Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
vizsla wrote:„Ehhez képest egy javás program nem annyira toxikus, de Pl. windows vagy Mac alól nézve már nem annyira egyértelmű a helyzet.”
Mi értesz azon, hogy toxikus?Azt hogy a felhasználó meglátja és visítva menekülőre fogja a dolgot. Ha egy ügyfelet leültetsz egy windows elé és megtanítod használni a Gipsz Jakab Bt könyvelőprogramját akkor nem fogja túl nagy meglepetés érni akkor sem ha a Fenyő Jenő Bt programját rakod elé. Ezzel szemben linux alatt elég határozottan el tud térni Pl. egy Gnome-os vagy egy KDE-s program kinézete, kezelése, ráadásul elég ocsmányul is néz ki a dolog: mint egy toldozott-foldozott rongyszőnyeg. Ugyanez fokozottan igaz programozóként nézve a rendszert. De pont emiatt az hogy a java ad egy harmadik HIG-et a meglévő két-három másik mellé már nem annyira feltűnő.
vizsla wrote:Nem önmagában a .net-tel, hanem a benne lévő értelmetlen baromságokkal van baj. (Ami úgy sz@rrá, teszi ahogy van.)Konkrétan mire gondolsz ?
vizsla wrote:A C# cuccról meg annyit, hogy a ms (saját bevallása szerint) „biztonságos” nyelvet fejleszt.Ha saját bevallása szerint is hagy némi, csak egy némike biztonsági kivánnivalót, akkor mi a valóság.Mi az hogy „biztonságos” nyelv ? Nem a nyelvnek kell biztonságosnak lennie hanem a futtatókörnyezetnek. Ha .NET alatt van jogod (a usernek, illetve a programodnak) írni valahová vagy elérni valami erőforrást akkor megteheted ha nincs akkor meg nem. Az meg hogy a kódban van unsafe rész (külön leválasztva) elsősorban a régi programokkal való kompatibilitást érinti, amúgy az esetek 99.999%-ában a kutya sem használja.
vizsla wrote:(Az a valóság, hogy szemfényvesztés. Ez nem azt jelenti, hogy van/nincs linuxon normális alternatíva? (nem akarok ilyen alternatívát), hanem azt, hogy nem kell ez.Kipróbáltad már ? Próbáltál már nagyobb programot csinálni .NET alatt és mondjuk C++-ban Pl. wxWidgets-szel, esetleg Qt-vel ? A nagyobb alatt úgy 20 000 sort, adatbázisban úgy 60-100 táblát értek. Persze még ez is pici program, de ez az a méret ahol már érzed a különbséget a platformok és a fejlesztőeszközök között. A „helló világ”-ot assemblyben is könnyen megírhatod.
vizsla wrote:Akkor maradjon inkább a jóval babrásabb sz@r, mint ez a parasztvakítás.)
Az, hogy linux alatt nincs „egyesség” az nem azt jelenti, hogy .net olyan qurvajó.
Az x-et meg már el kéne felejteni, mert egy elavult sz@r.
És egyetértek abban, hogy a .net egy piszkosul kitalált valami, ahogy a windóz is… csak nem érted van, hanem a pénzzért, a hatalomért, az egyeduralkodásért és ezekért az „eszmékért” bármilyen használható dolgot kidobnak belőle, és beleraknak valami sz@rt, csakhogy „inkompatibilis” legyen – ezért a mentalitásért úgy sz@r ahogy van. És igen, nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert eljutunk odáig, hogy már csak .net lesz minden a linux is…Kicsi naív. Azt hiszed hogy a linuxot hosszú hajú, zsákruhás mezítlábas guruk fejlesztik ? Persze, van olyan is, de a komolyabb projectek mögött nyíltan vagy rejtve de bizony kőkemény kereskedelmi cégek állnak akik nem jószándékból fejlesztik a linuxot hanem mert a pillanatnyi üzleti érdekeik így kívánják. Lásd Eclipse, NetBeans, OpenOffice, a linux kernel jelentős része, KDE, Gnome, MySQL, PHP, Postgresql – ezek mögött mind elég jelentős részben profitorientált cégek által foglalkoztatott emberek állnak – de még olyan, látszólag marginális projectekre is igaz ez mint Pl. a wine. Ja, és persze ilyen a mono is. Az „eszme” pedig az egész mögött a profit, csak míg a microsoft nyílt üzletet ajánl, azt mondja hogy itt van a windows vedd meg X forintért és használhatod, addig linux esetén ott a szép ideológia, megkapod a szoftvert ingyen (persze az átlag mezei user úgysem használ linuxot otthonra, a cégek pedig inkább fizetnek de kell nekik a támogatás – nem véletlenül nyereséges Pl. a RedHat) ugyanakkor egy rakás önkéntes munkáját használják fel profit termelésére – Pl. a RedHat aligha fizet Gipsz Jakabkának aki csinál egy vadiúj csilli-villi számológépet a Gnome alá, ugyanakkor a következő Redhat verzió előnyei közt ami miatt érdemes megvenni a cégeknek az új verziót már ott lesz a csilli-villi számológép, persze Jakabka emlegetése nélkül… A példa persze kissé sarkalatos, de szvsz elég jól mutatja a dolog lényegét.
lesz rajta egy linux kernel, majd afölött fut a .net. És a linux el lesz intézve… használhatsz windózt, meg windózt.
A jövő pedig efelé mutat. Valójában ma is ez zajlik: linux alatt ma gyakorlatilag a java az egyetlen ütőképes fejlesztőeszköz. Azaz a végeredmény az hogy van egy linux kernel, fölötte pedig ott fut a .NET nagypapája… 😉
vizsla wrote:„Ehhez képest egy javás program nem annyira toxikus, de Pl. windows vagy Mac alól nézve már nem annyira egyértelmű a helyzet.”
Mi értesz azon, hogy toxikus?Azt hogy a felhasználó meglátja és visítva menekülőre fogja a dolgot. Ha egy ügyfelet leültetsz egy windows elé és megtanítod használni a Gipsz Jakab Bt könyvelőprogramját akkor nem fogja túl nagy meglepetés érni akkor sem ha a Fenyő Jenő Bt programját rakod elé. Ezzel szemben linux alatt elég határozottan el tud térni Pl. egy Gnome-os vagy egy KDE-s program kinézete, kezelése, ráadásul elég ocsmányul is néz ki a dolog: mint egy toldozott-foldozott rongyszőnyeg. Ugyanez fokozottan igaz programozóként nézve a rendszert. De pont emiatt az hogy a java ad egy harmadik HIG-et a meglévő két-három másik mellé már nem annyira feltűnő.
vizsla wrote:Nem önmagában a .net-tel, hanem a benne lévő értelmetlen baromságokkal van baj. (Ami úgy sz@rrá, teszi ahogy van.)Konkrétan mire gondolsz ?
vizsla wrote:A C# cuccról meg annyit, hogy a ms (saját bevallása szerint) „biztonságos” nyelvet fejleszt.Ha saját bevallása szerint is hagy némi, csak egy némike biztonsági kivánnivalót, akkor mi a valóság.Mi az hogy „biztonságos” nyelv ? Nem a nyelvnek kell biztonságosnak lennie hanem a futtatókörnyezetnek. Ha .NET alatt van jogod (a usernek, illetve a programodnak) írni valahová vagy elérni valami erőforrást akkor megteheted ha nincs akkor meg nem. Az meg hogy a kódban van unsafe rész (külön leválasztva) elsősorban a régi programokkal való kompatibilitást érinti, amúgy az esetek 99.999%-ában a kutya sem használja.
vizsla wrote:(Az a valóság, hogy szemfényvesztés. Ez nem azt jelenti, hogy van/nincs linuxon normális alternatíva? (nem akarok ilyen alternatívát), hanem azt, hogy nem kell ez.Kipróbáltad már ? Próbáltál már nagyobb programot csinálni .NET alatt és mondjuk C++-ban Pl. wxWidgets-szel, esetleg Qt-vel ? A nagyobb alatt úgy 20 000 sort, adatbázisban úgy 60-100 táblát értek. Persze még ez is pici program, de ez az a méret ahol már érzed a különbséget a platformok és a fejlesztőeszközök között. A „helló világ”-ot assemblyben is könnyen megírhatod.
vizsla wrote:Akkor maradjon inkább a jóval babrásabb sz@r, mint ez a parasztvakítás.)
Az, hogy linux alatt nincs „egyesség” az nem azt jelenti, hogy .net olyan qurvajó.
Az x-et meg már el kéne felejteni, mert egy elavult sz@r.
És egyetértek abban, hogy a .net egy piszkosul kitalált valami, ahogy a windóz is… csak nem érted van, hanem a pénzzért, a hatalomért, az egyeduralkodásért és ezekért az „eszmékért” bármilyen használható dolgot kidobnak belőle, és beleraknak valami sz@rt, csakhogy „inkompatibilis” legyen – ezért a mentalitásért úgy sz@r ahogy van. És igen, nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert eljutunk odáig, hogy már csak .net lesz minden a linux is…Kicsi naív. Azt hiszed hogy a linuxot hosszú hajú, zsákruhás mezítlábas guruk fejlesztik ? Persze, van olyan is, de a komolyabb projectek mögött nyíltan vagy rejtve de bizony kőkemény kereskedelmi cégek állnak akik nem jószándékból fejlesztik a linuxot hanem mert a pillanatnyi üzleti érdekeik így kívánják. Lásd Eclipse, NetBeans, OpenOffice, a linux kernel jelentős része, KDE, Gnome, MySQL, PHP, Postgresql – ezek mögött mind elég jelentős részben profitorientált cégek által foglalkoztatott emberek állnak – de még olyan, látszólag marginális projectekre is igaz ez mint Pl. a wine. Ja, és persze ilyen a mono is. Az „eszme” pedig az egész mögött a profit, csak míg a microsoft nyílt üzletet ajánl, azt mondja hogy itt van a windows vedd meg X forintért és használhatod, addig linux esetén ott a szép ideológia, megkapod a szoftvert ingyen (persze az átlag mezei user úgysem használ linuxot otthonra, a cégek pedig inkább fizetnek de kell nekik a támogatás – nem véletlenül nyereséges Pl. a RedHat) ugyanakkor egy rakás önkéntes munkáját használják fel profit termelésére – Pl. a RedHat aligha fizet Gipsz Jakabkának aki csinál egy vadiúj csilli-villi számológépet a Gnome alá, ugyanakkor a következő Redhat verzió előnyei közt ami miatt érdemes megvenni a cégeknek az új verziót már ott lesz a csilli-villi számológép, persze Jakabka emlegetése nélkül… A példa persze kissé sarkalatos, de szvsz elég jól mutatja a dolog lényegét.
lesz rajta egy linux kernel, majd afölött fut a .net. És a linux el lesz intézve… használhatsz windózt, meg windózt.
A jövő pedig efelé mutat. Valójában ma is ez zajlik: linux alatt ma gyakorlatilag a java az egyetlen ütőképes fejlesztőeszköz. Azaz a végeredmény az hogy van egy linux kernel, fölötte pedig ott fut a .NET nagypapája… 😉
Pingus wrote:LCoder wrote:Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is,Erre én is mondhatom hogy annyit tudsz a Java-s fejlesztés/fejlesztőeszközökről,
mint én a Hold sötét oldaláról.
Minden esetre volt szerencsém olyan rendszer fejlesztését követni, amelyben
egyik fejlesztő MAC-et, a másik SOLARIS-t, a harmadik m$-t, negyedik
Linux-ot használt. A rendszer mire kifejlődött, web-felületen futó,
grafikus kezelőfelülettel használható teljes körű kiszolgálást biztosít az adatbázis
kezeléstől kezdve a keresőrendszerén át az adatbányászatig, úgy hogy „Gizike”
titkárnő is tudja használni, platformfüggetlenül.Azt mondod, hogy produktivitás terén a Java nem elég erős.
Erre én azt, hogy a Kylix
(volt vele szerencsém, bár igaz a kihalása előtt csak jó pár hónapig)
kifejező ereje lemarad a Java nyelvi erejéhez képest.
Vedd észre, a Java mindenütt ott van, több ezer API-t bocsájt rendelkezésre.
Az a jó benne, hogy miután elkészitesz 1 összetett Java-s programrendszert,
csak átviszed pikk-pakk és futtathatod akár bárhol.
A legmeggyőzőbb számomra az a progi volt, amelyet futtathattunk UNIX-os
pc-n, de ha úgy tetszik programozható kézi eszközökön, akár egy
„okos” mobilon, gps-en is.Vagy is úgy gondolom, ha létezik 1 ilyen alkalmazói/fejlesztői lehetőség,
akkor ezt kellene méginkább egyre jobban kezelhetőbbé tenni,
hogy mégtöbb alkalmazás átjárhatóságát biztosítsák.Ne mond már azt, hogy a Java nem igazán Linux-os dolog.
Talán nincs is olyan Linux amely nem tartalmazza.Másik amit említettél, a fejlesztés üteme.
Egyre-másra jelennek meg újdonságok, a SUN alapos
precizitással és jó ütemben fejleszti.
Épp nemrég jelent meg az új, de már készítik elő az azt követőt.
Ami meg a Netbeans-et illeti : nekem bevált, mindent el tudok intézni benne.
Ha hozzá vesszük még a mellé használható „kellékeket”, akkor egészen remek együttest kaphatunk.Kár vitázni, ez egy nagy verseny mind fejlesztők és mind
fejlesztőrendszer-tervezők részéről.
Véleményem szerint nem m$ cuccot kellene erőltetni Linux felé, hanem a
már meglevő kész eszközöket méginkább egységesíteni.Írtad a Kylix-ot. Nos ez Linux-on teljesen megbukott. Mikor megjelent a SuSe 9.2,
már erőlködés, soft-linkelés különböző .so-kra után indult csak el.
Aztán a MySQL adtabázis serverrel a kapcsolat újabb MySQL-el csak úgy
működött ha egy extra(nem Borland) külső cég által készített
MySQL-Connector vagy mi neve komponenst telepítettünk.
A forrás szintű kompatibilitás. Kicsi progi esetében is akár órákig babrálás
után, elképzelni is rossz, hogy egy több rétegű alkalmazás esetében,
szerintem nem portolható egy hamar, vagy talán nem is lehetséges.
Pont azért, amit írtál, a Java mivel JVM-re támaszkodunk, szinte mindent
„maga” old meg, igyekszik nem az op.systemre támaszkodni.A Kylix erősen systemfüggő volt, hiába órdította magáról a Borland azt,
hogy ő aztán a Kylix-al multiplatformos lett… affffenét ! Soha nem lett az.
A Kylix próbálkozásom életem egyik nagy tévedése volt arra volt
jó, hogy elbaltázzak egy csomó időt.Nos, azért valamennyire a javát is ismerem, bár tény hogy .NET vonalon sokkal inkább otthon vagyok, mind windows.forms mint asp.net-es vonalon, nemrég csináltam egy olyan weboldalt ami ASP.NET-es, de az adminisztrációját egy windows.forms-os progi végezte ami webservice-en keresztül kommunikált a szerverrel, az adatokat helyileg cahchelte és csak a különbséget kérdezte le. A dolog hasít, a userek az adminisztrációt igen gyorsan és hatékonyan tudják intézni a desktop programmal, míg a látogatók a weben keresztül használhatják a rendszert. Mindezt pofonegyszerűen össze lehetett rakni. Ugyanezt meg lehetett volna csinálni javával is, de amennyire én tudok a dologról (pár kisebb javás program készítése, pár tutorial végignézése) azért jóval több melóval.
Viszont a javának a világon semmi köze a linuxhoz. Az egy teljesen önálló dolog (a legtöbb javás progi még a saját runtime környezetét is hurcolja magával). Az hogy beteszik a JRE-t a linux distribekbe még nem jelenti azt hogy Pl. a KDE vagy a Gnome, vagy az X kiszolgáló egy része vagy bármi más linuxos dolog rá épülne. A javás program kb. olyasmi mint ha elindítasz egy Commodore64 emulátort: az benne lévő progi fut, csinálja amire anno kitalálták, de ahhoz hogy windowson vagy linuxon fut nem sok köze van, igazából nem is nagyon tud róla, és a C64-es proginak külön varázslat nélkül esélye sincs Pl. elindítani egy démont a linuxodon. Picit erős a hasonlat de szvsz a lényeget kb. kifejezi: a java igazából sehol sincs otthon, ő egy önálló „oprendszer”, kb. olyan mint anno a windows 3.1 ami elfutott a DOS tetején de (kis módosítással) futtathattad OS/2 fölött is.
A Kylix-szal kapcsolatban van igazságod, de a tény az hogy a Kylixnak igazából két nagyon gyenge pontja volt: egyrészt a wine alapú felület, másrészt a Qt 2.0 amire a CLX épült. A nyelv kifejező erejével nem volt gond, bár az olyan szépségek mint Pl. generics persze kimaradtak, de szvsz nem ez volt vele a legfőbb probléma.
Pingus wrote:LCoder wrote:Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is,Erre én is mondhatom hogy annyit tudsz a Java-s fejlesztés/fejlesztőeszközökről,
mint én a Hold sötét oldaláról.
Minden esetre volt szerencsém olyan rendszer fejlesztését követni, amelyben
egyik fejlesztő MAC-et, a másik SOLARIS-t, a harmadik m$-t, negyedik
Linux-ot használt. A rendszer mire kifejlődött, web-felületen futó,
grafikus kezelőfelülettel használható teljes körű kiszolgálást biztosít az adatbázis
kezeléstől kezdve a keresőrendszerén át az adatbányászatig, úgy hogy „Gizike”
titkárnő is tudja használni, platformfüggetlenül.Azt mondod, hogy produktivitás terén a Java nem elég erős.
Erre én azt, hogy a Kylix
(volt vele szerencsém, bár igaz a kihalása előtt csak jó pár hónapig)
kifejező ereje lemarad a Java nyelvi erejéhez képest.
Vedd észre, a Java mindenütt ott van, több ezer API-t bocsájt rendelkezésre.
Az a jó benne, hogy miután elkészitesz 1 összetett Java-s programrendszert,
csak átviszed pikk-pakk és futtathatod akár bárhol.
A legmeggyőzőbb számomra az a progi volt, amelyet futtathattunk UNIX-os
pc-n, de ha úgy tetszik programozható kézi eszközökön, akár egy
„okos” mobilon, gps-en is.Vagy is úgy gondolom, ha létezik 1 ilyen alkalmazói/fejlesztői lehetőség,
akkor ezt kellene méginkább egyre jobban kezelhetőbbé tenni,
hogy mégtöbb alkalmazás átjárhatóságát biztosítsák.Ne mond már azt, hogy a Java nem igazán Linux-os dolog.
Talán nincs is olyan Linux amely nem tartalmazza.Másik amit említettél, a fejlesztés üteme.
Egyre-másra jelennek meg újdonságok, a SUN alapos
precizitással és jó ütemben fejleszti.
Épp nemrég jelent meg az új, de már készítik elő az azt követőt.
Ami meg a Netbeans-et illeti : nekem bevált, mindent el tudok intézni benne.
Ha hozzá vesszük még a mellé használható „kellékeket”, akkor egészen remek együttest kaphatunk.Kár vitázni, ez egy nagy verseny mind fejlesztők és mind
fejlesztőrendszer-tervezők részéről.
Véleményem szerint nem m$ cuccot kellene erőltetni Linux felé, hanem a
már meglevő kész eszközöket méginkább egységesíteni.Írtad a Kylix-ot. Nos ez Linux-on teljesen megbukott. Mikor megjelent a SuSe 9.2,
már erőlködés, soft-linkelés különböző .so-kra után indult csak el.
Aztán a MySQL adtabázis serverrel a kapcsolat újabb MySQL-el csak úgy
működött ha egy extra(nem Borland) külső cég által készített
MySQL-Connector vagy mi neve komponenst telepítettünk.
A forrás szintű kompatibilitás. Kicsi progi esetében is akár órákig babrálás
után, elképzelni is rossz, hogy egy több rétegű alkalmazás esetében,
szerintem nem portolható egy hamar, vagy talán nem is lehetséges.
Pont azért, amit írtál, a Java mivel JVM-re támaszkodunk, szinte mindent
„maga” old meg, igyekszik nem az op.systemre támaszkodni.A Kylix erősen systemfüggő volt, hiába órdította magáról a Borland azt,
hogy ő aztán a Kylix-al multiplatformos lett… affffenét ! Soha nem lett az.
A Kylix próbálkozásom életem egyik nagy tévedése volt arra volt
jó, hogy elbaltázzak egy csomó időt.Nos, azért valamennyire a javát is ismerem, bár tény hogy .NET vonalon sokkal inkább otthon vagyok, mind windows.forms mint asp.net-es vonalon, nemrég csináltam egy olyan weboldalt ami ASP.NET-es, de az adminisztrációját egy windows.forms-os progi végezte ami webservice-en keresztül kommunikált a szerverrel, az adatokat helyileg cahchelte és csak a különbséget kérdezte le. A dolog hasít, a userek az adminisztrációt igen gyorsan és hatékonyan tudják intézni a desktop programmal, míg a látogatók a weben keresztül használhatják a rendszert. Mindezt pofonegyszerűen össze lehetett rakni. Ugyanezt meg lehetett volna csinálni javával is, de amennyire én tudok a dologról (pár kisebb javás program készítése, pár tutorial végignézése) azért jóval több melóval.
Viszont a javának a világon semmi köze a linuxhoz. Az egy teljesen önálló dolog (a legtöbb javás progi még a saját runtime környezetét is hurcolja magával). Az hogy beteszik a JRE-t a linux distribekbe még nem jelenti azt hogy Pl. a KDE vagy a Gnome, vagy az X kiszolgáló egy része vagy bármi más linuxos dolog rá épülne. A javás program kb. olyasmi mint ha elindítasz egy Commodore64 emulátort: az benne lévő progi fut, csinálja amire anno kitalálták, de ahhoz hogy windowson vagy linuxon fut nem sok köze van, igazából nem is nagyon tud róla, és a C64-es proginak külön varázslat nélkül esélye sincs Pl. elindítani egy démont a linuxodon. Picit erős a hasonlat de szvsz a lényeget kb. kifejezi: a java igazából sehol sincs otthon, ő egy önálló „oprendszer”, kb. olyan mint anno a windows 3.1 ami elfutott a DOS tetején de (kis módosítással) futtathattad OS/2 fölött is.
A Kylix-szal kapcsolatban van igazságod, de a tény az hogy a Kylixnak igazából két nagyon gyenge pontja volt: egyrészt a wine alapú felület, másrészt a Qt 2.0 amire a CLX épült. A nyelv kifejező erejével nem volt gond, bár az olyan szépségek mint Pl. generics persze kimaradtak, de szvsz nem ez volt vele a legfőbb probléma.
Pingus wrote:vizsla wrote:„Peldaul ha olyan temat inditottam voltna itt, hogy visual basic-es programokat akarok leforditani linux alatt, akkor vakarhattatok voltna a fejeteket.”
És ki akar? Az egész úgy sz@r, ahogy van. Ez sem maradt volna egy percig sem fenn, mint ahogy a bmp sem, ha nem a m$ patronálja. Ez a legszomorúbb az egészben, hogy azért kell valami igazán sz@rhoz alkalmazkodni, mert ott a pénz…Pontosan !
Létezik már nem egy jól bevált, nagy teljesítményű teljes körű grafikus
software-fejlesztő környezet Linux-ra,
amely ugyan úgy felületében és használatában létezik m$-ra is.
Használja az m$-os júzer azt, ha azt akarja hogy Linux-on is fusson
változtatás nélkül platformfüggetlenül.
Töltse le a Netbeans-ot és használjon Java-t, vagy akármi mást.
Minek még egy, ami ráadásúl kimondottan nem ideális.
Különben is, 1985-ben mikor basic-el babráltam egy Sharp-on, aztán
1990-ben más normálisabb nyelven, már akkor világosan láttam, mi a büdös
francnak létezik még egyáltalán basic ?
Miután már előtte is volt jobb, aztán ma is létezik jobb, mi a fenének
a hajánál fogva előrángatni és beleerőszakolni a mai sztechnikába
a már rég elavult basic-et ?
A .net-ről és a basic-es cullangokról több rosszat olvastam mint jót.Nos, szvsz te kb. annyit tudhatsz a .NET-ről mint én a Hold túlsó feléről. Nem sokat. Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is, nemhogy a .NET 3.x-től és az eljövendő Orcas-tól) de nem igazán nevezném linuxos fejlesztőeszköznek, a java valójában egy önálló dolog ami csak minimális mértékben használja az egyes oprendszerek szolgáltatásait, a legtöbb dolgot saját maga intéz el. Valami hasonlót csinál a .NET is, csak azzal a nem elhanyagolható különbséggel hogy ez utóbbi mögött sokkal intenzívebb fejlesztés van, a dolog rohamléptekben fejlődik, másrészt hogy a .NET nem akar minden platformon megjelenni – aminek az a következménye hogy azt az egy platformot amit támogat azt normálisan kiszolgálja, azaz a teljes platformot lefedi, és nincs az a feeling hogy bár minden platformon ott van de egyik platformon sem hasonlít egy natív programra. Persze ez linuxon kevésbé probléma mert itt eleve nincs egységes API, nincs egységes HIG, a GIMP kb. úgy néz ki KDE alól indítva mintha egy Commdore 64 emulátorban futó programot próbálnál használni – teljesen idegen a KDE-s programokhoz képest. Persze ez a másik irányba is megvan, Gnome alól indítva is elég hülyén néz ki egy KDE-s program. Ehhez képest egy javás program nem annyira toxikus, de Pl. windows vagy Mac alól nézve már nem annyira egyértelmű a helyzet.
Ami a fejlesztőeszközöket illeti, régebben volt a Kylix (a legtöbb hazai ügyviteli alkalmazás ma is ebben van megcsinálva linuxon) de ezt a vonalat a Borland úgy tűnik egyszer és mindenkorra (bár ezt a Borlandnál soha nem lehet tudni, lásd C++ Builder) megszüntette. A második helyezett a Free Pascal/Lazarus kombó, de az már fényévekkel jár a Kylix mögött. Ezek után messze lemaradva jön a többi megoldás, legelöl a mono/C#, majd a C/C++ alapú megoldások (wxWidgets, Qt (ami nem rossz, de zárt kód esetén rohadt drága a szolgáltatásaihoz képest, nyílt forrású fejlesztésből meg magyarországon nemigen élsz meg, legalábbis a piacon nem) és a KDevelop (ez utóbbi amúgy szvsz a legjobb C++ fejlesztőkörnyezet linux alatt), a Gnome-os megoldások (GTK C-ből, vagy GTK–), esetleg Fltk, Fox, stb, majd jönnek a pythonos és egyéb scriptes dolgok a futottak még kategóriában.
Azaz igazából komolyabb linuxos desktop alkalmazást ma a javán kívül nemigen érdemes elkezdeni fejleszteni, egyszerűen azért mert nincs semmilyen használható fejlesztőeszköz és API, és javán kívül webre sem nagyon van más csak a PHP nevű szutyok – amihez viszont mostanság a Borland csinál egy egész kellemes (és persze windowsos) fejlesztőkörnyezetet.
Ehhez képest azt kell mondjam hogy a .NET 2.0 és a C# és a Visual Studió 2k5 egy igen-igen ütős kombináció amihez fogható linux alatt sajnos nemigen van, és a következő generáció még sokkal kellemesebb jószág lesz.
Amúgy mielőtt elkezdene valaki flémelni hogy íme egy windowsos lúzer, én kb 98 óta elsődleges fejlesztői platformként használtam a linuxot (volt windows is fenn, de elsősorban linux alatt tevékenykedtem), wxWindows+gcc, majd CORBA+gcc+web majd Kylix vonalon, az elsőn úgy 20 ezer, a másikon úgy 15 ezer, a harmadik úgy 40 ezer sort írtam le, és csak tavaj óta „tértem meg” .NET-es fejlesztőnek. Amikor láttam hogy a Kylix vonal haldoklik akkor kezdtem új alternatíva után nézni, és mellesleg néztem meg hogy milyen is a .NET. Nos, azóta az alatt fejlesztek és nem bántam meg, bár tény hogy a linuxnak sok olyan előnye van amit szerettem (Pl. hogy nem volt gond a vírusokkal, ingyen volt az oprendszer, stb).
Viszont az aki azt hiszi hogy a .NET valami kis szutyok amit figyelmen kívül lehet hagyni az nem lát tovább az orránál. A .NET egy rohadtul jól kitalált, átgondolt rendszer (nem véletlenül: a M$ a legjobb szakembereket szedte össze a tervezéséhez, Pl. a Borlandtól a Delphi megalkotóját), és egy egységes, erős platformot biztosít a programozóknak. És ez nem a reklám helye hanem tény. És ami szintén tény hogy ha a linux életben akar vele szemben maradni akkor legalább egy ehhez hasonló szintű dolgot kellene felmutatnia – ami viszont sajnos még a láthatáron sincs.
Pingus wrote:vizsla wrote:„Peldaul ha olyan temat inditottam voltna itt, hogy visual basic-es programokat akarok leforditani linux alatt, akkor vakarhattatok voltna a fejeteket.”
És ki akar? Az egész úgy sz@r, ahogy van. Ez sem maradt volna egy percig sem fenn, mint ahogy a bmp sem, ha nem a m$ patronálja. Ez a legszomorúbb az egészben, hogy azért kell valami igazán sz@rhoz alkalmazkodni, mert ott a pénz…Pontosan !
Létezik már nem egy jól bevált, nagy teljesítményű teljes körű grafikus
software-fejlesztő környezet Linux-ra,
amely ugyan úgy felületében és használatában létezik m$-ra is.
Használja az m$-os júzer azt, ha azt akarja hogy Linux-on is fusson
változtatás nélkül platformfüggetlenül.
Töltse le a Netbeans-ot és használjon Java-t, vagy akármi mást.
Minek még egy, ami ráadásúl kimondottan nem ideális.
Különben is, 1985-ben mikor basic-el babráltam egy Sharp-on, aztán
1990-ben más normálisabb nyelven, már akkor világosan láttam, mi a büdös
francnak létezik még egyáltalán basic ?
Miután már előtte is volt jobb, aztán ma is létezik jobb, mi a fenének
a hajánál fogva előrángatni és beleerőszakolni a mai sztechnikába
a már rég elavult basic-et ?
A .net-ről és a basic-es cullangokról több rosszat olvastam mint jót.Nos, szvsz te kb. annyit tudhatsz a .NET-ről mint én a Hold túlsó feléről. Nem sokat. Linuxra pillanatnyilag olyan fejlesztőeszköz ami még csak nagyjából is labdába rúghatna a .NET mellett nem létezik. De még csak hasoló sem. Ami van értelmes fejlesztőeszköz linux alá az javás (NetBeans, Eclipse) ami ugyan jó a maga részéről (bár produktivitás terén fényévekre van a .NET 2.0/VS2k5-től is, nemhogy a .NET 3.x-től és az eljövendő Orcas-tól) de nem igazán nevezném linuxos fejlesztőeszköznek, a java valójában egy önálló dolog ami csak minimális mértékben használja az egyes oprendszerek szolgáltatásait, a legtöbb dolgot saját maga intéz el. Valami hasonlót csinál a .NET is, csak azzal a nem elhanyagolható különbséggel hogy ez utóbbi mögött sokkal intenzívebb fejlesztés van, a dolog rohamléptekben fejlődik, másrészt hogy a .NET nem akar minden platformon megjelenni – aminek az a következménye hogy azt az egy platformot amit támogat azt normálisan kiszolgálja, azaz a teljes platformot lefedi, és nincs az a feeling hogy bár minden platformon ott van de egyik platformon sem hasonlít egy natív programra. Persze ez linuxon kevésbé probléma mert itt eleve nincs egységes API, nincs egységes HIG, a GIMP kb. úgy néz ki KDE alól indítva mintha egy Commdore 64 emulátorban futó programot próbálnál használni – teljesen idegen a KDE-s programokhoz képest. Persze ez a másik irányba is megvan, Gnome alól indítva is elég hülyén néz ki egy KDE-s program. Ehhez képest egy javás program nem annyira toxikus, de Pl. windows vagy Mac alól nézve már nem annyira egyértelmű a helyzet.
Ami a fejlesztőeszközöket illeti, régebben volt a Kylix (a legtöbb hazai ügyviteli alkalmazás ma is ebben van megcsinálva linuxon) de ezt a vonalat a Borland úgy tűnik egyszer és mindenkorra (bár ezt a Borlandnál soha nem lehet tudni, lásd C++ Builder) megszüntette. A második helyezett a Free Pascal/Lazarus kombó, de az már fényévekkel jár a Kylix mögött. Ezek után messze lemaradva jön a többi megoldás, legelöl a mono/C#, majd a C/C++ alapú megoldások (wxWidgets, Qt (ami nem rossz, de zárt kód esetén rohadt drága a szolgáltatásaihoz képest, nyílt forrású fejlesztésből meg magyarországon nemigen élsz meg, legalábbis a piacon nem) és a KDevelop (ez utóbbi amúgy szvsz a legjobb C++ fejlesztőkörnyezet linux alatt), a Gnome-os megoldások (GTK C-ből, vagy GTK–), esetleg Fltk, Fox, stb, majd jönnek a pythonos és egyéb scriptes dolgok a futottak még kategóriában.
Azaz igazából komolyabb linuxos desktop alkalmazást ma a javán kívül nemigen érdemes elkezdeni fejleszteni, egyszerűen azért mert nincs semmilyen használható fejlesztőeszköz és API, és javán kívül webre sem nagyon van más csak a PHP nevű szutyok – amihez viszont mostanság a Borland csinál egy egész kellemes (és persze windowsos) fejlesztőkörnyezetet.
Ehhez képest azt kell mondjam hogy a .NET 2.0 és a C# és a Visual Studió 2k5 egy igen-igen ütős kombináció amihez fogható linux alatt sajnos nemigen van, és a következő generáció még sokkal kellemesebb jószág lesz.
Amúgy mielőtt elkezdene valaki flémelni hogy íme egy windowsos lúzer, én kb 98 óta elsődleges fejlesztői platformként használtam a linuxot (volt windows is fenn, de elsősorban linux alatt tevékenykedtem), wxWindows+gcc, majd CORBA+gcc+web majd Kylix vonalon, az elsőn úgy 20 ezer, a másikon úgy 15 ezer, a harmadik úgy 40 ezer sort írtam le, és csak tavaj óta „tértem meg” .NET-es fejlesztőnek. Amikor láttam hogy a Kylix vonal haldoklik akkor kezdtem új alternatíva után nézni, és mellesleg néztem meg hogy milyen is a .NET. Nos, azóta az alatt fejlesztek és nem bántam meg, bár tény hogy a linuxnak sok olyan előnye van amit szerettem (Pl. hogy nem volt gond a vírusokkal, ingyen volt az oprendszer, stb).
Viszont az aki azt hiszi hogy a .NET valami kis szutyok amit figyelmen kívül lehet hagyni az nem lát tovább az orránál. A .NET egy rohadtul jól kitalált, átgondolt rendszer (nem véletlenül: a M$ a legjobb szakembereket szedte össze a tervezéséhez, Pl. a Borlandtól a Delphi megalkotóját), és egy egységes, erős platformot biztosít a programozóknak. És ez nem a reklám helye hanem tény. És ami szintén tény hogy ha a linux életben akar vele szemben maradni akkor legalább egy ehhez hasonló szintű dolgot kellene felmutatnia – ami viszont sajnos még a láthatáron sincs.
Vladi wrote:Vagy telepítsen UHU-t, Ubuntut, stb…Tudom ez a vesszőparipám, de egyes népeszerű linux disztrók már most ezen a szinten vannak. DE emellett lehet rajtuk init skripekkel „baszakodni” lehet programot forgatni, ééés játszani! (nálam pl. nexuiz simán veri a cod2-t multiban.)
Ubuntut nem ismerem, de az UHU még elég távol áll a windowstól, különösen játékfronton. A játék manapság ott kezdődik hogy Heroes III of Might and Magic (tudom volt linuxra de csődbe is ment a Loki, wine-ban ma is fut ahogy pár másik játék is – úgy ahogy). A „natív” linuxos játékok viszont többnyire a flash-es játékok színvonala környékén vannak, kivéve pár olyan céget aki linuxra is kiadja a natív verziót, de ebből úgy 10 körül van, szemben az ezer körülni windowsos játékprogi választékkal. És a .NET-tel ez az arány is a windows felé fog változni.
Ez a temessük dolog meg akkora sületlenség! A linux és összességében az opensource
világ annyira sokoldalú és rugalmas, mint semmi más az informatikában.Egy fenét rugalmas és sokoldalú. Szétszórt és átgondolatlan. Valakinek feljön az agyvize és kitalál valamit, nekiáll megcsinálni, nem számít hogy van már 20 hasonló progi, ő megcsinálja a 21.-iket. Amíg ezt mondjuk szövegszerkesztőből csinálja az tényleg nem nagy gáz, de ha desktop environmentről vagy widget készletről, vagy disztribről van szó akkor már igen.
Dollármilliárdos céget akarsz van! Technikai támogatást akarasz van!
Ingyenes programokat akarsz van! Next, next et akarsz van! Skriptelni akarsz van!Normális fejlesztőeszközt akarsz ? Az már nincs. Na jó, javára igen, de az már egy önálló platform nem igazán linux. Mint ahogy windows is egyre inkább csak nyomokban van már, helyette .NET lesz némi kernellel alatta. Szvsz a következő meccs nem linux vs windows hanem java vs .NET lesz, az alattuk lévő oprendszerek igazából jelentőségüket vesztik.
A dél amerikati, meg afrikai, közép ázsiai egyetemisták pl. mit fognak használni 15 év múlva???
A dél-amerikaiak, ázsiaiak szvsz windowst, az afrikaiak pedig géppisztolyt, ágyút, rakétát. Ott még 1000 év múlva is egymást fogják irtani a törzsek miközben az egész kontinens az éhhalál szélén egyensúlyoz, de ugyanakkor csinálnak annyi gyereket hogy ez ne is változzon.
A kínai gazdaság jelenleg a legdinamikusabban fejlődő a világon!! Szerintetek az ottani szalgmunkás 10 év múlva kiad 1000$-t gépre, meg 250$-et op renszerre?
A kínai szalagmunkás ugyanúgy meg tudja venni a gépet mint a magyar. Nem 10 év múlva hanem ma is. Az ipari részen az életszínvonal kb. a magyarnak felel meg, csak ők sokkal gyorsabban fejlődnek mint mi.
Veszített a linux? Miért haború volt? Szólhattatok volna :rolleyes:
Folyamatosan háború van, minden fronton. Csak sokan még mindig a ZX-Spectrum vs Commodore 64 háborút nyomják holott már régen piacon az Amiga…
uzsolt wrote:Persze, de azt tegyük hozzá, hogy teljesen más 3.1, 95-98 és mondjuk xp alatt. Gondolj pl. a Vezérlőpultra, ott is milyen izét vezettek be? 98 után pillanatok alatt vissza is váltottam a „hagyományos” nézetre.
Én is. De DrakConf alatt nem tudsz Yast nézetre váltani.Nehogy azt mondd már, hogy a menüből nem találja meg valaki, mivel kell a rendszert beállítani! Majd mindenki az Irodai alkalmazások között fogja keresni, igaz? Igen, minden linux máshogy nevezi (fú, még a nyelv is változhat, milyen szemetek, hogy nem csak magyart adnak ki, kell a fenének az inglis verzsön, a kínairól már nem is beszélve!) a „programcsoportokat” (vagy hogy is hívják), de tutira valami Beállítások, Rendszerbeállítások vagy valami ilyesmiben lesz benne.
Nekem naponta van dolgom felhasználókkal, méghozzá nem is a leghülyébbekkel. De nekik annál kisebb dolgok is kihívást jelentenek mint ami különbség a yast és mondjuk a harddrake között van.
Mert winben nem így van? Dehogynem: ha a hátteret akarod beállítani, nem a vezérlőpultot fogod elindítani, hanem az asztalra kattintasz egy jobb gombbal és annyi. Szerinted a legtöbb wines (Juci nénivel az élen) tudja, hogy a Vezérlőpultban is beállíthatja ezt? És ha tudná, „csak” ezért elindítana egy vezérlőpultot? Sőt, tudja azt egyáltalán, hogy van olyan?
Van aki tudja, van aki nem. Mindenesetre van egy központi „kályha” ahonnan el tudsz indulni. És ez többé-kevésbé minden windowsban ugyanúgy működik és ugyanott van. Linuxban pedig mind a 6 nagyobb disztróban máshol és másképp működik.
Juci néni mikor csinált ilyet? Szerintem a 24 óra alatt win-ben biztos nincs ilyen.
Ilyenkor inkább visszaviszi a boltba, ahol vette, és kicserélteti (legalábbis megpróbálja), vagy pedig hív egy „szakértőt”.Azért van „apróbb” különbség aközött hogy valaki elindítja a setup.exe-t vagy hogy kernelt fordít…
Tehát azt akarom mondani, hogy Linux alatt van választási lehetőség, win alatt nincs (de, szerintem ott is van, legalábbis programozás terén: milyen formokat használsz, ott is vannak különféle VCL-ek, legalábbis delphi-ben. Most hogy gyakorlatilag ugyanaz a néhány lib/dll van mögötte, úgyse érdekel senkit. Itt is: választhatsz KDE-szerűt, stb.).
Meg a linux más filozófiát követ, mint a win, sőt, a disztrókon belül is vannak eltérő irányok: teljesen kezdőknek (meg azoknak, akik nem buherálni akarnak), középhaladóbbaknak, profiknak, meg még nemtom milyen apróbb fokozatok vannak. Mindenki keresse meg az igényeinek megfelelőt. Aki még nem látott linuxot, nem biztos, hogy LFS-sel kezdi, hanem egy uhu/ubuntu/fedora/bp/… . Aztán vagy váltani fog, ha változik az igénye, vagy pedig neki teljesen elég, hogy megy és nem érdekli mélyebben a háttér.Ez nem filozófia: ez egyszerűen bénaság, és az open-source következménye. Mivel mindenki azt csinál amit akar, így nincs az egész mögött egy egységes koncepció. Olyan hogy egységes felhasználói szintű ismeret sincsen, mert Pl. ha valaki profi debianos azt is nagy meglepetések érhetik SuSE alatt mivel a Yast élből agyonveri a kézzel átbuherált configscriptjeit, azaz ő is keresgélheti hogy hol vannak a beállítások a Yast-ban.
Ami pedig a mögötte álló libet illeti, a helyzet nagyon egyszerű volt már a win32-es időkben is: míg win alatt ott volt a win32 API, így többé-kevésbé biztos lehettél benne hogy a programod műxik. És ha csináltál egy setup.exe-t az minden gépen amire fel tudott a progi települni be tudta tenni a start menübe a programot, el tudta indítani a readme-t, be tudta tenni az esetleges démonokat a szolgáltatások közé. Ezt linux alatt nem tudod megtenni: ha csinálsz egy bináris csomagot (és nem statikusan forgatsz mindent) az bizony egy és csak egy disztrib egy adott verziójára lesz jó. Azaz Pl. a Mandrake 9.0-hoz készített csomagot nem fogod tudni feltenni a 2005-ös verzióra, nem is szólva a SuSE -ről. Ez azt jelenti hogy míg win alatt csináltál egy setup.exe-t és szevasz, addig linux alá kell csinálni úgy 18-at ha rendesen ki akarod szolgálni a felhasználót, és ekkor még csak a 6 legnagyobb disztrib utolsó 3 verzióját támogattad. Nem véletlen hogy viszonylag kevés a profi, zárt forráskódú program linuxra.
Bbt wrote:Szerintem válasszunk szét két dolgot, ami itt is keveredik nagyon, már az egymás elleni érvelésben.1. A világ domináns részének púp a hátára a számítógép karbantartása. NEm érti, és nem akarja csinálni, csak amennyire muszáj. Pont úgy, mint a kocsival. ablaktörlőt cserélek, ékszíjat nem.
Nekik azt mondani, hogy „forgasd le forrásból” egyenértékű azzal, mintha az anyját szidnád.
Számukra mindenképp popókinyalós disztró kell, ebből saját megítélés szerint 2-3 nagy lesz maximum életképes, akik valóban meg tudják oldani, hogy a vasak >90%-án gond nélkül menjenek.
Itt nem érzem gondnak a sokszínűséget, hiszen a disztró készítőinek választása utána júzer azt kapja, és nem farigcsálja szét.2. A másik fele mi vagyunk. Akiket érdekel, akik szeretjük, ha olajos a kezünk, és nem dőlünk a kardunkba ha az elején egy hétig nem tudunk nyomtatni. Mi tudjuk életbe tartani az összes kisebb disztrót, hiszen ilyenkor igazából a szimpátia dönt, esetleg a kipróbálás pillanatában vett állapota a disztrónak. („azért UHU/fedora/suse, mert az kezelt mindent.” elnézést, de én ezt a gondolkozást hülyeségnek gondolom. Minden disztróval mindent meg lehet csinálni, legfeljebb többet kell küzdeni…)
A Linux túlélése a második csoporttól függ, az elterjedése az elsőtől, illetve az ezt kiszolgáló fejlesztőgárdától.
A Windostól meg csak akkor függ, ha a továbbiakban sem kényszerítik rá szabványok betartására. És szerencsére a monopolhelyzetek megszűntetése hullámzóan, de mindig visszatérő kérdés a nagyoknál.Nem. A linux túlélése az első csoporttól függ. Ha nincs elég nagy user bázisod akkor max. pár száz vagy pár ezer ember hobbiOS-e a linux, ugyanabban a kategóriában mint Pl. a ReactOS. Onnantól kezdve pedig még kevésbé van rá szoftver, még kevésbé van rá hw támogatás. Egy oprenszernek csak akkor van esélye arra hogy használhasd is valamire azon kívül hogy kernelt forgatsz rajta ha rendelkezik megfelelő méretű felhasználói táborral. Ez pedig erősen attól függ hogy mit nyújt az adott OS a user számára. És persze attól is hogy mit nyújt az adott OS a coder számára. A .NET a windowsban, különösen a 3.0 ami a Vistával fog elterjedni meg kell mondjam hogy igen-igen nagy dobás. Míg a windowsnak szépen lassan összejön hogy a régi vacak anti-objektumorientált WIN32 API-t lecseréli egy egységes, objektum-orientált, processzorfüggetlen programozói platformra addig linux alatt még az sem jön össze hogy egy nyomorú egységes desktop összeálljon mint amit 20 éve az AmigaOS biztosított a programozóknak és a felhasználóknak egyaránt.
uzsolt wrote:A csomagkezelő ezt nem végzi el automatikusan? Nemigen használtam suse-t (kb. fél nap, de nem túlzottan jött be, és azóta se próbáltam), de pl. uhu 1.1 alatt ez meg volt oldva.Ez disztribfüggő. Általában úgy van megoldva hogy az rpm vagy deb csomag valahová betesz egy fájlt, ez alapján az adott disztrib elkészíti a különféle desktopok számára a menü bejegyzéseket, azaz a .desktop fájlokat. A gond az, hogy azt hogy hova és mit kell tenni az tud változni. Néhány disztriben a telepítés utáni scriptben (vagy a setup.sh-ban) még el kell indítani egy scriptet vagy egy progit ami megcsinálja ezt az általad lerakott fájlok alapján. Persze ez is változó…
uzsolt wrote:Hááát, azért a kamionban is jól meg volt kavarva. De azért ott van az uhu vezérlőpult, vagy hogy is hívják (már jó ideje nem bagolyolok). Vagy van egy parancs (srvmgr, vagy mi is volt a neve), ami ezt neked parancssorosan is intézi. Ezek a rendszerek nem a hekkelésről szólnak, ezért rakták bele neked meg másoknak is a különféle beállítóközpontokat.Na ja. Csak ha Pl. egy SQL szervert akarsz telepíteni (Pl. a Firebird alapból nincs benne a legtöbb linux distribben, és a bináris csomagjában sincs semmiféle indító script) akkor a user elvárja hogy ne neki kelljen indító scriptet írogatnia hanem feltelepíti a csomagot és megy. Na most a gáz ott van hogy ahhoz hogy az UHU vagy bármi más el tudjon indítani a vezérlőpulton egy démont el kell helyezni a megfelelő scripteket a megfelelő helyre (UHU-nál ha jól emléxem még be is kell írni valami fájlba, legalábbis az 1.0-nál). A többi oprendszeren pedig hiába kotor bármit a user a control panelen ha nincs a /etc/rc.d alatt ott a script.
uzsolt wrote:Ööööö, nem akarok nagyon májerkodni, de tudod, mi az az LFS? Mindent saját magad fordítasz, nekem kb. egy hét volt, míg egy bootolható rendszer összeállt (igaz, nem egész álló nap csináltam, hanem napi néhány órácskát), majd még ezután a grafikus felület (xorg 7.1), a libek, majd az mplayer. Minden, ami csak lehet, forrásból van fenn, egyetlen kivétel az openoffice, nem volt kedvem több mint 10 órát azzal vacakolni, hogy leforduljon, hanem inkább felraktam binárisból. Saját csomagkezelés, szkriptek, stb. Most is pl. onnan írok. Szóval ezt azért tudom.Te igen, én is, de az átlag usernek egy XP install is kihívás. Ugyanakkor nem mindenki engedhet meg magának rendszergizdát aki számítógépet használ. Ez az amit a linux fejlesztői elfelejtenek, és szvsz ez a legfőbb oka hogy nem terjedt el desktopon: az átlaguser nem geek.
uzsolt wrote:De ha belegondolsz, minden „felhasználóbarátabb” linuxban van egy control-center nevű csoda (amit gondolom, nem az hálózat/böngészők menüpontban keresel, mert azért nem véletlenszerűen vannak az alkalmazások a menüben szétszórva), amit elindítva szerintem (viszonylag) egyértelmű, mi micsoda. Tehát ha valaki a netet akarja beállítani, valószínűleg nem a fájlrendszerek környékén kezd el túrkálni.Ja. Csak épp minden linuxban máshol kell keresni, másképp működik, és gyakorlatilag sehol nem egységes. Windowson ott a control panel, onnan elindulva az átaguser be tudja állítani a dolgait. A mandarake alatt van drakconf, a SuSE alatt van yast, de a debiannak, uhu-nak, Fedora-nak is megvan a saját beállítóközpontja. Ezeknek azonban sajnos csak egy közös vonásuk van: az hogy az aktuális desktop tulajdonságait nem ők állítják, azaz ha a KDE-n belül akarsz valamit állítnai akkor azt egy másik helyen, a KDE Control Centerben teheted – persze teljesen más user interfész alatt. Azaz egy általálnos linux könyvet nem tudsz írni a kezdőknek: írhatsz külön SuSE, Mandrake, RedHat, stb. könyvet. És a nagynehezen megszerezett SuSE felhasználói ismeretekkel Pl. UHU alatt már nem sokra megy az illető, és viszont. Persze a háttérben a configfájlok többé-kevésbé ugyanazok (inkább kevésbé egyébként mivel azok is össze-vissza vannak már hackelve hogy az aktuális beállítóközpont élete könnyebb legyen).
uzsolt wrote:De Juci néni szerintem az egységes winen se fogja tudni megcsinálni.
Nyomtató beüzemelése: uhu 1.1 alatt nem volt egy nagy valami. Vezérlőpult -> Nyomtatók -> Nyomtató hozzáadása. Vagy valami ilyesmi. Szerintem ehhez nem programozói tudás kell, hanem egy bizonyos logikus gondolkodás.
Ez számunkra világos. Juci néni viszont azt tudja hogy előveszi a windows teljesen hülyéknek 24 óra alatt című könyvet, kikeresi a nyomtatóbeállítással foglalkozó fejezetet és pontról pontra megcsinálja ami ott le van írva. És ha egyszer megtanulta hogy XP alatt hogy kell ezt csinálni akkor ha átmegy egy másik céghez azonnal meg fogja tudni ott is csinálni. Ezzel szemben ha UHU->Debian vagy Mandrake->SuSE váltásra kényszerül akkor a hajára kenheti a „linuxos” tudását.uzsolt wrote:Hardver: igen, ebben teljesen egyetértek veled. De aki rendszergizdának áll, annak (szerintem) tudnia kell, mit kell venni, mit érdemes, mit nem. Nem hiszem, hogy egy legújabb nemtomhány GHz-es gépre több Giga memóriával 6.22-es dos-t fogsz rakni win 3.1-gyel, hanem mondjuk xp-t.
Aki „home user” (hogy a szavaiddal éljek), az tényleg olvasgassa, mi micsoda, milyen hardvert célszerű venni, vagy mondjuk kérdezze meg itt.
De a kép teljességéhez szerintem még az is hozzátartozik, hogy win alatt se megy minden hardver! Ilyen nálam a dvd-íróm (NEC). Win alatt olyan megánál nagyobb fájlokat nem olvas (még win alatt régebben írt cd-kről se!), míg linux alatt semmi gond nincs. Ja, a gépben levő másik odd, egy LG cd-író a nec által win alatt nem olvasott cd-ket win alatt is viszi! DVD-t nyilván nem (igaz, nem próbáltam)…Itt az a gond hogy hiába nézed ki a SuSE hw adatbázisában hogy az XXX TV kártya megy linuxon Gipsz Jakab gépén, az nem jelenti azt hogy ha ma lemész a vaskereskedőhöz és megveszed a cuccot, kicsomagolod, beépíted akkor a te gépeden is menni fog. Lásd amit előzőleg leírtam a chipsetekről. A legtöbb cuccban eleve nem is tudod milyen chipset van amíg ki nem bontod a dobozt, a gyártók a videokártyák kivételével általában mélyen hallgatnak arról hogy mi van a dobozban. És megtehetik: nekik azt kell biztosítani hogy a windowsos driverrel működjön a cucc.
Persze van hogy nem műxik: akkor felmész a gyártó weblapjára és letöltöd a driver update-et, majd elindítod a setup.exe-t. Ha ezután sem megy, akkor reklamálhatsz a gyártónál. Linux esetén viszont ehhez jó eséllyel kernelt kell fordítani vagy frissíteni ami szintén nem Átlag Gipsz Jakab hatósugara, vagy
meglátogatni pár különféle levlista archívumot hogy mi az paraméter amit meg kell még adni a kernel modulnak ahhoz hogy működjön. Ami aztán vagy bejön, vagy nem.
legutóbbi hsz