Ha ismered hogyan és miért/miként került hatalomra, tudhatod óriási
pénzekkel/hatalommal nyomták billit, ki az IBM kegyeltjévé vált.
Akkoriban az IBM közismerten a mindenkori yenki kormány által erősen preferált
cég volt, hisz eleinte az IBM volt az állam fő katonai/tudományos célú
számítástudományi vezető intézete.
Ez elég erős nyomaték ha jobban belegondolsz.

Az ismert tény, hogy billi nem kis ügyeskedés és nem egészen tisztességes
módon [ igen enyhén fogalmazva ] nyerte el hogy vazallusa lehessen az
egésznek.

Innentől fogva egyenes folyamány az, hogy se nem a Commodore Amiga,
[ amit említettél ] se más, labdába sem rúghatott.
Hiába talált ki valaki/valami cég jobbat, azonnal félresöpörte, elvette amit
beépíthetett és nevére másította.
Több száz vesztett és utólag kifizetett(megpénzelt) per elég alaposan bizonyítja
etikátlanságát.

Kicsiben ugyan ez van hazánkban is.
Lásd Apeh vs Linux esete. Mondd meg miért jó ez ?
( bár nem kívánok bele mászni ).
Minket megvettek a yenkik és billi. Ennyi.
Persze ehhez az is kell hogy csontig be kell nyalni nekik. 😛

Ezek után nyilván nem rajongok érte, ahogy a yenkik ért sem.
Hiába igazi a szekér, ha a lovak lopottak. Ilyen szekérre nincs gusztusom felülni.

Ha ez bekövetkezik, akkor a Linux nem lesz többé Linux, hanem egy mutáns.
Abban a pillanatban egy m$-mentes valamilyen UNIX-ra fogok cserélni.
Nem óhajtok a (pénz)árral és a divatirányzatokkal sodródni és Java még jó
darabig lesz az biztos.

Pont azért vesződöm Java-val, mert amire nekem kell pont arra találták ki és
platformfüggetlenül tudom használni, és főleg nem m$ cucc.

Ha jobban megfigyeljük mi a Java, látjuk hogy elviekben is ellent mond m$-nak
és több köze van a Linux-hoz mint m$-hoz :
Eredetileg UNIX-on készült, Patrick Naughton és James Gosling vezetésével
a SUN berkeiben készűlt a C++ észszerüsítésével, beágyazott programok írására,
kommunikációs eszközök programozására.
Eredetileg Oak-nak hívták
(egy a SUN-nál Gosling ablaka előtt álló nagy tölgyfa miatt) de mint kiderült
ilyen néven futott már nyelv.
Vicces, hogy az új nyelv nevét az általuk éppen fogyasztott kv származási
helyéről(valóban, a kv-juk javai volt) nevezték el.
Hiába sikerűlt nagyon jóra a nyelv, szerették volna terjeszteni, természetesen
mivel nem láttak benne állati sok pénzt akik felhasználhatták volna, kutya sem
állt velük szóba, még Jim Clark sem.
Persze a pénz szagának érzete azonnal megtette a hatását, röhej,
de később pont Jim Clark a Netscape vezetője támogatta eleinte legjobban a
Java-t és alkotóit (a Java beágyazhatósága miatt).
Mivel a net mindenkitől részben „független”, részben a szereplőknek igazodniuk
kell a rendkívűl heterogen környezetekhez, pontosan a net miatt alakult ki a Java
óriási felhasználói tábora.

Mindezt ingyen megkaphatjuk, bárki szabadon használhatja.
Ezzel szemben az m$-os cuccokban bármit pénz és pénz vezérel, nem a
használhatóság/kompatibilitás/hordozhatóság
és az hogy bárki, szabadon, és kompatibilis módon használhassa.

Az m$-t egy dolog vezérli : én+én+enyém+nekem semmi sem elég és mindenki
azt tegye amit én akarok, még ha soxor törvénytelen módon, de  akkor is !
Ebből, köszönöm nem kérek, és azt gondolom, hogy m$-nak semmi de semmi
keresni valója a szabad forrásban.

Erre én is mondhatom hogy annyit tudsz a Java-s fejlesztés/fejlesztőeszközökről,
mint én a Hold sötét oldaláról.
Minden esetre volt szerencsém olyan rendszer fejlesztését követni, amelyben
egyik fejlesztő MAC-et, a másik SOLARIS-t, a harmadik m$-t, negyedik
Linux-ot használt. A rendszer mire kifejlődött, web-felületen futó,
grafikus kezelőfelülettel használható teljes körű kiszolgálást biztosít az adatbázis
kezeléstől kezdve a keresőrendszerén át az adatbányászatig, úgy hogy „Gizike”
titkárnő is tudja használni, platformfüggetlenül.

Azt mondod, hogy produktivitás terén a Java nem elég erős.
Erre én azt, hogy a Kylix
(volt vele szerencsém, bár igaz a kihalása előtt csak jó pár hónapig)
kifejező ereje lemarad a Java nyelvi erejéhez képest.
Vedd észre, a Java mindenütt ott van, több ezer API-t bocsájt rendelkezésre.
Az a jó benne, hogy miután elkészitesz 1 összetett Java-s programrendszert,
csak átviszed pikk-pakk és futtathatod akár bárhol.
A legmeggyőzőbb számomra az a progi volt, amelyet futtathattunk UNIX-os
pc-n, de ha úgy tetszik programozható kézi eszközökön, akár egy
„okos” mobilon, gps-en is.

Vagy is úgy gondolom, ha létezik 1 ilyen alkalmazói/fejlesztői lehetőség,
akkor ezt kellene méginkább egyre jobban kezelhetőbbé tenni,
hogy mégtöbb alkalmazás átjárhatóságát biztosítsák.

Ne mond már azt, hogy a Java nem igazán Linux-os dolog.
Talán nincs is olyan Linux amely nem tartalmazza.

Másik amit említettél, a fejlesztés üteme.
Egyre-másra jelennek meg újdonságok, a SUN alapos
precizitással és jó ütemben fejleszti.
Épp nemrég jelent meg az új, de már készítik elő az azt követőt.
Ami meg a Netbeans-et illeti : nekem bevált, mindent el tudok intézni benne.
Ha hozzá vesszük még a mellé használható  „kellékeket”, akkor egészen remek együttest kaphatunk.

Kár vitázni, ez egy nagy verseny mind fejlesztők és mind
fejlesztőrendszer-tervezők részéről.
Véleményem szerint nem m$ cuccot kellene erőltetni Linux felé, hanem a
már meglevő kész eszközöket méginkább egységesíteni.

Írtad a Kylix-ot. Nos ez Linux-on teljesen megbukott. Mikor megjelent a SuSe 9.2,
már erőlködés, soft-linkelés különböző .so-kra után indult csak el.
Aztán a MySQL adtabázis serverrel a kapcsolat újabb MySQL-el csak úgy
működött ha egy extra(nem Borland) külső cég által készített
MySQL-Connector vagy mi neve komponenst telepítettünk.
A forrás szintű kompatibilitás. Kicsi progi esetében is akár órákig babrálás
után, elképzelni is rossz, hogy egy több rétegű alkalmazás esetében,
szerintem nem portolható egy hamar, vagy talán nem is lehetséges.
Pont azért, amit írtál, a Java mivel JVM-re támaszkodunk, szinte mindent
„maga” old meg, igyekszik nem az op.systemre támaszkodni.

A Kylix erősen systemfüggő volt, hiába órdította magáról a Borland azt,
hogy ő aztán a Kylix-al multiplatformos lett… affffenét ! Soha nem lett az.
A Kylix próbálkozásom életem egyik nagy tévedése volt arra volt
jó, hogy elbaltázzak egy csomó időt.

Na ezekről beszélek, nem arról a lényegtelen dologról, hogy az ‘a’-t „á”-nak, vagy „alfának” mondjuk.

Ok. Értem.
Pontosan az ilyesmik miatt és ezért nem értem meg, hogy egyáltalán
mi szükség van erre ?

Mind1, részemről érdektelen mind a .net és basic léte vagy nem léte.
Az dühít viszont, hogy ehhez hasonló szánalmakat erőltetnek
egyáltalán akárkik is.

Pontosan !
Létezik már nem egy jól bevált, nagy teljesítményű teljes körű grafikus
software-fejlesztő környezet Linux-ra,
amely ugyan úgy felületében és használatában létezik m$-ra is.
Használja az m$-os júzer azt, ha azt akarja hogy Linux-on is fusson
változtatás nélkül platformfüggetlenül.
Töltse le a Netbeans-ot és használjon Java-t, vagy akármi mást.
Minek még egy, ami ráadásúl kimondottan nem ideális.
Különben is, 1985-ben mikor basic-el babráltam egy Sharp-on, aztán
1990-ben más normálisabb nyelven, már akkor világosan láttam, mi a büdös
francnak létezik még egyáltalán basic ?
Miután már előtte is volt jobb, aztán ma is létezik jobb, mi a fenének
a hajánál fogva előrángatni és beleerőszakolni a mai sztechnikába
a már rég elavult basic-et ?
A .net-ről és a basic-es cullangokról több rosszat olvastam mint jót.