Bocsika, csipkelődős hangulatban vagyok, nem bírtam kihagyni. )

Hali !
Miután full-extra-absolute OFF lett a topic, mert már rongyosra tárgyaltuk, illetve eljátszadoztam
magam is a Linux-paranoia képességeivel és látom hogy 0,001% a virus-veszély esélye,
javaslom segítsünk LCoder-nek feldolgozni a Kylix-traumáját.
LCoder úgy látom dacos a Kylix halála miatt.
Hogy LCder végleg megszabadulhasson Kylix-csőd okozta pshycho-traumájától,
ajánlom hogy végleg felejtse el.
Trauma-feltárás :
A Kylix meghalt. A Borland nem fejleszti tovább. Kylix 3-at még felszenvedhetted
mondjuk SuSe9.1-re, talán 9.2-re, de pl a MySQL-connector nem ment  a
4.0 verziójú MySQL server-el sem, a Kylix gyári eszközével, kivéve ha egy
(már nem emlékszem kik)
orosz „gyártmányú” MySQL-komponenst feltelepítenek a Kylix-ba.
Egyébként régen babráltam vele, irtóra vártam a Kylix 4-et, de a Borland mondhatni megszünt.
Azt hiszem nagy részben kivonult a civil szférából.
Másik az, hogy a Kylix zárt és FIZETŐS volt.
Harmadik, hogy soha nem volt igazán platform-független.
EgyKylix-ban írt alkalmazást erősen kézzel kellett forrás-szinten bűvölni,hogy esetleg Delphi alatt is compilálható legyen, bár megoldható volt.
Harmadik az, hogy wine segítséggel futott.
Nem igazán vált be.

Linux-orvosi javaslat a programozói-dac-jelenség megszüntetésére :
Én pl Java-t javasolnám és a NetBeans IDE 6.0(M9)-et, amely már alkalmas
GUI-felületen adatbázis-alkalmazások fejlesztésére is.
A NetBeans IDE 6.0(M9) a Kylix-hoz hasonlóan ad lehetőséget Builder-szerű támogatásra is.
Jó vele dolgozni.
Pl. egy ismerősöm ( aki supervigyor egy nagy cégnél )  500 gépes környezetben
részletezte pár napja nekem, hogy az összes régi m$ cuccost felújították és az alkalmazói
programokat újraírák Java-ban (Mindet !) .Nagyon elégedettek az eredménnyel.
És a poén az, hogy ha a forrást átcopy Linux-ra, csak egy javac kell és már ott is mehetne.
Ennyi. Ja a hálózati funkciókat is Java-val oldották meg, hogy megszabaduljanak
a program-chaostól.
Ez szerintem gyógyszer LCoder-nek, és gyógyszer a programozó-éhségére.

Hali !
Paranoia – jelentés :
1./
Ez a paranoid biztonsági szint beállítás nagyon szimpi.!
Szigorúan működöm most.
(YaST-Biztonság….biztonsági beállítások végén)
Olyan mértékben, hogy user-ként belépve az su sem adható ki,
sőt  root-jogú console-ablak sem indítható.
Most csökkent az üldözési mánia tünetem, elég ritkán volt amúgy
szükségem root-jogra, legfeljebb átloginolok. Az a fő, hogy a rendszerfirss átloginolva lefut.

Nagyon szimpi még a chown és chmod lefuttatása recursive-an a /home és egyéb /mnt-kre.
(minden én, semmi jog másnak… ez ám az önzés !!  )
Az gáz, hogy a másik júzer(a párom) most ki van zárva mindenből, de ennek vannak ugye előnyei is. 
Na jó, az ő home-jára megadok egy kis olvasási jogot…
2./
Az immutable beállításokkal viszont a könyvnek volt igaza, nem jó tömegesen kísérletezni,
mert adódott pár progi aminek nem tetszett.
Minden esetre arra tök super, hogy log-filejainkkal hozzáfűzésen kívűl semmit sem tehet senki
(chattr +a …),
vagy pl. teljes módosíthatatlanság-védelmet készítsünk az ‘-i’ kapcsolóval.
Kiváló lehet arra hogy pl írunk 1 progit és ki akarjuk zárni hogy vki másolhassa, mert e nélkül nem
indul el, de ezt nem tudja másolni.
Vagy pl ez egy jelszó-állomány a proginkhoz, amit így nem tudnak soha kicserélni.
3./
Sikeresen frissűlt mind a spamassasin daemon és az amavis vírnyákoló.

Azt hiszem elmúlt a paranoia-üldözési mániám, mert átadtam a Linux-omnak. Hehe… 

Ne hogy már bedőljünk egy ilyen hírnek !
Egy ideig meg-megnéztem az sg-t, de már nagyon bulvár-flame oldalnak tekinthető.

Ami meg a biztonságot illeti :
1.)
Épp ma kísérleteztem az immutable file-ok témakörével,
ezért is kérdeztem itt a fórumon arról, hogy egyáltalán lehetséges-e az hogy távolról
megváltoztathassa valaki e file-ok immutable tulajdonságát akkor ha teszem azt akár
még ismeri is a root jelszavamat.
Nem válaszolt rá senki, addig keresgéltem illetve időközben beüzemeltem
a másik Linux gépemet… hát lehetetlen.
2.)
Továbbá amennyiben paranoid biztonsági szintet állítunk be,
és eltöltesz 30-40 órát azzal hogy melyek
azok a rendszer-file-ok amiket beállíthatsz absolute immutable-ként vagy immutable-ként úgy hogy csak hozzáfűzést engedünk figyelve arra hogy a rendszer működését
ne zavard meg, akkor nincs az program ami összebarmolhatja a Linux-odat mint
az m$-t. Az immutable tulajdonságot csak és kizárólag a helyi gépen lehet megszüntetni.
3.)
Másik meg a firewall minden képen ott van az egész előtt, és azon sem könnyű átjönni.

Két ellenpélda a m$ legújabb sz@rságára , tegnapi jelentésekből :
1./
„Alig néhány órával azután, hogy az Apple elérhetővé tette a SafariWindows-ra írt verzióját, néhány informatikus komoly biztonsági réseketfedezett fel a böngészőn.”
2./
10 antivírus-szoftver megbukott a júniusi VB 100 teszten

AVirus Bulletin júniusi VB 100 tesztjén 37 Windows XP-n futóantivírus-szoftverből 10 nem felelt meg az egyébként szigorúfeltételeknek, köztük a Kaspersky és az F-Secure egy-egy terméke sem.

Vélemény :
Ehhez képes szerintem ha van kedved, tanulmányozd a „LINUX biztonsági eljárások” c.
könyvet, állítsd a Linux-odat agressive és paranoid módra, kapcsold be a firewall-t
és  dőlj nyugodtan hátra ! A Linux nem ablakok melyek huzatosak…

Kötelező pascalban írnod ?

Nem kötelező semmiben sem, saját felhasználásra készülne főleg, abban írhatom amiben akarom. A Pascal tudásomat egyelőre biztosabbnak érzem a C-nél, azért álltam neki abban, ráadásul már ~500 sor körül tart, nem szeretném elölről elkezdeni. (Tudom, hogy nem olyan sok az az 500, de érdekelne a megoldás :))

A GUI valószínűleg JAVA-ban vagy Lazarus/fpc-vel készülne, a lényeg, hogy le lehessen forgatni win-en és linuxon is minimális módosítással.

Hali !

Tegyük fel, hogy a freePascal-ban készített programodat  letudod  fordítani m$-on, ha létezik
m$-ra  is  az a  megfelelő  freePascal compiler.
Ebben az esetben ha tud a programod kifele adatot adni(miért is ne tudna?),  a gondolat-kísérlet kedvéért
most tegyük fel a legegyszerűbb esetet, mondjuk hogy  az outputok stringek amit file-ba írsz, akkor onnan Java-val egy  charfolyam, vagy  egyéb bemeneti stream-el beolvashatod és
egy kis igazítás, rendezés, formázás után kihajíthatod egy-két-három Swing osztály segítségével
a képernyőre és még GUI kezelőfelülettel is elláthatod.Illetve nem is kell hogy az output-file stringekből
álljon, akár byte-stream-olvasással is felveheted.

De mi van akkor ha nem létezik megfelő freePascal compiler m$-ra ?
Ekkor gáz van, mivel m$ nem bír Linux-binárist futtatni és akkor a  Java sem kaphat inputot
a meg nem lévő output-file-ból.