miatt sem. De ez igaz minden másra is, és itt persze nem
              annyira a forráskód nyíltsága a toxikus hanem az ingyenesség. Lásd Pl. a Netscape amit az ingyenes
              IE ölt meg – aztán lett ugyan belőle Mozilla, de az a Netscape cégen már nem sokat segített. De Pl. irodai
              programcsomagot fejleszteni sem túl értelmes ötlet – nem sok mozgástér van az M$ Office és az
              OpenOffice között. Azért páran megpróbálják – optimista emberek mindig vannak és lesznek, de ezek nagy
              része (Ability Office, Corel WordPerfect, újabban a gugli szvsz megmarad a futottak még kategóriában).
              Ráadásul a mozgalom leginkább a sok kis, összességében viszonylag sok programozót foglalkoztató
              és kreatív cégeket súlytja, a M$-nek annyira nem kell félnie a linuxtól mint a Gipsz Jakab Kft-nek
              ha az eddig általa fejlesztett szoftvernek megjelenik az open-source alternatívája – a nagy cégnek van
              elég eszköze (marketing, stb) hogy versenyre keljen vele, de a kicsit kinyírhatja az open-source
              (és persze a nagy is, de az már egy másik történet).

              LCoder
              Felhasználó
                Pingus wrote:
                LCoder wrote:
                Ez egyfelől igaz. Másfelől ez sem károsabb mint a GPL és általában az open-source.

                Ezt nem értem. Illetve mire gondolsz ezzel ?

                Azt hogy a GPL és általában az open-source eléggé megöl minden olyan kisebb próbálkozást
                ami esetleg labdába rúghatna a nagyok ellen. Pl. szvsz a BEOS nem csak a M$ miatt nem tudott
                kibontakozni mint alternatíva  de a linux miatt sem. De ez igaz minden másra is, és itt persze nem
                annyira a forráskód nyíltsága a toxikus hanem az ingyenesség. Lásd Pl. a Netscape amit az ingyenes
                IE ölt meg – aztán lett ugyan belőle Mozilla, de az a Netscape cégen már nem sokat segített. De Pl. irodai
                programcsomagot fejleszteni sem túl értelmes ötlet – nem sok mozgástér van az M$ Office és az
                OpenOffice között. Azért páran megpróbálják – optimista emberek mindig vannak és lesznek, de ezek nagy
                része (Ability Office, Corel WordPerfect, újabban a gugli szvsz megmarad a futottak még kategóriában).
                Ráadásul a mozgalom leginkább a sok kis, összességében viszonylag sok programozót foglalkoztató
                és kreatív cégeket súlytja, a M$-nek annyira nem kell félnie a linuxtól mint a Gipsz Jakab Kft-nek
                ha az eddig általa fejlesztett szoftvernek megjelenik az open-source alternatívája – a nagy cégnek van
                elég eszköze (marketing, stb) hogy versenyre keljen vele, de a kicsit kinyírhatja az open-source
                (és persze a nagy is, de az már egy másik történet).

                LCoder
                Felhasználó
                  Pingus wrote:
                  Nos, az IBM mikor megcsinálta a PC-t, az IBM eladási várakozása bármíly
                  hihetetlen 10ezer darab volt. Tulajdon képen azt gondolták, hogy ez egy kísérlet és
                  nem lesz rá nagy kereslet.

                  Ez nem mond ennek annak amit írtam.

                  Pingus wrote:
                  A nagy újítás benne a merevlemezes háttértár volt.
                  Saját bevallásuk szerint nem is gondolták hogy ekkora hatása lesz, ha jól bele gondolsz
                  egyáltalán nem volt gagyi gép.

                  Nem volt benne merevlemezes háttértár. Az eredeti verzióban 180K-s floppy lemez volt (egyoldalas), majd
                  utána jelent meg a kétoldalas változat, meg a 10MB-os IBM winchester. Az eredeti PC-ben azonban ez még nem volt, sőt akkortájt
                  az MS-DOS sem tudta kezelni sem a winchestert sem a 16 bites FAT-táblát, csak 12 bites  volt, ez utóbbi a későbbiekben is megmaradt a floppykon. Nem volt alkönyvtárkezelés és exe formátum, csak com. Volt viszont magnóbemenet (mint a Commodore gépeken), volt MDA kártya (a CGA csak a későbbi korok zenéje, az EGA-ról és a VGA-ról már nem is szólva), az alaplapon 256K RAM amit egy bővítővel 512K-ig lehetett bővíteni. Ja, és ha nem volt honnan bootolni akkor elindította a gépben ROM-ban lévő BASIC interpretert, ugyanúgy mint egy C64-es… Ugyanezt DOS-ból is el lehetett indítani az IBM gépeken erre szolgált a basic parancs, az MS-DOS-ban pedig ami a kompatiblis gépekre szólt (amiket nem az IBM készített és jogi okokból nem kerülhetett bele a basic) a M$ megcsinálta a gw-basic-et. Amúgy a beégetett BASIC interpreter az IBM gépekben még a 286-os időkben is megmaradt… Ja, amúgy nekem is volt eredeti IBM PC gépem, csak voltam olyan barom hogy pár éve odaadtam a nagybátyámnak, az meg szétszedte :-/. Pedig ma aranyért lehetne eladni…

                  Pingus wrote:
                  A billi féle dos kifejlesztéséhez nem árt hozzá tenni azt, hogy valójában minden féle megkérdezés nélkül fogta és átírta a jogvédett
                  CP/M-et lemezes 30 parancsból  álló  😀 „rendszerré”.
                  Ez ismét csak téves. Amikor billyék megkapták a szerződést az IBM-től akkor egy úriembertől teljesen jogtisztán megvették az általa fejlesztett QDOS-t (Quick and Dirty Operatition System) ami aztán a DOS 1.0 alapja volt. De ennek max. annyi köze volt a CP/M-hez hogy pár elgondolást átvett belőle. A CP/M amúgy nem is hasonlít a DOS-ra (CP/M-es gépem is volt anno).

                  Pingus wrote:
                  Azt se felejtsük el, „Peter Norton nélkül” használhatatlan volt :rolleyes:
                  (mellesleg : Norton előállt egy valódibb rendszerrel melynek igazi opsytem-képességei
                  is voltak, azt már tudtuk volna használni, persze „valami oknál fogva ” kihalt.

                  Nem tudok róla hogy Norton csinált volna oprendszert. Szvsz kevered a DR-DOS-szal, az valóban egy csúf történet, a Novell aztán miután megvette a DR-DOS-t úgy emléxem meg is nyerte a pert a M$ ellen. Aztán megvette a Caldera és OpenDOS néven forgalmazta amíg csődbe nem mentek. Hogy ma mi van vele nem tudom…

                  Pingus wrote:
                  Norton hogy érvényesüljön egy rakás igen hasznos eszközzel szállt be a buliba.
                  Az is hozzá tartozik, hogy nem billi volt az 1etlen aki írt hozzá systemet.
                  Csak épp sajnos ezt a sz@rt vették meg,

                  Amikor a DOS készült akkor más nem igazán volt. A CP/M 86 jóval később készült el – és amikor elkészült sokkal szarabb volt mint az akkori DOS. Volt unix is rá (méghozzá pont a microsofttól, amúgy később ez lett az SCO Unix amit aztán a Caldera vett meg aki később felvette az SCO nevet, majd nomen est omen ő is úgy járt mint az eredeti SCO) de mivel maga a vas egy kalap szar volt, így sok vizet nem zavart a dolog akkortájt.

                  Pingus wrote:
                  Az IBM szárnyai alatt erős hátszél kerekedett és idővel nyilván önállósodni akart.

                  Nos, ha járt is az IBM szárnyai alatt, az igen rövid ideig tartott. Pont azért mert alapvetően ellentétesek voltak az érdekeik.

                  Pingus wrote:
                  Az eredmény sajnos az m$ teljes monopoliumához vezetett. Pont olyan káros az
                  emberiségre minden monopólium mint a nagyhatalmak és személyi kultuszok stb.

                  Ez egyfelől igaz. Másfelől ez sem károsabb mint a GPL és általában az open-source.

                  Pingus wrote:
                  Azt írod hogy a jogi támadások nagy része nem igaz. Hát semmi időm rá, de össze bírnék vakarni a sok-sok éves hír-gyűjteményembőltöbb tucattal.
                  Nem. Én azt írtam hogy nem csinált több disznóságot mint a többi hasonló cég. Persze csinált, ott van Pl. a Stacker esete, meg még jó pár. De volt egy rakás megalapozatlan is. Pl. az Apple perelte az egér-ikonért, csak azt felejtették el hogy ők viszont a Xerox-tól nyúlták az ötletet, de volt pár más hasonló amit a támadók általában el is buktak.

                  Pingus wrote:
                  Mellesleg ha már ennyire fullra elégedett vagy és így odáig vagy értük, mi a fenét
                  vársz akkor a szabad forrástól ? Mi okból foglalkozol egyáltalán Linux-al, ha 1szer
                  ennyire jó neked m$ ?

                  A fullra elégedettől azért elég messze vagyok. Csak arra próbáltam felhívni a figyelmet hogy egyfelől az ördög sem annyira fekete, másrészt érdeklődtem hogy mire ez a nagy fene M$-gyűlölet. Mert szó se róla csináltak pár szar dolgot, lásd win9x sorozat, win32 API, FAT32, stb. de az XP, Vista és főleg a .NET szvsz már nem annyira vészesen rossz.  És ha azt nézzül a MacOS <=9 is elég nagy kaki volt, az OSX-nek mégis elég nagy a rajongótábora.

                  LCoder
                  Felhasználó
                    Pingus wrote:
                    Nos, az IBM mikor megcsinálta a PC-t, az IBM eladási várakozása bármíly
                    hihetetlen 10ezer darab volt. Tulajdon képen azt gondolták, hogy ez egy kísérlet és
                    nem lesz rá nagy kereslet.

                    Ez nem mond ennek annak amit írtam.

                    Pingus wrote:
                    A nagy újítás benne a merevlemezes háttértár volt.
                    Saját bevallásuk szerint nem is gondolták hogy ekkora hatása lesz, ha jól bele gondolsz
                    egyáltalán nem volt gagyi gép.

                    Nem volt benne merevlemezes háttértár. Az eredeti verzióban 180K-s floppy lemez volt (egyoldalas), majd
                    utána jelent meg a kétoldalas változat, meg a 10MB-os IBM winchester. Az eredeti PC-ben azonban ez még nem volt, sőt akkortájt
                    az MS-DOS sem tudta kezelni sem a winchestert sem a 16 bites FAT-táblát, csak 12 bites  volt, ez utóbbi a későbbiekben is megmaradt a floppykon. Nem volt alkönyvtárkezelés és exe formátum, csak com. Volt viszont magnóbemenet (mint a Commodore gépeken), volt MDA kártya (a CGA csak a későbbi korok zenéje, az EGA-ról és a VGA-ról már nem is szólva), az alaplapon 256K RAM amit egy bővítővel 512K-ig lehetett bővíteni. Ja, és ha nem volt honnan bootolni akkor elindította a gépben ROM-ban lévő BASIC interpretert, ugyanúgy mint egy C64-es… Ugyanezt DOS-ból is el lehetett indítani az IBM gépeken erre szolgált a basic parancs, az MS-DOS-ban pedig ami a kompatiblis gépekre szólt (amiket nem az IBM készített és jogi okokból nem kerülhetett bele a basic) a M$ megcsinálta a gw-basic-et. Amúgy a beégetett BASIC interpreter az IBM gépekben még a 286-os időkben is megmaradt… Ja, amúgy nekem is volt eredeti IBM PC gépem, csak voltam olyan barom hogy pár éve odaadtam a nagybátyámnak, az meg szétszedte :-/. Pedig ma aranyért lehetne eladni…

                    Pingus wrote:
                    A billi féle dos kifejlesztéséhez nem árt hozzá tenni azt, hogy valójában minden féle megkérdezés nélkül fogta és átírta a jogvédett
                    CP/M-et lemezes 30 parancsból  álló  😀 „rendszerré”.
                    Ez ismét csak téves. Amikor billyék megkapták a szerződést az IBM-től akkor egy úriembertől teljesen jogtisztán megvették az általa fejlesztett QDOS-t (Quick and Dirty Operatition System) ami aztán a DOS 1.0 alapja volt. De ennek max. annyi köze volt a CP/M-hez hogy pár elgondolást átvett belőle. A CP/M amúgy nem is hasonlít a DOS-ra (CP/M-es gépem is volt anno).

                    Pingus wrote:
                    Azt se felejtsük el, „Peter Norton nélkül” használhatatlan volt :rolleyes:
                    (mellesleg : Norton előállt egy valódibb rendszerrel melynek igazi opsytem-képességei
                    is voltak, azt már tudtuk volna használni, persze „valami oknál fogva ” kihalt.

                    Nem tudok róla hogy Norton csinált volna oprendszert. Szvsz kevered a DR-DOS-szal, az valóban egy csúf történet, a Novell aztán miután megvette a DR-DOS-t úgy emléxem meg is nyerte a pert a M$ ellen. Aztán megvette a Caldera és OpenDOS néven forgalmazta amíg csődbe nem mentek. Hogy ma mi van vele nem tudom…

                    Pingus wrote:
                    Norton hogy érvényesüljön egy rakás igen hasznos eszközzel szállt be a buliba.
                    Az is hozzá tartozik, hogy nem billi volt az 1etlen aki írt hozzá systemet.
                    Csak épp sajnos ezt a sz@rt vették meg,

                    Amikor a DOS készült akkor más nem igazán volt. A CP/M 86 jóval később készült el – és amikor elkészült sokkal szarabb volt mint az akkori DOS. Volt unix is rá (méghozzá pont a microsofttól, amúgy később ez lett az SCO Unix amit aztán a Caldera vett meg aki később felvette az SCO nevet, majd nomen est omen ő is úgy járt mint az eredeti SCO) de mivel maga a vas egy kalap szar volt, így sok vizet nem zavart a dolog akkortájt.

                    Pingus wrote:
                    Az IBM szárnyai alatt erős hátszél kerekedett és idővel nyilván önállósodni akart.

                    Nos, ha járt is az IBM szárnyai alatt, az igen rövid ideig tartott. Pont azért mert alapvetően ellentétesek voltak az érdekeik.

                    Pingus wrote:
                    Az eredmény sajnos az m$ teljes monopoliumához vezetett. Pont olyan káros az
                    emberiségre minden monopólium mint a nagyhatalmak és személyi kultuszok stb.

                    Ez egyfelől igaz. Másfelől ez sem károsabb mint a GPL és általában az open-source.

                    Pingus wrote:
                    Azt írod hogy a jogi támadások nagy része nem igaz. Hát semmi időm rá, de össze bírnék vakarni a sok-sok éves hír-gyűjteményembőltöbb tucattal.
                    Nem. Én azt írtam hogy nem csinált több disznóságot mint a többi hasonló cég. Persze csinált, ott van Pl. a Stacker esete, meg még jó pár. De volt egy rakás megalapozatlan is. Pl. az Apple perelte az egér-ikonért, csak azt felejtették el hogy ők viszont a Xerox-tól nyúlták az ötletet, de volt pár más hasonló amit a támadók általában el is buktak.

                    Pingus wrote:
                    Mellesleg ha már ennyire fullra elégedett vagy és így odáig vagy értük, mi a fenét
                    vársz akkor a szabad forrástól ? Mi okból foglalkozol egyáltalán Linux-al, ha 1szer
                    ennyire jó neked m$ ?

                    A fullra elégedettől azért elég messze vagyok. Csak arra próbáltam felhívni a figyelmet hogy egyfelől az ördög sem annyira fekete, másrészt érdeklődtem hogy mire ez a nagy fene M$-gyűlölet. Mert szó se róla csináltak pár szar dolgot, lásd win9x sorozat, win32 API, FAT32, stb. de az XP, Vista és főleg a .NET szvsz már nem annyira vészesen rossz.  És ha azt nézzül a MacOS <=9 is elég nagy kaki volt, az OSX-nek mégis elég nagy a rajongótábora.

                    LCoder
                    Felhasználó
                      Dacr wrote:
                      Igen, így lenne értelme. Már csak az a kérdésem maradt, hogy amit megírok benne, azt miként tudom lefordítani úgy, hogy az Linuxos végeredmény legyen, s ne egy Wondows-os EXE? Mit nem állítottam be?
                      Így már érdekes lehetne számomra ez az egész MONO dolog, mert tudnék programozni úgy, hogy fordítok belQl e linuxos, windowsos, maces, unixos, s nem utolsó sorban solarisos futtatható binárist. S akkor tényleg multivá válhatnának jövendöbeli alkalmazásaim. (bocs a hibákért, valamiért újabban nem ír hosszú „ö”-t a céges gépem. XP…..)

                      Viszont ha a közös formátum a Windows-os exe, akkor nem túl jó a project, hiszen az linux alatt csak emulálva fut. Tud valaki gyakorlati segítséget adni?

                      Az hogy az exe formátuma milyen különösebben nem lényeges. A .NET-es program futtatásához úgyis kell egy mono ami betölti az exe-t, elindítja a JIT-et, esetleg előszedi a kódot a GAC-ból. Ugyanúgy ahogy a javás program futtátásához is kell a java. Az hogy a kiterjesztés .class vagy .exe vagy épp jar, illetve ennek formátuma nem sokat oszt vagy szoroz. Amúgy linux alatt hozzá lehet egy-egy bináris formátumhoz rendelni egy-egy betöltőt, onnantól kezdve szvsz meg tudod csinálni hogy linux alatt az exe fájlok a mono-t használva „natívként” elinduljanak, legalábbis wine esetén láttam már ilyet, és nem látom be hogy a monoval miért ne működne a dolog. De linux alatt célszerűbb csinálni egy bash-scriptet ami elindítja a programot, azaz van egy programom.exe és egy programom script ami annyit csinál hogy mono programom.exe. Ez azért is jó mert linux alatt a programom hatására a mono-n keresztül fut, windowson pedig a programom parancs a programom.exe-t indítja el. Más kérdés hogy civilizált ember start menü bejegyzést csinál a programjának, legalábbis ha nem konzolos alkalmazásról van szó. Persze onnantól kezdve már az is játszik hogy az adott disztrib adott verziójában épp hogy lehet start menü bejegyzést csinálni, illetve hogy ha megcsinálod KDE alá az nem biztos hogy Gnome alatt is látszani fog.

                      LCoder
                      Felhasználó
                        Dacr wrote:
                        Igen, így lenne értelme. Már csak az a kérdésem maradt, hogy amit megírok benne, azt miként tudom lefordítani úgy, hogy az Linuxos végeredmény legyen, s ne egy Wondows-os EXE? Mit nem állítottam be?
                        Így már érdekes lehetne számomra ez az egész MONO dolog, mert tudnék programozni úgy, hogy fordítok belQl e linuxos, windowsos, maces, unixos, s nem utolsó sorban solarisos futtatható binárist. S akkor tényleg multivá válhatnának jövendöbeli alkalmazásaim. (bocs a hibákért, valamiért újabban nem ír hosszú „ö”-t a céges gépem. XP…..)

                        Viszont ha a közös formátum a Windows-os exe, akkor nem túl jó a project, hiszen az linux alatt csak emulálva fut. Tud valaki gyakorlati segítséget adni?

                        Az hogy az exe formátuma milyen különösebben nem lényeges. A .NET-es program futtatásához úgyis kell egy mono ami betölti az exe-t, elindítja a JIT-et, esetleg előszedi a kódot a GAC-ból. Ugyanúgy ahogy a javás program futtátásához is kell a java. Az hogy a kiterjesztés .class vagy .exe vagy épp jar, illetve ennek formátuma nem sokat oszt vagy szoroz. Amúgy linux alatt hozzá lehet egy-egy bináris formátumhoz rendelni egy-egy betöltőt, onnantól kezdve szvsz meg tudod csinálni hogy linux alatt az exe fájlok a mono-t használva „natívként” elinduljanak, legalábbis wine esetén láttam már ilyet, és nem látom be hogy a monoval miért ne működne a dolog. De linux alatt célszerűbb csinálni egy bash-scriptet ami elindítja a programot, azaz van egy programom.exe és egy programom script ami annyit csinál hogy mono programom.exe. Ez azért is jó mert linux alatt a programom hatására a mono-n keresztül fut, windowson pedig a programom parancs a programom.exe-t indítja el. Más kérdés hogy civilizált ember start menü bejegyzést csinál a programjának, legalábbis ha nem konzolos alkalmazásról van szó. Persze onnantól kezdve már az is játszik hogy az adott disztrib adott verziójában épp hogy lehet start menü bejegyzést csinálni, illetve hogy ha megcsinálod KDE alá az nem biztos hogy Gnome alatt is látszani fog.

                      10 bejegyzés megtekintése - 441-450 / 475