Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
LCoder wrote:Nem volt benne merevlemezes háttértár.(..)
Nem a hdd nélküli típusra gondoltam… ismerem a történetet.
Mikor az 1. ilyen irányú iskolámat jártam akkor kezdett hazánkban kihalni a
klasszikus „nagygép-eszme” 😉 és jöttek be az 1. ős-pck.
Először egy nagyon régi „Proper” nevű klón formájában ismertem meg az első
hdd-s PC-klónokat.
Ha jól emlékszem, egy izzógyárban volt, és könyveltek vele.Még érvényben volt a co-com lista(ha jól írom) és eredeti IBM PC-t szinte úgy
kellett becsempészni. Az 1. sajátom egy egész strapabíró kis XT-klón volt
de baromira örültem neki, főleg hogy belül „gyári zsír új” volt.
Még talán ma is megvan, hülyén hangzik, de érzelmileg kötődöm hozzá,
nincs szívem kidobni. Azt hiszem, kb 4-5 éve kapcsoltam be utoljára,
ma már nem indulna el.LCoder wrote:Szvsz kevered a DR-DOS-szal, (..)Igen.
A Norton Utility- volt az, amivel „tuningoltuk” a butácska dos-t, ezzel
kevertem.LCoder wrote:Ez egyfelől igaz. Másfelől ez sem károsabb mint a GPL és általában az open-source.Ezt nem értem. Illetve mire gondolsz ezzel ?
Dacr wrote:1. Csupán megjegyezném, hogy a Paksi dolog egy „szójáték”, egy szólás-mondás-féle. Azt hittem ismered, s nem veszed szó szerint 😉Tudom hogy szójáték, nagyon rég óta soxor használtam én is.
Szándékosan nagyítottam fel, mert nem tartom teljesen igaznak, hogy
Java-hoz izomkolosszus-gép kell és totál eltúloztad ezt.
Elég sokat javult a sebessége, a memória-gazdálkodása, stb…Pár hozzászólással korábban Vizsla ehhez kapcsolhatóan ezt írta :
„Na, most persze ellentmondasz a világ „összes” tesztjének, melyek azt mutatják, hogy a java gyorsabb, mint a c++ (nem beleértve a vm elindulását, tehát csak a működés) és ennek meg is van a magyarázata.„A JIT fordítót és az értelmezőt optimalizálták, és idővel még tovább javul majd a
futási teljesítmény.
Nem kell úgy tekinteni már a Java-ra (régebben így volt) mint 1 lomha lajhárra.
Mindig meglep, hogy miután rácsodálkoznak páran 1 progira hogy
hűű de jó, aztán megtudják hogy Java-ban íródott, akkor a reakció mindig az,
hogy jaaaaa, azért ilyen tetűűű.
Viszont ha nem tudják hogy Java, akkor a reakció az, hogy elég jó, csak kicsit lassú, ezt leszámítva tetszik.
Szvsz, eleve lehúzzák, szinte mindig.Még mindig nem vagyunk 1 nevezőn.
Látod, adott 1 már működő alternatíva. Adott Linux környezetben is és más
környezetben is azonos fejlesztő rendszer, illetve több is.
Szvsz ezt az adott „dolgot” kellene jobban favorizálni és nem 1 hibridet
létre hozni, mert úgy is megint mi lesz a vége ?
Az ami a Kylix-nál volt. Végül mégse lesz teljesen kompatibilis, mégse lesz
egységesesen portolható vica-versa, mégse fog működni ( ha tudnád micsoda
szenvedés volt újabb Linux-okon egyáltalán futtatni a rohadt Kylix-ot )
Lesz egy nyamvadt dotNet-klón ami eldöcög linux-on is sok vesződséggel.
Úgy is ez lesz, ez tuti, majd meglátod.Amúgy meg elég sok baj van a basic-el.
[ azért azt csak elismered hogy a Java
kimondottan nagyon hibatűrő és stabil , szinte bug mentes és mondhatni
kényszerít a nyelv a precíz kódírásra. Vagy nem ? ]Ami nekem(illetve szerintem) pl a Netbeans-ból hiányzik :
adatbázis-komponensek.
Netbeans igaz hogy nagyon sokat tud,
de óriási hiányossága a Netbeansnak pl az, hogy nem lehet benne
gyorsan (RAD eszközhöz méltó módon) adatbázis-komponensekkel
dolgozni, mint pl a Kylix-ban vagy a Delphi-ben volt.
Ezt hiányolom belőle.
Ezért nyilván kissé nehézkes benne ügyviteli alkalmazás
megírása, bár igaz, nem kimondottan erre találták ki.Dacr wrote:2. (..) légy oly szíves, olvasd el teljesen, fogd fel a leírtakat, majd azután fogalmazz meg egy kulturált emberhez méltó választ.Szerintem nem használtam csúnya és gonoszúl sértő szavakat, esetleg ha netán
túl érzékenyen érintett, bár nem hinném hogy egy minimális cinizmus
romba dönt, ez esetben akkor jelzem, hogy nem állt szándékomban sértő lenni.
Miből gondolod hogy nem vagyok méltó 1 kulturált emberhez ?
Passz, semmit nem tudsz rólam.Dacr wrote:Nem azt mondom, hogy ez lesz a világrengetö találmány, a megváltó, de valahogy el kellene kezdeni egy utat afelé, hogy valami közös hang is legyen(..)Jó, de ne már basic meg m$-hibrid-Linux dotnet… ez tök gáááz lenne.
Dacr wrote:És nekem ne mondja senki, hogy a Java egy tökéletes rendszer, mert az sem az.Nem hát, tökéletes dolgokra nem képes senki. Van és kész.
Ezért kell tökéletesíteni.
Senki nem mondta hogy tökéletes, bocs de tényleg nem.Dacr wrote:Tény, hogy lassú! Vagy 1 év alatt behozta a lemaradást? (kb. egy éve volt a kezem alatt egy Javas könyvelési cucc… katasztrófa volt.)Nem teljesen igaz ez. Egy részt javult a sebessége, más részt
a gépek is erősebbek lettek.
Ez amit írtál erősen túlzás.
Erre azt mondom, hosszú ideig volt dolgom web-es ügyviteli rendszerrel ahol
a „Gizike” egy terminal volt, az alkalmazás központosított integrált rendszer
része. Tisztességes vonallal és (nem kell rohadt erős hw) normális
géppel normálisan futott.
Azonnal lehúztad mert láttál 1 nagyon rosszat. Én is láttam nagyon pocsékat is.
Minden ember ilyen, jellemzően csak a rosszra emlékszik, a jót hamar elfelejtik.Tény hogy a Java nagyon stable és kissé lassú.
A basic meg eléggé bugos, ez is tény.Dacr wrote:Ha neked jó a Java, akkor szeresd, veled ellentétben én nem vetlek meg érte.Honnan veszed hogy személy szerint TÉGED megvetlek ?
Bocs, de erről szó sem volt, de tényleg nem.
Ez azért már személyeskedés, eszembe sincs ilyen, kicsit paranoiás vagy ?
Én az m$-t és a basic-jét és azt fullra ellenzem hogy elvindózosítson
mindent. Ne keverjük össze őket ha lehet.Dacr wrote:1. Csupán megjegyezném, hogy a Paksi dolog egy „szójáték”, egy szólás-mondás-féle. Azt hittem ismered, s nem veszed szó szerint 😉Tudom hogy szójáték, nagyon rég óta soxor használtam én is.
Szándékosan nagyítottam fel, mert nem tartom teljesen igaznak, hogy
Java-hoz izomkolosszus-gép kell és totál eltúloztad ezt.
Elég sokat javult a sebessége, a memória-gazdálkodása, stb…Pár hozzászólással korábban Vizsla ehhez kapcsolhatóan ezt írta :
„Na, most persze ellentmondasz a világ „összes” tesztjének, melyek azt mutatják, hogy a java gyorsabb, mint a c++ (nem beleértve a vm elindulását, tehát csak a működés) és ennek meg is van a magyarázata.„A JIT fordítót és az értelmezőt optimalizálták, és idővel még tovább javul majd a
futási teljesítmény.
Nem kell úgy tekinteni már a Java-ra (régebben így volt) mint 1 lomha lajhárra.
Mindig meglep, hogy miután rácsodálkoznak páran 1 progira hogy
hűű de jó, aztán megtudják hogy Java-ban íródott, akkor a reakció mindig az,
hogy jaaaaa, azért ilyen tetűűű.
Viszont ha nem tudják hogy Java, akkor a reakció az, hogy elég jó, csak kicsit lassú, ezt leszámítva tetszik.
Szvsz, eleve lehúzzák, szinte mindig.Még mindig nem vagyunk 1 nevezőn.
Látod, adott 1 már működő alternatíva. Adott Linux környezetben is és más
környezetben is azonos fejlesztő rendszer, illetve több is.
Szvsz ezt az adott „dolgot” kellene jobban favorizálni és nem 1 hibridet
létre hozni, mert úgy is megint mi lesz a vége ?
Az ami a Kylix-nál volt. Végül mégse lesz teljesen kompatibilis, mégse lesz
egységesesen portolható vica-versa, mégse fog működni ( ha tudnád micsoda
szenvedés volt újabb Linux-okon egyáltalán futtatni a rohadt Kylix-ot )
Lesz egy nyamvadt dotNet-klón ami eldöcög linux-on is sok vesződséggel.
Úgy is ez lesz, ez tuti, majd meglátod.Amúgy meg elég sok baj van a basic-el.
[ azért azt csak elismered hogy a Java
kimondottan nagyon hibatűrő és stabil , szinte bug mentes és mondhatni
kényszerít a nyelv a precíz kódírásra. Vagy nem ? ]Ami nekem(illetve szerintem) pl a Netbeans-ból hiányzik :
adatbázis-komponensek.
Netbeans igaz hogy nagyon sokat tud,
de óriási hiányossága a Netbeansnak pl az, hogy nem lehet benne
gyorsan (RAD eszközhöz méltó módon) adatbázis-komponensekkel
dolgozni, mint pl a Kylix-ban vagy a Delphi-ben volt.
Ezt hiányolom belőle.
Ezért nyilván kissé nehézkes benne ügyviteli alkalmazás
megírása, bár igaz, nem kimondottan erre találták ki.Dacr wrote:2. (..) légy oly szíves, olvasd el teljesen, fogd fel a leírtakat, majd azután fogalmazz meg egy kulturált emberhez méltó választ.Szerintem nem használtam csúnya és gonoszúl sértő szavakat, esetleg ha netán
túl érzékenyen érintett, bár nem hinném hogy egy minimális cinizmus
romba dönt, ez esetben akkor jelzem, hogy nem állt szándékomban sértő lenni.
Miből gondolod hogy nem vagyok méltó 1 kulturált emberhez ?
Passz, semmit nem tudsz rólam.Dacr wrote:Nem azt mondom, hogy ez lesz a világrengetö találmány, a megváltó, de valahogy el kellene kezdeni egy utat afelé, hogy valami közös hang is legyen(..)Jó, de ne már basic meg m$-hibrid-Linux dotnet… ez tök gáááz lenne.
Dacr wrote:És nekem ne mondja senki, hogy a Java egy tökéletes rendszer, mert az sem az.Nem hát, tökéletes dolgokra nem képes senki. Van és kész.
Ezért kell tökéletesíteni.
Senki nem mondta hogy tökéletes, bocs de tényleg nem.Dacr wrote:Tény, hogy lassú! Vagy 1 év alatt behozta a lemaradást? (kb. egy éve volt a kezem alatt egy Javas könyvelési cucc… katasztrófa volt.)Nem teljesen igaz ez. Egy részt javult a sebessége, más részt
a gépek is erősebbek lettek.
Ez amit írtál erősen túlzás.
Erre azt mondom, hosszú ideig volt dolgom web-es ügyviteli rendszerrel ahol
a „Gizike” egy terminal volt, az alkalmazás központosított integrált rendszer
része. Tisztességes vonallal és (nem kell rohadt erős hw) normális
géppel normálisan futott.
Azonnal lehúztad mert láttál 1 nagyon rosszat. Én is láttam nagyon pocsékat is.
Minden ember ilyen, jellemzően csak a rosszra emlékszik, a jót hamar elfelejtik.Tény hogy a Java nagyon stable és kissé lassú.
A basic meg eléggé bugos, ez is tény.Dacr wrote:Ha neked jó a Java, akkor szeresd, veled ellentétben én nem vetlek meg érte.Honnan veszed hogy személy szerint TÉGED megvetlek ?
Bocs, de erről szó sem volt, de tényleg nem.
Ez azért már személyeskedés, eszembe sincs ilyen, kicsit paranoiás vagy ?
Én az m$-t és a basic-jét és azt fullra ellenzem hogy elvindózosítson
mindent. Ne keverjük össze őket ha lehet.Dacr wrote:Na így már értem 🙂 Qleg, ha gyorsabb, mint a Java, s nem kell alá akkora erömü, ami Paksot is kiváltja(..) akkor szeretettel üdvözlöm a technológiát.
Ugyan, röhej !„Java, s nem kell alá akkora erömü, ami Paksot„
Tudod is egyáltalán mihez mekkora erőmű kell? ???
Végeztél valaha 1szer is algoritmus-költség/hatékonyság analízist ?
Mi a franchoz kell erőmű ?
Mellesleg Pakson nem supercomputerek vannak.
Voltál egyáltalán a vezérlőben Pakson ? 😀
„szeretettel üdvözlöm a technológiát„
Hát csak szeresd a .net-et, úgy kell neked ! 😀 ;DDacr wrote:Na így már értem 🙂 Qleg, ha gyorsabb, mint a Java, s nem kell alá akkora erömü, ami Paksot is kiváltja(..) akkor szeretettel üdvözlöm a technológiát.
Ugyan, röhej !„Java, s nem kell alá akkora erömü, ami Paksot„
Tudod is egyáltalán mihez mekkora erőmű kell? ???
Végeztél valaha 1szer is algoritmus-költség/hatékonyság analízist ?
Mi a franchoz kell erőmű ?
Mellesleg Pakson nem supercomputerek vannak.
Voltál egyáltalán a vezérlőben Pakson ? 😀
„szeretettel üdvözlöm a technológiát„
Hát csak szeresd a .net-et, úgy kell neked ! 😀 ;DLCoder wrote:Lófütty. A M$ anno garázscégként kezdte,()..Aztán 82 tájékán az IBM megcsinálta a PC-t ami egy elég gagyi jószág volt, az IBM nem is nagyon vette komolyan, olyannyira hogy nem is házon belül oldotta meg az oprendszer fejlesztését hanem kiadta a M$-nak.(..) M$ megcsinálta az MS-DOS-t(..)Nem igazán. Csak amíg M$-ék jól managelték magukat
Nos, az IBM mikor megcsinálta a PC-t, az IBM eladási várakozása bármíly
hihetetlen 10ezer darab volt. Tulajdon képen azt gondolták, hogy ez egy kísérlet és
nem lesz rá nagy kereslet. A nagy újítás benne a merevlemezes háttértár volt.
Saját bevallásuk szerint nem is gondolták hogy ekkora hatása lesz, ha jól bele gondolsz
egyáltalán nem volt gagyi gép.
Ja, kérem nem kimondottan játékra tervezték. 😉
Nem voltak biztosak benne, hogy mely területeken fog elterjedni, egyáltalán elterjed-e,
való igaz, nem is írtak hozzá opsystemet. A billi féle dos kifejlesztéséhez nem árt hozzá tenni azt, hogy valójában minden féle megkérdezés nélkül fogta és átírta a jogvédett
CP/M-et lemezes 30 parancsból álló 😀 „rendszerré”.
Természetesen utólag legalizálta, miután rákényszerűlt .
Azt se felejtsük el, „Peter Norton nélkül” használhatatlan volt :rolleyes:
(mellesleg : Norton előállt egy valódibb rendszerrel melynek igazi opsytem-képességei
is voltak, azt már tudtuk volna használni, persze „valami oknál fogva ” kihalt.
Norton hogy érvényesüljön egy rakás igen hasznos eszközzel szállt be a buliba.
Az is hozzá tartozik, hogy nem billi volt az 1etlen aki írt hozzá systemet.
Csak épp sajnos ezt a sz@rt vették meg,
ami khümm.. hát finoman szólva : nem saját termékét.
Az IBM szárnyai alatt erős hátszél kerekedett és idővel nyilván önállósodni akart.
Az eredmény sajnos az m$ teljes monopoliumához vezetett. Pont olyan káros az
emberiségre minden monopólium mint a nagyhatalmak és személyi kultuszok stb.
Azt írod hogy a jogi támadások nagy része nem igaz.
Hát semmi időm rá, de össze bírnék vakarni a sok-sok éves hír-gyűjteményemből
több tucattal.Mellesleg ha már ennyire fullra elégedett vagy és így odáig vagy értük, mi a fenét
vársz akkor a szabad forrástól ? Mi okból foglalkozol egyáltalán Linux-al, ha 1szer
ennyire jó neked m$ ?LCoder wrote:Lófütty. A M$ anno garázscégként kezdte,()..Aztán 82 tájékán az IBM megcsinálta a PC-t ami egy elég gagyi jószág volt, az IBM nem is nagyon vette komolyan, olyannyira hogy nem is házon belül oldotta meg az oprendszer fejlesztését hanem kiadta a M$-nak.(..) M$ megcsinálta az MS-DOS-t(..)Nem igazán. Csak amíg M$-ék jól managelték magukat
Nos, az IBM mikor megcsinálta a PC-t, az IBM eladási várakozása bármíly
hihetetlen 10ezer darab volt. Tulajdon képen azt gondolták, hogy ez egy kísérlet és
nem lesz rá nagy kereslet. A nagy újítás benne a merevlemezes háttértár volt.
Saját bevallásuk szerint nem is gondolták hogy ekkora hatása lesz, ha jól bele gondolsz
egyáltalán nem volt gagyi gép.
Ja, kérem nem kimondottan játékra tervezték. 😉
Nem voltak biztosak benne, hogy mely területeken fog elterjedni, egyáltalán elterjed-e,
való igaz, nem is írtak hozzá opsystemet. A billi féle dos kifejlesztéséhez nem árt hozzá tenni azt, hogy valójában minden féle megkérdezés nélkül fogta és átírta a jogvédett
CP/M-et lemezes 30 parancsból álló 😀 „rendszerré”.
Természetesen utólag legalizálta, miután rákényszerűlt .
Azt se felejtsük el, „Peter Norton nélkül” használhatatlan volt :rolleyes:
(mellesleg : Norton előállt egy valódibb rendszerrel melynek igazi opsytem-képességei
is voltak, azt már tudtuk volna használni, persze „valami oknál fogva ” kihalt.
Norton hogy érvényesüljön egy rakás igen hasznos eszközzel szállt be a buliba.
Az is hozzá tartozik, hogy nem billi volt az 1etlen aki írt hozzá systemet.
Csak épp sajnos ezt a sz@rt vették meg,
ami khümm.. hát finoman szólva : nem saját termékét.
Az IBM szárnyai alatt erős hátszél kerekedett és idővel nyilván önállósodni akart.
Az eredmény sajnos az m$ teljes monopoliumához vezetett. Pont olyan káros az
emberiségre minden monopólium mint a nagyhatalmak és személyi kultuszok stb.
Azt írod hogy a jogi támadások nagy része nem igaz.
Hát semmi időm rá, de össze bírnék vakarni a sok-sok éves hír-gyűjteményemből
több tucattal.Mellesleg ha már ennyire fullra elégedett vagy és így odáig vagy értük, mi a fenét
vársz akkor a szabad forrástól ? Mi okból foglalkozol egyáltalán Linux-al, ha 1szer
ennyire jó neked m$ ?sakkmesterke wrote:().nem akarom az M$-t vedeni, de egy cegnek amelyek ekkora hatalma es anyagi tokeje van, (..)OFFTPOIC:
Innentől nézve mindent már a poitika és az aktuális hatalom érdekei és céljai határoznak meg, azt is hogy mi lesz vagy mit kire mikor erőszakolnak rá.
m$ anyagi és egyéb befolyása akkora, hogy ezt már mint eszközt az aktuális
hatalom fel bírja használni, és fel is fogja.
Hiába a tröszt-ellenes törvény ide vagy oda, kikezdhetetlen.
m$ és a támogatói / eszközként felhasználói számára minden ami nem egyezik
az aktuális érdekeikkel csak nyűg és ártalmas.
Az hogy látszólag enged, kacsintgat a szabad forrás felé csak 1 kábítás.
Erényt kovácsol ebből is.
Sorozatban jönnek a hírek, kit mikor hogyan tud figyelni, befolyásolni, satöbbi.
Kb 20 ilyen hír jelent meg az új vindóz óta, csak épp nem foglalkozik vele
senki, kutyát sem érdekli hogy egy rakás „beépített” kaput fedeztek fel a
rendszereiben, satöbbi.Nem lehet igaz, hogy képtelen adatbiztos és vírusokra szinte érzéketlen rendszert
kiadni.Az csak 1 ürügy, hogy azt hangoztatják, „azok a gonosz vírusírók és
crackerek”, nekik nem érdekük hogy bezárkózhass a saját rendszered világába.Ez pont arról szól mikor GPG megalkotóját meghurcolták, hogyan is merte
nyilvánosságra hozni a nagyon nehezen kikezdhető adatvédelmi rendszerét.
(mint ismert, az m$-ra is letölthető)
A neve is az hogy nyíltan hozzáférhető személyi adatvédelmi rendszer.
Vicces, a sors fintora, mikor ez a GPG mindenki által hozzáférhetővé vált,
előtte az akkori aktuális hatalom éppen olyan titkosító – chip gyártását
akarta erőltetni, amely valóban védi a fax-ot használó személy/cég adatait
kívül állóktól, csak éppen kiskaput akartak beleépíteni mely az aktuális
hatalom számára nyitva áll.Mivel a nem m$ rendszerek amennyire nyitottak forrás-szinten, annyira zárttá
és adatbiztossá tehetők, nyilván ez tüske a szemükben.Egyszerűen nem a nyílt forrás felkarolása a céljuk, hanem az alternatív nyílt
és a zárt rendszerek összemosása. Ennyi az egész. Nekik az a jó, ha az alternatív
rendszerek minél egységesebbek lesznek, ez által minél átjárhatóbbá váljanak.
Később persze a pénz is nyom a latba, de a hatalom számára első az uralkodás,
amelyet később anyagilag (ha szükséges) még alá is támaszthat.
A hatalom számára a pénz is csak eszköz.
Mióta kitalálták a jelrendszereket (ókor óta – aki olvasott a kriptológiáról tudja,
már az ókori Egyiptomban is, vagy a római emperorok is jól megbecsülték a rejtjelzőiket )
az információ = eszköz a hatalom birtoklásához.Vagy is végezetül szerintem nem az m$-t kellene „beengedni”, hanem az
alternatív nyílt forrású rendszerekben kellene elő állni 1 olyan egységes
nagy teljesítményű fejlesztőrendszerrel, amely szükség esetén progamozói
„átjárást” képes biztosítani lényeges módosítások nélkül, ugyan akkor
szigorú és éles határt szab a 2 „világ” közé.
Való igaz, ez a Linux hiánya(ha jól emlékszem éppen Vector írta nekem hogy
„ez is meg az is hiányzik”, és igaza van)
A Linux közeledjen, ne a másikkal mossák össze.
Erre ez ideig csak a Java, részben a Perl és talán a Python volt alkalmas.
A Perl esetében egy valódi, komoly fejlesztő környezet teljes hiánya és nem összefogottsága miatt bizonyúlt elégtelennek.
A Python sajnos szintén így járt.sakkmesterke wrote:().nem akarom az M$-t vedeni, de egy cegnek amelyek ekkora hatalma es anyagi tokeje van, (..)OFFTPOIC:
Innentől nézve mindent már a poitika és az aktuális hatalom érdekei és céljai határoznak meg, azt is hogy mi lesz vagy mit kire mikor erőszakolnak rá.
m$ anyagi és egyéb befolyása akkora, hogy ezt már mint eszközt az aktuális
hatalom fel bírja használni, és fel is fogja.
Hiába a tröszt-ellenes törvény ide vagy oda, kikezdhetetlen.
m$ és a támogatói / eszközként felhasználói számára minden ami nem egyezik
az aktuális érdekeikkel csak nyűg és ártalmas.
Az hogy látszólag enged, kacsintgat a szabad forrás felé csak 1 kábítás.
Erényt kovácsol ebből is.
Sorozatban jönnek a hírek, kit mikor hogyan tud figyelni, befolyásolni, satöbbi.
Kb 20 ilyen hír jelent meg az új vindóz óta, csak épp nem foglalkozik vele
senki, kutyát sem érdekli hogy egy rakás „beépített” kaput fedeztek fel a
rendszereiben, satöbbi.Nem lehet igaz, hogy képtelen adatbiztos és vírusokra szinte érzéketlen rendszert
kiadni.Az csak 1 ürügy, hogy azt hangoztatják, „azok a gonosz vírusírók és
crackerek”, nekik nem érdekük hogy bezárkózhass a saját rendszered világába.Ez pont arról szól mikor GPG megalkotóját meghurcolták, hogyan is merte
nyilvánosságra hozni a nagyon nehezen kikezdhető adatvédelmi rendszerét.
(mint ismert, az m$-ra is letölthető)
A neve is az hogy nyíltan hozzáférhető személyi adatvédelmi rendszer.
Vicces, a sors fintora, mikor ez a GPG mindenki által hozzáférhetővé vált,
előtte az akkori aktuális hatalom éppen olyan titkosító – chip gyártását
akarta erőltetni, amely valóban védi a fax-ot használó személy/cég adatait
kívül állóktól, csak éppen kiskaput akartak beleépíteni mely az aktuális
hatalom számára nyitva áll.Mivel a nem m$ rendszerek amennyire nyitottak forrás-szinten, annyira zárttá
és adatbiztossá tehetők, nyilván ez tüske a szemükben.Egyszerűen nem a nyílt forrás felkarolása a céljuk, hanem az alternatív nyílt
és a zárt rendszerek összemosása. Ennyi az egész. Nekik az a jó, ha az alternatív
rendszerek minél egységesebbek lesznek, ez által minél átjárhatóbbá váljanak.
Később persze a pénz is nyom a latba, de a hatalom számára első az uralkodás,
amelyet később anyagilag (ha szükséges) még alá is támaszthat.
A hatalom számára a pénz is csak eszköz.
Mióta kitalálták a jelrendszereket (ókor óta – aki olvasott a kriptológiáról tudja,
már az ókori Egyiptomban is, vagy a római emperorok is jól megbecsülték a rejtjelzőiket )
az információ = eszköz a hatalom birtoklásához.Vagy is végezetül szerintem nem az m$-t kellene „beengedni”, hanem az
alternatív nyílt forrású rendszerekben kellene elő állni 1 olyan egységes
nagy teljesítményű fejlesztőrendszerrel, amely szükség esetén progamozói
„átjárást” képes biztosítani lényeges módosítások nélkül, ugyan akkor
szigorú és éles határt szab a 2 „világ” közé.
Való igaz, ez a Linux hiánya(ha jól emlékszem éppen Vector írta nekem hogy
„ez is meg az is hiányzik”, és igaza van)
A Linux közeledjen, ne a másikkal mossák össze.
Erre ez ideig csak a Java, részben a Perl és talán a Python volt alkalmas.
A Perl esetében egy valódi, komoly fejlesztő környezet teljes hiánya és nem összefogottsága miatt bizonyúlt elégtelennek.
A Python sajnos szintén így járt.LCoder wrote:Őszintén szólva nem annyira értem mi ez a zsigeri M$ utálat.Ha ismered hogyan és miért/miként került hatalomra, tudhatod óriási
pénzekkel/hatalommal nyomták billit, ki az IBM kegyeltjévé vált.
Akkoriban az IBM közismerten a mindenkori yenki kormány által erősen preferált
cég volt, hisz eleinte az IBM volt az állam fő katonai/tudományos célú
számítástudományi vezető intézete.
Ez elég erős nyomaték ha jobban belegondolsz.Az ismert tény, hogy billi nem kis ügyeskedés és nem egészen tisztességes
módon [ igen enyhén fogalmazva ] nyerte el hogy vazallusa lehessen az
egésznek.Innentől fogva egyenes folyamány az, hogy se nem a Commodore Amiga,
[ amit említettél ] se más, labdába sem rúghatott.
Hiába talált ki valaki/valami cég jobbat, azonnal félresöpörte, elvette amit
beépíthetett és nevére másította.
Több száz vesztett és utólag kifizetett(megpénzelt) per elég alaposan bizonyítja
etikátlanságát.Kicsiben ugyan ez van hazánkban is.
Lásd Apeh vs Linux esete. Mondd meg miért jó ez ?
( bár nem kívánok bele mászni ).
Minket megvettek a yenkik és billi. Ennyi.
Persze ehhez az is kell hogy csontig be kell nyalni nekik. 😛Ezek után nyilván nem rajongok érte, ahogy a yenkik ért sem.
Hiába igazi a szekér, ha a lovak lopottak. Ilyen szekérre nincs gusztusom felülni.LCoder wrote:Lófütty. Eredetileg a SUN az egészet arra találta ki hogy megbuktassa a M$-t és a helyére lépjen. Első körben az volt a terv hogy saját processzorral idővel önálló platformmá növi ki magát.És félig meddig sikerült is. Nem akármilyen gépeket gyárt a SUN.
Az új, 2008-ban bemutatásra tervezett saját processor-a minden eggigi
csúcsot megdönt(het) ha addig nem lesz másnak jobb.
Nem az a lényeg hogy az új Intel vagy más procik már ennyi vagy annyi magosak,
hanem a SUN új technológiája, amely lehetővé teszi akár a mainál többször
integráltabb, többmagos procik gyártását, melyekből processortömböket
képezve elő fognak állni egy merőben új supercomputerrel.Szerinted miért jó, ha ezt az új nagy szabású újabb generációs computertechnikát
és a tervet tönkre kell tenni a vetélytársaknak
[ csak mert politikai és monetáris politikai eszközökkel/erővel erősebb ]
és ellopva az ötletet sajátjukként eladni.
Mikor az eredeti fejlesztő az aki egy részt jogosultabb, más részt a koppintott
termék soha nem lesz igazán jó.LCoder wrote:A másik elképzelés a netpc lett volna. Na most, ha az asztalon NetPC lenne akkor a szeverek a jó kis SUN (..)Szerintem a sorozatgyártás miatt egy részt csökkenne az ára, más részt
MINDIG is voltak és LESZNEK nekünk való(árban) hasonlóan jó
clone-gépek. Én sem „eredeti” IBM PC-t vagy SUN gépet használok,
hanem csak 1 nagy részben ASUS gépet, nekem megfelel.
Ennek analógjaként nyilván létezne „netPC-szabványú”
clone-gép is.
legutóbbi hsz