Tényleg borzasztó, hogy ha valahol a világ egy távoli pontján történik valami katasztrófa, vagy háború, azonnal adakozóvá és szolidárissá válunk. Na persze ez elfekvő készletek adományozását jelenti és néha elképesztően röhejes tud lenni. A legnehezebb feladat azokra hárul, akik komolyan veszik a társadalmi szolidarítás kérdését és meg kell győzniük ezt a bizalmatlan és siralmasan szegény országot arról, hogy amit tenni szeretnének, az távlati értelemben közös érdek. Nálunk nagyon könnyű devalválódni és a mindenkori konjunktúralovagok szélhámos és gusztustalan ügyletei miatt, ugyan ki hisz már ebben? Pedig nem mondanám, hogy érzéketlen, buta nép lennénk. Állítom, hogy még a legérzéketlenebb, legkiábrándultabb ember is meggyőzhető, ha látja az eredményt. Na itt érzem a legnagyobb akadályát ennek. A publicitás jelenlegi birtokosainak hiénamentalitása lehetetleníti el ezeket a kezdeményezéseket. Pontosan tudják, hogy az a fajta butaság, ami nem kizárólag magyar sajátosság, miként használható ki és főként a jelen helyzetben. Nem véletlenül ágálok a magyar médea ellen. Örülök annak, hogy tért hódít az Internet és az újságírás szép lassan kihal, beleértve a tévézés és rádiózás őskövületeit is. Ami ebben a PC kérdésben a legfontosabb, az a szokások megváltoztatása kéne legyen.

Elgondolkodtam egy csöppet azon, hogy biztosan őrült lehetek én is, de nekem tetszett ez a kétperces geg. .) Mennyivel egyszerűbb lenne egy kapcsolat későbbi sorsa, ha valóban magunkat adnánk  és nem szerepeket játszanánk egymás előtt. 🙂

„Mindegy. Végül is jó fejek: előbb lámázzák az angolodat, aztán dicsérik. „
Pont erre gondoltam egyébként.:) Köszi a többit is, megnézem és vigyázgatok.:)

Tegnap történt és szerintem aranyos. Arró szól, amit egyébként említettél is az angol nyelvű oldalak kapcsán. Mire hajnal lett, már egészen elfogadható szinten kommunikálgattunk. 🙂
Rám nézve persze eléggé ciki, de üsse kő!
FedoraForum.org – KDE trouble by me?