Teljesen más kategória az, amikor mondjuk a kernel vagy a KDE megjelenik, mint stabil csomag, és amikor a disztribúció kiadja, hogy stabil. Az előbbi nem végfelhasználóknak szánt verzió. Ha kijön az új KDE, az azt jelenti, hogy készen van, és elég stabil, hogy a disztribútorok megkezdjék a beolvasztását a stabil águkba. Persze közben jön egy halom bugfix, amit backportolnak. (a RedHat jó példa a kernellel, ők azok, akik talán legjobban backportolják a biztonsági javításokat a kernelükbe)

Az hogy a disztrib gyártója miket rak be a rendszerbe nem sok összefüggésben van a stabilitással. Lásd Pl. pont a RedHat ami több mint egy évig használt olyan gcc verziót ami hivatalosan nem is létezett (2.8 volt ha jól emlékszem), a 3.0 még nem jelent meg hivatalosan de a RH vígan azzal fordított mindent. Kivéve a kernelt mert azt nem lehetett vele lefordítani, ezért volt egy külön kgcc. Nem is szólva Pl. a SuSE-ről aki olyan vidáman betette a 3.0-ás KDE bétáját a „stabil” linuxába hogy csak úgy zúgott. Pedig az a KDE még a 9.1-ben sem volt teljesen stabil… És akkor még kerneleket nem is emlegettem. Amúgy backport van a fejlesztői ágból a stabil ágba a hivatalos kernelben is. Más kérdés hogy az egyes disztribek saját maguk hackelik össze a kernelüket, de szvsz ennek inkább sebesség és hw kompatibilitási mint biztonsági okai vannak.

Ez ezer éve megoldott probléma, két megoldás létezik rá:
1.) alapból ott van a GRUB menüjében egy generic kernel is — ez gányolt
2.) CONFIG_X86_GENERIC — ez szép. Ezzel bebootol a kerneled bármilyen x86-os gépen, csak max lassabban (nincsenek meg benne az optimalizációk).
Ha magadnak fordítasz kernelt, és ezt nem kapcsolod be, majd az a gondod, hogy nem bootol be egy másik gépen, az ugyanaz a kategória, hogy „letöröltem a system32 mappát, és nem indul a windows”.

Nem is azért mondtam hogy felrójam, amikor ezt csináltam pontosan tudtam hogy mit csinálok. Ez csak arra volt példa hogy a linux kernele is optimalizálható procira, sőt van is procira optimalizált kernel a jobb disztribekben.

[Ez megint terelés. Nem tudom, miket művelt a pendrájvoddal, de:
a 9-es sorozat már nem is támogatott rendszer. Az xp viszont igen.
Megint sikerült jól összehasonlítani a cseresznyét a tintahallal.

A 9.3 ez év áprilisában szűnt meg, a 9.1 szvsz  úgy egy évvel azelőtt. Azaz nem időszámításunk előtti rendszerről beszélünk hanem egy 2004 áprilisában kiadott distribről. Ehhez képest az XP 2001-ben jött ki. SuSE esetén ez még 7.3-mat jelent. Tudod micsoda bugok voltak még a 7.3-mas SuSE-ben ?

Én csak egy pendrájvot szoktam bedugdosni, a munkahelyemen azzal sem történt semmi, Windows XP alatt nem lehetett látni. Később kiderült, hogy ott van, de olyan betűjelet kapott, amin már szerepelt egy hálózati meghajtó…

Most akkor vitázhatunk, működik-e az XP, illetve mit jelen a „működik” szó. Szerintem ugyanis ez nem működés!

Ne tudd meg hogy anno nekem a SuSE 9.x miket művelt a pendrájvval. Persze lehet mondani hogy de nézd meg a 10.2-t ott már korrekt,ez akár igaz is lehet, de a 9.x is fiatalabb mint az XP.

A kernel, amit letöltesz a kernel.org-ról az nem végfelhasználóknak szánt, hanem disztribútoroknak meg buherátoroknak. A _stabil_ kernel az az, amit a disztribúciód stabil ága szállít.

A kernel stabil ága az amit 2.páros szám.x-ként le tudsz tölteni a kernel.org-ról. Az más kérdés hogy az egyes disztribgyártók mit hackelnek még bele, ideális esetben semmit, de Pl. a RedHat kernele volt hogy kissé elkóválygott a hivatalos azonos verziójú kernelhez képest (és ez nem vált előnyére, olyan bug is volt benne ami a kernel.org-os kernelben már rég nem). De a „hivatalos” kernel az az ami a kernel.org-on van. És ha a középső verziószám páros az azt jelenti hogy Linusék stabilnak nyilvánították.

Abban nincsen, de ha pl a DirectX-be raknának az már durván érezhető lenne. Jó, akkor kellene bizonyos részekhez ~10 build, de ne mondja nekem valaki, hogy a telepítő ne tudná kiválasztani a megfelelőt az arch-odhoz (vagy runtime cpu detection, lásd mplayer… winre is megcsinálták).

Szvsz valami ilyesmi lehet hogy van benne, bár procinként aligha optimalizálva, de AMD és Intel build lehet hogy van. Ahogy a jobb linux disztribekben is akad procira optimalizált bináris kernel. És az XP is ilyen, ha AMD-re telepíted akkor az Inteles procin nem fog bebootolni, ahogy az AMD-re fordított linux kernel sem (tudom, játszottam ilyet :)).

Nem tudom, nekem nem tűnt gyorsabbanak.

Nálam nagyon húzós volt a különbség, azért is cseréltem le ZA-ra.

Olyan segédprogi van ingyen is, vagy a „get a ‘goodfornothing’ trial or spend your day to find a fscking crack” dilemma vetődik fel benned? Megvenni meg nem veszem meg, mert
1.) annyit nem ér
2.) te lehet, hogy összemlózod az XP árát 2-3 nap alatt, de nekem az 1 vagy 2 hét munka, attól függően, hogy milyen műszakban vagyok (és én mázlista, mert eltartanak a szüleim, de akinek magáról kell gondosokodnia…)

A legtöbb ilyen pici dologra windowsra is van free progi, Pl. aida32.

Nem erre gondoltam. Írsz egy classot, és meghívod valahogyan így:

Code:

public Property = new Property(){
public void set(Object input){
…
}
public Object get(){
…
}
}

…

ertek = obj.xy.get();
obj.xy.set(ertek);

Valószínű ez így nem tökéletes (még java ügyben elég newbie vagyok, de amikor időm engedi, tanulok), de a koncepció érthető szerintem.

Egyszer láttam elefántot, de az nem az vót  

típuskezelés: szerintem nagyon kényelmes tud lenni, hogy nem kell mindenféle konvertálófüggvényekkel szenvedni (lásd pascal), hanem simán át tudod adni az értéket.

És nagyon veszélyes. 2 alma + 2 papagáj=4.

Forráskód vs bináris: http://www.google.hu/search?q=php+bytecode+compiler

Na ja. De ha odamész a webhostinghoz akkor csak PHP forráskódot tudsz feltenni. Ha meg saját szervered van akkor hülye vagy ha nem ASP.NET-et vagy JSP-t raksz fel.

A dollározásnak is megvan az értelme, kényelmesebb.
Ezt most írd át pl Pascal-ba… kíváncsi vagyok, mennyivel bonyolultabb lenne a dolog (esetleg fűszerezd meg, és ne csak stringet stringgel fűzz össze, hanem a query-be pakolj bele pár boolean és integer értéket is.)

Legyen picit kényelmetlenebb, de korrekt a kód. Egy-egy ilyen kis „kényelmes” dolog aztán pár napos debuggolást vonhat maga után. És ha közben határidő is van (netán kötbérrel), esetleg a júzer ott ugrál a nyakadon hogy miért nem megy a programja akkor nem előnyös a write-only jellegű kód ide-oda hackelésekkel fűszerezve.

Újabb vaporware a láthatáron?

Nem, ez már ma is létezik, én már próbáltam is XP-n. Fejlesztőeszköz támogatás nincs még rá, és a köztudatba nincs még belevíve.

Vegyük a mobilom (SonyEricsson T630). Van rajta 5-6 játék (fele java), midpssh és opera mini. Ezek szerintem eléggé kimerítik az alkalmazás kategóriát, pedig az én telefonom sem felsőkategória (amikor 3 éve vettem, akkor még az volt).

Nekem is hasonló cuccom van, pár játékot tartok rajta, szvsz az egész lehet úgy 256 kilobyte. Az hogy egy eszközt lehessen valamire használni úgy 64MByte körül kezdődne, addig max. játszani jó.
Másrészt az ilyen 176×176 px körüli képernyôcskék sem igazán kedveznek semminek a telefonáláson kívül.

Nem, nem a qt-re gondoltam, hanem az X szerverre. Kellene egy wrapper library az tény, de az X van talán a legjobban lemaradva (jó, a 7.2-es nagyon nagy ugrás… mondjuk még 2-3 ilyen kellene, és behozná a lemaradást).

Szvsz ha van valami ami viszonylag korrekt a linuxban az az X. Ami fölötte van az elég gáz, de az X-ig elég jó a helyzet.

A Sun nem fogja hagyni, hogy a Java piacot veszítsen, mivel az az egyik fő bevételforrása. Ezért is lett GPL a Java, hogy minél többen tudják fejleszteni. Kíváncsi leszek, hogy ha a közösség is beszáll, 1-2 verzió múlva hova jut (tette ezt a Trolltech is, aztán nézd meg a qt4-et).

Szvsz a SUN fő bevételi forrása a vas. Azt sem tudom egyáltalán keres-e pénzt a javával, ha jól tudom mostanra már minden javás programja open-source.

Egész használható? Már az 5.5 is nagyon durva dolgokat tud… bár összehaosnlítani a vs.net-tel nem tudom, lévén nem bírtam felrakni (de ezt már kitárgyaltuk… ha nem hiszel nekem, érdeklődj ShadoW-nál, ő is csak pislogott nagyokat).

Minden relatív. A Kylix után nekem is nagyon tetszett…