„Light-os rendszeváltás nincs, csak hatalomátmentés!
Ezt szívja ma mindenki, aki nem lett politikusnak nevezett gazember!”
Pommé szintén tárgyilagos szerintem (az a jó hosszú legutóbbi, csak nem idézetelem be)
Aki élt már oly országban, ahol valóban demokrácia van, tudja, hogy rend nélkül semmi nincs.
Mi a német orientáció részesei lettünk, történelmi okok miatt. De a rendjüket sosem tudtuk a magunkévá tenni, ők még erőszakkal sem tudták ezt ránkhúzni.
A Kiegyezés tájékán beengedett galíciai népességnövelés pedig, mint sokan bizton tudjátok, nem igazán jött be nekünk. A pólisi nem szefárd és semmiképpen nem nevezhető beilleszkedőpnek. Az, hogy a Második Világháború Legnagyobb Szívását ma szenvedjük, már ami a lelkiismereti oldalt illeti, Sztálin bátyónak köszönhető elsősorban. A Bűnös Nép szinte csak mi vagyunk, a németek és szinte minden náció Európában rég felmentetett a háborús bűnök alól. Nekünk ma is az orrunk alá dörgölik azt, amit az akkori Románia ránklőcsölt a területi kiigazítások következtében. Ők szabadon gyilkolászhattak és megoldottát a végsőt, nekünk statisztikailag hozzáadódott minden idemenekült szerencsétlen a térségből, akiket aztá Eichmann összegyűjtött, a háború legvégén a tomboló főnökének parancsára, aki az utolsó zsidófészeknek nevezte Horthy Magyarországát és jócskán benne volt a megszállás okainak sorában ez a tény is.
A mai baloldal szeretett mindíg abban tetszelegni, hogy ők aztán a nagy védelmezői a jelenleg 1%-os lipótvárosi és V. kerületi kisebbségnek. Ha Sztálin egy évvel tovább húzta volna, me nem lenne ez a helyzet. Megvoltak már az ítéletek és a hóhérok is szép számmal, amikor kilehelte azt a szépséges grúz lelkét a kis drága.
Ha antiszemitizmusról szó esik, hát ne feledjük a pogrom szó hovatartozását sem és az kozákok igyekezetét sem, aminek következtében Galíciába szorították be a nemkívánt népességet.
A balti államokban végrehajtott iszonyú méretű mészárlásokról sem szabadna elfelejtkezni és a hőssé avanzsált lengyelek is tettek egysmást német segédlet nékül.

Persze. Nem is kiválasztott közeg ők, csak rámutattam egy esetleges alternatívára.
Mi tudunk tenni valamit?

Huhh!
Bocsi, nem voltam itt, mindenféle házimunkák miatt és nagyon klassz hsz-ek vannak
Az öreges véleményem nem változik, nektek, fiataloknak, értelmiségieknek kell megoldani ezt a problémát, én hiába fegyverkezem fel, egyedül leszek.
Ez a mi országunk és remélem mindenki szeretné benne jól érezni magát. Ha nem megy másképp, akkor erőszakkal kell megtenni ezeket a lépéseket, van rá sok példa az mai EU tagjainak történelmében.
Az egyetemisták gondolkodó emberekből állnak és a változások kikényszerítése elsősorban rajtuk múlik, minden államban.
Elkülönült akciók és szervezetlen megnyilvánulások semmit sem érnek el. A békét pedig nem mi rúgtuk fenékbe.
Lehet itt bárki nagyon pacifista és toleráns, de vér nélkül nem lesz változás. Kemény szavak ezek, tudom de nálunk nem volt semmilyen néven nevezhető és igazi forradalom. Dózsától Rákóczi-n keresztül Kossuth baromságáig és ne feledjük a kiváló XX. század illetőit sem, (Kun-Kohn, Andrássy, Gömbös, Horthy, Rákosi, Kádár stb) itt mindenki csak rombolni volt képes.

Nem is értem, miért oly csekély a svájci emigráns. Én ugyan nem vágyom közéjük, ismerek valakit, aki élt köztük és nem élvezte túlzottan, de ez mellékes. Más perspektívából nézve érdekes egy ország, Európa és más földrészek összes bűne náluk bankosodott. Jól elvannak a hegyeik közt, még Hitlert is megúszták, igaz, nem véletlenül visszakozott a birodalmi beillesztéstől.

„Azokkal meg az a gond – mint ahogy köztudott – hogy gyanúsan sok pénzükvan valahonnan. Olyan törvényük van hogy a bankok nem kötelesekbevallani a pénzük eredetét.
A magyar újmilliárdosok szívesen tartják ott a pénzüket.”
Rákosi elvti adminisztrációja megoldotta ezt a kis problémát a svájci bankszámlákkal. Aki ismeri a részleteket tudja miről van szó. Egy dologgal képtelen volt leszámolni itthon a mi kis Mátyásunk, amit még Sztálin elvtárs előtt sem tudott megmagyarázni. Ma médeának hívjuk ezt a problémát. 🙂