Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
kisbetu wrote:„Némelyek, mint a mágnesdob, vagy a buborékmemória már elfoglalták jól megérdemelt helyüket a műszaki múzeumok polcain,”
Szia !
Szóval ez a buborék-memória azért halt ki mert valójában alkalmatlan
volt a komolyabb szintű fejlődésre.
Nos, ezt nem tudtam. :rolleyes: 🙂És hallani holografikus memória-kísérletekről.
Erről azt olvastam egy cikkben, hogy nagy reményeket
fűznek hozzá. Ezzel mi a helyzet ? 😉kisbetu wrote:http://peee.info/hu/CCD
1. A CCD-nek köze nincs a buborékmemóriához.
2. Kellemesen olvashatatlan az oldal…Hali !
Az oldal tényleg ronda, de nem ez a fontos itt.
Jó, de nem azt mondtam, hogy „ccd az egyenlő a bubble-memory-val”,
hanem azt szerettem volna erőlködni, hogy
(ha az oldal alján a történet részt olvassuk)
már mikor elkezdték.Érted ! 😉
És mi van vele, miért nem ezt terjesztik, vagy forradalmasítják ?
Nem hallani róla, bár itt-ott felbukkan mint hű de jó dolog, aztán
sehol sincs, vagy alig – alig használatos.
Miért ?Pingus wrote:Biztosan emlékeztek a buborékmemóriás
kísérletekre. Vmikor jó régen olvastam,…Rátaláltam, már a hatvanas évek végén foglalkoztak vele, egy kép-telefon fejlesztése kapcsán.
” Története
A CCD-t 1969 -ben Willard Boуle , és Georցe E. Smith fejlesztette ki a AT&T Bell Labs nál. A laboratórium éppen eցу képtelefonon dolցozott, és a félvezető buborékmemória kifejlesztésén. A kettőt összekötve Boуle és Smith kifejlesztette, az őáltaluk töltés-buborék eszköznek (Charցe „Bubble” Devices) nevezett felépítést.”Itt van róla 1 kis cikk : http://peee.info/hu/CCD
kisbetu wrote:Elfelejthetnék végre a mechanikus, pörgettyűs adattárolást…Hali !
Szerintem a pörgettyűs dolgok az igazán titkos high-tech szinten
már avittnak számítanak. Biztosan emlékeztek a buborékmemóriás
kísérletekre. Vmikor jó régen olvastam, hogy meglepő teljesítményt
értek el velük. Semmi mechanika, az olvasási és írási sebessége
elég nagy, a félvezetős tár és a legjobb winchesterek közé tehető.
Egy megfelelő ármkör tenné lehetővé, hogy a mai hdd-re tervezett
hardware mint winchester-t kezelné.
Az lep meg, hogy miután felröppent vmikor régen ez a kísérlet, eltűnt.
Valszeg hadititokká lett… :rolleyes:erdsiger wrote:Egy érdekes cikket találtam arról, hogy olyan robotokat fejlesztettek ki, akik fel tudnak építeni egy házat. Egy 2 emeletes házat 24 óra alatt építettek fel. Részletek:http://www.timesonline.co.uk/newspaper/0,,176-2546574,00.html
Sziasztok !
Robot témában találtam 1 nagyon látványos kisfilmet :
(meglep, hogy a hotdog oldalán jött ki,
ami nem épp tudományos – bár ez most nem igazán számít)2 Linux-robotot láthatunk, az 1. robot sem igazán játék
(már mint a benne rejlő lehetőséget tekintve),
a 2. robot már igazán jelentős, meglepően jól mozog, látványos képességei
lehetnek.
A 2. robotot a tudósok láthatóan jelentős célok elérése érdekében fejlesztik,
egyáltalán nem játék-jellegű a szerkezet.Nézzétek meg : http://www.hotdog.hu/video/video.hot?v_id=53172
Soltan wrote:Az lenne a gondom, hogy az arts-1.5.3-1.7 csomag helyett föltelepítettem az 1..5.4-et ami simán fordult és települt UHU 2.0 alá. de a synaptic a régi csomagverziót látja, és még a régi csomagot használja mert amikor egy programot akarok telepíteni (mythtv) teljesíthetetlen függőségről ad hibaüzenetet és a régi csomagverziót adja meg elérhetőnek.
Mit tegyek, hogy az új csomagot használja az UHU?Hali !
Igaz, hogy nekem 1-szer volt pár hétig az UHU 1.1 és az is már 1-2 éve,
de ha jól emlékszem volt más csomikezelő is benne, amely a teljes csomagot,
az összes konfigurációs és hozzá tartozó átmeneti állományait is legyalulta
ha bepipálgattam őket.
Szerintem le kellene
venned az egészet, hogy nyoma se maradjon, aztán úgy telepítsd az újat.Wait wrote:Amit én kerestem:
K: Muszáj utálnom a Microsoftot?
V: Nem, nem muszáj. Nem azért, mert nem érdemli meg, de léteztek hacker közösségek a Microsoft előtt, és lesznek még akkor is, amikor a Microsoft már régen történelem lesz. A Microsoft utálata helyett szeresd inkább a saját erődet. Írjál jó kódot, ezzel többet érsz el, mint a Microsoft mocskolásával, és még a hírnevedet sem sodrod veszélybe.Ok, ez igaz.
Én csak azt írtam, amit tapasztaltam róla, és azt hogy miért van róla
kimondottan rossz véleményem.Wait wrote:És Pingusnak:
K: Betörtek hozzám. Segítesz elkerülni a jövőbeni támadásokat?Van pár leírásom és doksim hogyan tegyük bástyagéppé a Linux-unkat,
de ilyen írásokat Te is nyilván ismersz.
Erről annyit hogy LINUX -os támadóprogrammal sem tudtam
kilyukasztani a saját gépemet, ezzel szemben egy m$-t szinte azonnal
megtörne.Wait wrote:V: Nem. Ezt a kérdést mindig olyanok teszik fel, akik Windows-t használnak. A Windows-os rendszereket nem lehet hatékonyan biztonságossá, a betörésekkel szemben ellenállóvá tenni; a kódban és a szoftver architektúrájában túl sok lyuk van, körülbelül olyan vállalkozás ez, mintha pohárral akarnánk egy süllyedő hajóból a vizet kimerni. Az egyetlen megbízható megoldás, ha átváltasz Linuxra vagy valamilyen másik igazi biztonságos operációs rendszerre.Na ugye, előbb ezért írtam e hogyan-ról, hogy az van benne egészen röviden, az m$ egy sajt, szép nagy ementáli sok óriási lyukkal.
Wait wrote:..talán a Hacker-HOWTO, de nem vagyok benne biztos, amiben voltak kérdések és válaszok,Nekem megvan, majd belenézek, kösz.
Azt hiszem az is benne van, hogy hogyan lehet m$ alatt adatvédelemről szó.
Erre azt írja mint válasz, hogy sehogy, az m$ az egy sajt.Szerintem meg még csak nem is oprendszer, hanem csak egy héj, egy GUI-keret.
Ennyi és semmi több.
Szinte még most is mindig látom a nyamvadt kis w98-asokat 10esével
összeomlani mikor véletlen 3-nál több program futott rajtuk, az NT-jüket
havonta javítani, regeditezni, a vacak zikszpéjüket szétesni mikor….dos köré írt file-kezelő és programfuttató ablakos program.
Szinte gyűlöltük mindet ahány volt belőlük.Én nem utálom m$-t, hanem egyszerűen ki nem állhatom.
Legfőképp a köztudottan minden hájjal megkent ügyvédei,
üggyel-bajjal-pénzzel megbundázott tisztára mosott aljas kis ügyletei és
diktatorikus módszerei, pocsék rendszerei és piszok drága árai, és szinte üres,
alkalmazást alig nyújtó „”oprendszere”” miatt.
Egy .. nem is tudom mihez hasonlítani ?! ???
Minden esetre én már fullra kidumáltam magam e témában, úgy hogy
most elmegyek aludni.zoltan22 wrote:Jeremy Allison irta:Q: What do you think went wrong?
A: The problem was Novell was so eager to other parts of the deal that they didn’t care enough about the patent part of the deal and that was the only part of the deal that Microsoft wanted. What they want is to be able to threaten other Linux users. In my mind Novell gave it away cheap. If you want to sell out, you should ask for more. [Microsoft will pay Novell $400 million]
Hááát ez jó kis muri. Angol tudásom (7-es skálán kb 1.5), így
igénybe vettem egy nyersfordítót.
Akár hogy is, ez félreérthetetlen :
… az volt annak az alkunak az egyetlen része, amit a Microsoft akart.
Novell olcsón elajándékozta azt…. neked többet kellene kérned.
[A Microsoft 400 millió dollárt fog fizetni Novellnek] .Még 1.5-ös angollal is nehéz ezt félreértelmezni,
úgy hogy vissza értünk egy nagyon régi topic-bejegyzéshez,
mikor azzal indult ez a topic hogy az egész motorja a pénzéhség volt.Kár ezzel többet vacakolni, ezen túl a NOVELL elmehet a sunyiba !
>:( >:( :- :- >:( >:(
Bízom benne, hogy az openSuSe nem hagyja magát full-ra kivásárolni,
bár ki tudja meddig marad meg az is ?zoltan22 wrote:A newsforge-on volt egy interju azzal a samba-fejlesztovel, mely elment a novelltol az egyezseg miatt. Tanulmanyos olvasmany. Azt irta a fejleszto, hogy azt a szoveget, amibol annyi bonyodalom lett, a microsoft ugyvedjei az utolso pillanatban szedtek elo, es a novellesek meg nagy gyorsan alairtak.Megvan egy link is: http://redherring.com/article.aspx?a=20527 ;D
Vagy is m$ már megint ügyeskedett és novell meg majd megveszett a pénzért és
ripsz-ropsz aláírt ?
legutóbbi hsz