Ha ismered hogyan és miért/miként került hatalomra, tudhatod óriási
pénzekkel/hatalommal nyomták billit, ki az IBM kegyeltjévé vált.
Lófütty. A M$ anno garázscégként kezdte, billyék 8 bites basic-eket és más ehhez hasonló épületes dolgokat csináltak (annyira nem is rosszul, ők csinálták a Commodore sorozat basicjét a VIC20-tól a C64-en át a Commodore 128-ig, valamint a TRS sorozatét is (nálunk HT-1080Z néven volt ismert, de aztán nagyjából ugyanez került a Primóba is). Szvsz amúgy innen a vonzódásuk a basic nyelvhez. Aztán 82 tájékán az IBM megcsinálta a PC-t ami egy elég gagyi jószág volt, az IBM nem is nagyon vette komolyan, olyannyira hogy nem is házon belül oldotta meg az oprendszer fejlesztését hanem kiadta a M$-nak. Plusz elkövetett egy hibát: hagyta hogy a távol-keletiek gyártsák a klónokat. Utána meg nem is igen tudta megfogni őket, csak azzal hogy az oprendszer az IBM-é, de ez ellen a M$ megcsinálta az MS-DOS-t (szemben a PC-DOS-szal). Utána a kapcsolat a két cég között annyira már nem volt jó, az OS/2 után pedig már végképp nem.

Innentől fogva egyenes folyamány az, hogy se nem a Commodore Amiga,
[ amit említettél ] se más, labdába sem rúghatott.
Nem igazán. Csak amíg M$-ék jól managelték magukat addig a Commodore rosszul. De valóban, az IBM neve eleinte sokat nyomott a latban. Utána pedig az a kérdés hogy „és a DOS-os clipper programok futnak rajta ?”.

Több száz vesztett és utólag kifizetett(megpénzelt) per elég alaposan bizonyítja
etikátlanságát.
Ilyen perek minden hasonló méretű cég ellen vannak. És nem is mindig feltétlenül megalapozottak, lásd SCO (aki amúgy előző életében Caldera volt és linux disztributor).

Lásd Apeh vs Linux esete. Mondd meg miért jó ez ?
Ez az eset nem az az eset. Ez inkább az a kérdéskör hogy miért kellett még tavaj is a NYENYI-t floppyn beadni a cégeknek, és miért egy olyan Clipperes progi volt mögötte amit a legtöbb XP-s gépen külön művészet belőni ? Talán, mert a szállító cég kakaóbiztos…

És félig meddig sikerült is. Nem akármilyen gépeket gyárt a SUN.
Az új, 2008-ban bemutatásra tervezett saját processor-a minden eggigi
csúcsot megdönt(het) ha addig nem lesz másnak jobb.
Nem az a lényeg hogy az új Intel vagy más procik már ennyi vagy annyi magosak,
hanem a SUN új technológiája, amely lehetővé teszi akár a mainál többször
integráltabb, többmagos procik gyártását, melyekből processortömböket
képezve elő fognak állni egy merőben új supercomputerrel.
Na ja. És szerinted hány Gipsz Jakab Bt fogja ezt megvenni hogy utána évi 12 000 forintért kínáljon rajta webhostingot ? Másrészt szerinted ha csak ilyen gépek lennének akkor mennyibe kerülne egy ilyen nagygép és mennyibe egy webhosting ?

Szerinted miért jó, ha ezt az új nagy szabású újabb generációs computertechnikát
és a tervet tönkre kell tenni a vetélytársaknak [ csak mert politikai és monetáris politikai eszközökkel/erővel erősebb ]
és ellopva az ötletet sajátjukként eladni.
Mikor az eredeti fejlesztő az aki egy részt jogosultabb, más részt a koppintott
termék soha nem lesz igazán jó.

Azért az az új annyira nem új. A PC előtt már ezer évvel „karcsú kliensek” voltak a usereknél, csak akkor azt terminálnak hívták. A drót végén meg ott ült a Nagyszámítógép, mögötte pedig az isteni Rendszergazda. Nem biztos hogy szeretnéd azt a világot…

Szerintem a sorozatgyártás miatt egy részt csökkenne az ára, más részt
MINDIG is voltak és LESZNEK nekünk való(árban) hasonlóan jó
clone-gépek. Én sem „eredeti” IBM PC-t vagy SUN gépet használok,
hanem csak 1 nagy részben ASUS gépet, nekem megfelel.
Ennek analógjaként nyilván létezne „netPC-szabványú”
clone-gép is.
Nem is a net PC árával van a baj, azt valóban egy hamburgerért meg tudnád venni. A szűk keresztmetszet a túloldalon lenne. Ma a net sok kicsi szerver ami PC alapú alkatrészekből, PC oprendszerrekkel építkezik. Ma ha úgy döntök bemegyek a vaskereskedésbe, összerakok egy x86 alapú szervert, teszek rá egy linuxot vagy egy windowst, elsétálok vele a legközelebbi szolgáltatóhoz és elindítom a webhosting szolgáltatásomat. Ha a SUN-féle koncepció győz akkor úgy indítok hogy veszek egy SUN-os nagygépet – ami persze nem annyiba kerülne mint így hogy ott az olcsó konkurrencia. Azaz az adná a tartalmat akinek sok-sok pénze van. Ezt pedig szvsz megintcsak nem szeretnéd… Amikor én kezdtem a szakmát (úgy 20 éve) akkor még rohadt drága volt a vas. El sem hinnéd mennyire drága, akkortájt a volt cégem még bérbe is adta óriási számítástechnikai kapacitását – az akkori „nagyszámítógépben” akkor 4MB RAM volt… Az hogy most a videokártyán van 256MB annak köszönhető hogy megjelent a PC és tömegigényt teremtett. És ennek a sok olcsó alkatrésznek köszönhető hogy most a kis Gipsz Jakab is meg tudja jelentetni a blogját a neten és nem nagyon lehet olyasmit csinálni még kínában sem mint anno nálunk a cuculizmusban hogy hétvégére elzárják az írógépeket nehogy valaki röpcédulákat vagy szamizdatokat készítsen rajtuk a rendszer ellen…

Miért a „2d” java nem ilyen?
Önmagában nem. A probléma ott van hogy egyszerre sokféle user interfész van egy rendszeren belül. Ha csak Gnome, csak GTK, csak KDE vagy csak windows ahhoz jobban hozzászokik a user. De ma linuxban Pl. majd minden progi más file open dialog boxot dob fel ha fájlt akarsz megnyitni vagy menteni.

Na ez az amiben tévedsz. (Na, most elhiszem, hogy programozó vagy. Tipikus programozó, lesz-od a júzert. :)))) (Durván fogalmaztam, nem gondoltam így ebben a formában komolyan.))
Le nem sz-om, csak ismerem mivel a programjaimhoz a support nagy része is hozzám fut be.

I. Kovács Jánosné Rózsika igenis ellen fog állni „Fenyő Jenő Bt programja” láttán. (Tök mindegy milyen.)
Ellen fog, de idővel megszokja, pláne ha a Fenyő Jenő programja sokkal gyorsabb, kényelmesebb és nyújt egy rakás olyan szolgáltatást amit eddig kézzel kellett megcsinálnia. Az is fontos hogy mennyire egyszerű a user interfész – a felhasználók többnyire az egészen nyilvánvaló dolgokat nem találják meg – és nem csak a mezei jucika néni de még a helyi informatikus sem.

II. Kovács Jánosné Rózsika igenis pont ugyanolyan „magas” fokon fogja kezelni a qt-s, gtk-s, wxgtk-s, javas programokat, mint a windózosokat, mert nem tehet mást. (Sőt mondjak valamit. Ált. gánya dos-os, vagy win16-os sz@rok előtt ülnek. Sőt, továbbmegyek igen sok helyen… szalagos nyomtatóval nyomtatnak.)
Tapasztalatból mondom. (Sajátból is, nem csak sajátból.)
Ha muszáj bármit elkezel. És nem is biztos hogy egy DOS-os progi annyival rosszabb az ügyvitel szempontjából (kivéve hogy folyamatosan veszíti az adatokat) a gond inkább ott van hogy igen hosszú a betanulási ideje – pont azért mert az egyes DOS-os programok nagyon el tudtak térni egymástól, mivel ott a user interfészt gyakorlatilag 100%-ban te programoztad le, a Clipper adott ugyan egy minimális beviteli mező, adatrács és menü támogatást, de ezt is igen sokrétűen lehetett használni, a Turbo Pascal-ban és társaiban viszont még ez sem volt.

(Csak az ilyen „elegáns” programozók látják másképp. A világ nem ebből áll, nem Mo-on.)
Magyarország sokféle van – a szabolcsi kőművestől a budapesti multicégig.

Gondoltam járatos vagy a m$ terminológiában, ha már járatosnak érzed magad a m$ fejlesztői rendszerekben.
Ha arra gondolsz akkor tudom mi az az unsafe a C#-ban. Csak azt nem tudom hogy te erre gondoltál-e.

És ez nem függ (ill. nem csak) attól, hogy milyen os-en futtatod. Ugyanazt az elméleti dolgot lefordítva egy c#, vagy egy c nyelven nem „biztonságos”, amíg egy java-val „biztonságos” gépikódot kapsz. Noha a c-re vannak jó próbálkozások, hogy biztonságos kódot lehessen vele gyártani (mert van ilyen c, olyan c is).
És, ha „nem biztonságos” nyelvet használsz valamilyen könyvtár/program megírására, nagy valószínűséggel biztonsági hibákat fog tartalmazni.
Ne menjünk messzire. C nyelv memória-kezelés. Hogyan hajtódik végre…

A C# alapjában véve biztonságos. Van egy kulcsszó, az unsafe amit ha kiadsz akkor a közte lévő kódban el tudod érni a pointereket. De ehhez hasonló dologra minden „biztonságos” nyelvben szükség van, javában is van hasonló dolog (különben nem lehetne megcsinálni a java GTK-s illesztését, vagy az swt-t). És ha teszem azt a meghívott C-s progiban van egy lyuk akkor már meg is van a potenciális biztonsági résed. De unsafe blokkot az átlag C# programozó még csak nem is nagyon lát, nemhogy írna ilyet.

„Ha .NET alatt van jogod (a usernek, illetve a programodnak) írni valahová vagy elérni valami erőforrást akkor megteheted ha nincs akkor meg nem.”
Akkor az sem igaz, hogy pl. egy puffer túlcsorsulással akár rendszergazdai jogokat lehet szerezni (egy egyszerű halandónak).
Ez igaz. De ehhez először is olyan jog kell hogy unsafe kódot végrehajthass. Őszintén szólva nem tudom hogy a C# jogosultságkezelése támogatja-e, de nagyon csodálnám ha nem (az igazság az hogy ennek akkor lesz jelentősége ha elterjednek a C#-ban írt böngészőalapú dolgok a flash helyett).

(Sokat kell még tanulnod, ha azt hiszed, hogy ilyen egyszerű a dolog. Nem és a hibát q-va nehéz megtalálni, bár vannak egész jó segédprogramok. De gondolom, mint .NET-es ilyenről nem is hallottál, mert az maga a tökély.)
Azért van nekem némi előéletem is, méghozzá főleg C-s és C++-os, főleg gcc de még anno Turbo C++-szal kezdtem az ipart. Ja, és persze assembly (z80, 6502 és x86, igaz csak 16 bites, a 32/64 bites utasításokat már nem tanultam meg, akkortájt már nem nagyon kellett az asm egy földi halandónak).

Egy „biztonságos” nyelv nem hoz létre ilyeneket. (Persze 100%-ékig biztonságos nincs, de a m$ nem is ezt nevezi annak.)
De, elvben lehet 100%-ban biztonságos nyelv is, csak nem tudod használni semmire. Az  olyan rendszerek viszont amikből meg tudsz hívni nem biztonságos dolgokat (akár az unsafe blokkok akár csak egy C-s program meghívása) már neccesek. Persze ezen túl is lehet biztonsági hibákat csinálni, de azok már nem a rendszert fektetik meg csak az adott alkalmazást (Pl. sql injection).

Én peogramoztam object c-ben, sőt asm-ben is.
A 20 000-ret meg rutinból megeszem reggelire (kézimunkával, nem géppel) – pedig csak amatőr vagyok. :))))
Az Object-C-t kihagytam, asm-ben programozgattam én is a régi szép időkben. A 20 000 soros program nálam is kézimunka volt – ma sincs normális wxWidget-es vizuális fejlesztőeszköz, 98 tájékán meg semmilyen nem volt. De a sorhossz csak az egyik paraméter, C/C++-os kódok közt is van különbség – ha nem hiszed nézz bele mondjuk a zlib forrásába, pedig nem is annyira nagy, a másik végén pedig ott van Pl. a wxWidgets forrása.

Ebből is látszik, hogy „elegáns” programozó vagy. Ha nem így lenne, és a júzerek érdekeit néznéd – véletlenül – nem kizárólag a sajátodat, akkor azon törnéd a fejed, hogy a) minnél biztonságosabb legyen (ne fagyjon neki, ne tudják a kártevők kihasználni), b) minnél egyszerűbben, jobban tudja használni, ne kelljen összevissza kattintgatni, minden sz@rt leokézni stb…. persze majdan jöhet a kinézet is, amivel el is lehet adni – persze ez másra nem jó, mert minnél több benne a cicoma, annál sebezhetőbb, annál jobban használhatatlanul lassú (hiába van 8 magos sz@rod, akkor is pofádba animál, hogy ne lehessen vele dolgozni).

Nos, desktop vonalon nem igazán játszanak a kártevők, legalábbis jelenleg. De egy jól megírt C#-os kód 1000x biztonságosabb mint Pl. egy C++ vagy Delphi-os kód. Az összevissza kattintgatás már 1000 éve nem divat, minden program figyel a tab-sorrendre (tisztelet a kivételnek ;-), és elemi követelmény hogy lehessen csak billentyűzetről kezelni a programot. De ugyanolyan elemi követelmény az is, hogy ha Jucikát leültetik a gép elé akkor ne kelljen neki egy 10 kötetes felhasználói kézikönyvet átolvasnia hogy elkezdhessen számlát írni. És persze a csilli-villi sem utolsó szempont – hiába írod te meg a világ legjobb programját ha nem tudod eladni, és hiába a tiéd a legokosabb program ha a júzer nem jön rá magától – a legtöbb még az F1 billentyűig sem jut el, nemhogy az írott felhasználói kézikönyvig…

Röhögőgörcsöt kapok a CAMPUS keretein belül. :))))))))
Ki az a cég, ami legtöbb pénzzért INGYEN ad minden termékét, az összes oktatásban résztvevőnek?
Senki. Állam bácsi kötött egy szerződést a M$-tal hogy X pénzért az összes oktatási intézményben a tanulók használhatják a M$ szoftvereit. Az hogy nagy tételben akár korlátlan userszámra kaphatsz meg szoftvert vagy nagy kedvezménnyel vásárolhatsz az nem annyira egyedi jelenség, egy állami cég sem annyiért veszi Pl. a mobiltelefont sem mint Gipsz Jakabka aki bemegy az utcáról a boltba. Pedig az hw és nem sw. De a M$ soha nem verte a mellét hogy én ingyen adtam az iskoláknak vagy az államigazgatásnak szoftvert.

„persze az átlag mezei user úgysem használ linuxot otthonra”
Attól függ, kit értesz mezei júzernek. (Az meg megint más kérdés, hogy miért.)

Átlag Gipsz Jakabkára akinek a szülei megveszik a gépét játszani, internetezni, házifeladatot csinálni, vagy átlag Jucikára aki szintén internetezik plusz word-öt, excelt meg pár más hasonló progit használ. Ez utóbbi esetleg talán használhatná, de a linux az sajnos olyan dolog hogy előbb vagy utóbb a legbarátságosabb disztribnél is eljön az a perc ahol már csak a parancssor segít…

– És ki az aki csak azért valami teljesen sz@rt csinál, hogy…
Pl.: a fent említett „bmp” és egyéb marhaságok…. egy hasonlót sem láttam. (Csak azért, hogy legyen egy sajátja… nem csinált mást, mint összevissza forgatta a biteket.)
Na ja, a szabadalom nagy úr. Ezt a M$ most épp az mp3 kapcsán tapasztalhatta…

– Ki az, aki olyan os-t csinál, amit minden sz@rért újra kell indítani, amikor 100 éve nincs ilyen.

Azért ha linux alatt cserélsz mondjuk kernelt (márpedig az egyes kernelverziók elég sok biztonsági rést foltoznak be, különösen amíg az utolsó számjegy < 10) akkor ott is újra kell indítani. Plusz minden olyan kernel modult amit utána raktál fel (Pl. nvidia kártya 3d gyorsítása, stb) újra kell fordítanod. Akkor már inkább egy reboot…

– Ki az, aki 16 bites kódot, hagy (a 64 bites hajnalon) az os-ében, szinte lehetetlenné téve a vm-ek normális működését. (Hoppá! Windózt nehéz más os alatt futtani, más os-t könnyű windóws alól. Mi jön ki ebből.)
Speciel ha 16 bites kód van benne azt a vm tudtommal szereti. Azt nem szereti ha a 0-ás gyűrűben futkározik a kernel nagy része, ezeket a dolgokat kell interpretálni a vm-eknek, a többit meg natívan tudja futtatni (de a vmware vagy a qemu kernel modulja elég jól megbírkózik a feladattal, egyedül a xennek vannak problémái a dologgal. De őszintén szólva ez sem igazán az én területem…

– Ki az aki nem web-kompatibilis web-oldal készítőt csinál, hogy más böngészővel nehezebb legyen megnézni.
Olyan hogy web-kompatiblis nincs. Az egész web úgy szar ahogy van, mert folyamatos gányolás során alakult ki, és teljesen másra használják ma mint amire eredtileg ki lett találva. Az alap html mindenütt megy, ami felette van az opcionális. A mozilla van talán a legközelebb ahhoz hogy teljesítse a szabványokat, de semmi garancia nincs arra hogy ami megy Pl. mozilla 2.x-en az a mozilla 1.x-en is menni fog, meg az operán, meg a konqueroron, meg persze a különféle explorereken. De persze ez a webes architektúrának csak az egyik elvi hibája…

– Ki az, aki minden újabb fejlesztésébe újabb és újabb érdekes kódokat tesz, hogy nehezebb legyen wine alatt futtatni. (Lassan már azt hiszem, hogy csak ennyit fejlesztenek.)
A wine az egy érdekes kérdés. A legjobb példája a „community” működésének: az hogy egy adott program megy a wine X. verzióján nem jelenti azt hogy az X+1. verzióján is menni fog. Időnként végigsöpör egy-egy refactoring az egészen amitől minden máshová kerül, egy rakás kód megy a szemétbe, egy rakás nem műxik, aztán az egész épül egy darabig, majd jön a következő hurrikán. Pl. a Delphi 3 úgy 2000 környékén működött úgy-ahogy, aztán jött egy ilyen és úgy 2001-2006-ig (ekkor hagytam fel a wine követésével) már nem. Volt egy időszak amikor egész jól futottak a DX-et használó programok, aztán valami miatt használhatatlanul lassú lett a dolog pár évre, most újabban állítólag újra gyors (de ezt már csak a changelog-ban olvastam). Szvsz a wine projectnek a legkisebb baja a windows fejlődése, bár persze az is igaz hogy a M$-től sem lehet elvárni hogy ne fejlessze a szoftverét csak azért hogy a konkurrens open-source fejlesztések utól tudják érni 😉

Akkor persze nem ismered a gnu/gpl-t.
Azért már találkoztam vele…
Nekem, mint gnome fejlesztőnek, ott fog virítani a nevem minden linuxban! (Ha nem is fog nagy betűvel az orrod előtt megjelenni. Ott lesz benne és bárki megnézheti.)
Mit ne mondjak, a userek tömegével szokták azt nézni hogy ki fejlesztette számológépet vagy mondjuk a terminált a Gnome-ban. Kb. annyira leszel tőle ismert, mint ha belopóznál egy gyárba, felmásznál a kéményre és a belsejébe fekete filctollal felírnád a neved 😉

Én, mint egy m$ fejlesztő egy fogaskerék névtelen foga vagyok. (Mikor láttál már egy mezei m$ fejlesztőnek a nevét hirdetni, bármelyik windózban? Fel van sorolva, hogy ezt ez csinálta az azt? Mert aki a linuxban egy a-betűt változtatott, az igen.)
Inkább legyek egy jól megfizetett fog egy gépezetben mint hogy ott legyen az N. alkalmazás about boxában a nevem a többi 20 között akik valaha hozzányúltak a kódhoz, és amit amúgy soha a büdös életben nem nyit le a júzer, és ha mégis akkor max. a verziószámot fogja megnézni, és amúgy sem mond neki semmit hogy a gnome-calc készítői közt ott a magyarországi Gipsz Jakabka is…