Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
William con Rabora wrote:Szerintem a hiba az ö készülékükben van. A Novell Microsoft szövetség bizonyára vastag pénztárcák hatására jött létre,
Valószínűleg ennek az egész anomáliának ez a motorja. 8)
William con Rabora wrote:majd valaki unatkozott és készített 5 perc alatt egy startisztikát. Így aztán a „megkérdezettek” nem mondták, csak gondolták….Erre szokás mondani : kis hazúgság, nagy hazúgság aztán a statisztika. ;D
A teljes hír elolvasása után azon filózom hogy melyik Linux fog jobban
hasonlítani a Linux-ra ; a Novell féle, vagy az openSuSe ?A végén még pár év múltán talán ilyen lesz az új NOVELL-Linux logoja :
;Dsakkmesterke wrote:Szia,Koszi, az oldal amit megadtal Linux/x86 (tehat 32 bites) verziokat lehet letolteni – ilyenem mar volt regebben is –
AMD64 architekturara irt verziok itt vannak:
http://boinc.berkeley.edu/download_other.phpHa rendesen lefordula akkor 5.9.0 verziot kell hogy kapjak x86_64 alatt. (ez ujabb meg a 5.8.1 nel is, ami unstable)
Azert koszi a segitsegetSzia !
Értem mit szeretnél, végül is 64 bites gépen ha 64 bites client menne,
akkor nyilván nagyobb lenne a számolási kapacitás és hamarabb
végeznél 1-1 csomival, ha jól gondolom négyzetesen gyorsabb lenne.sakkmesterke wrote:Sziasztok,
Epp a BOINC forgatasan dolgozom Mandriva 2007 x86_64 (tehat 64 bites verzio alatt), mivel csak 32 bites telepitot lehet a honlapjukrol letolteniHali !
Melyik site-on kerestél ?
Én 3 project-nek futtatok, a BOINC-klienst az egyes kutatási projectek adtak, azt használom.
Pontosabban 2 intézet ugyan azt a GUI-s verziót biztosítja, így valamelyik által
biztosított GUI-s client használatával
csatlakoztam 2-höz, a 3. egy saját console felületű BOINC-al fut.Nos, találtam egy elvileg új BOINC-client programot, talán ezzel
próbálkozhatsz ha nem lesz jó esetleg a fordítás.
Igaz ugyan, hogy nincs benne a Mandrake disztró a listában, de
ez talán nem zárja ki a kompatibilitást, hisz a felsorolás csak arról
szól melyeken tesztelték, pld SuSe10.1-en is.
Ez elvileg a legújabb, mint írják fejlesztői változat, tesztelendő.
5.8.1 Development version (standard GUI)
(MAY BE UNSTABLE – USE ONLY FOR TESTING)
Itt a cím : http://boinc.berkeley.edu/download_all.phpboinc_5.8.1_i686-pc-linux-gnu.sh (3.89 MB)
Version number 5.8.1
Release date 6 January 2006
most Linux distributions.
Its been tested on:
Fedora Core 5
SUSE 10.1
Ubuntu 6.06Talán ezzel egyszerűbb lesz, de én az 1-el előtte levő stabil verziót
próbálnám, szerintem(bár ki tudja ?) jobb ha biztosan stabil a dolog.Remélem hasznád veszed, a fordításban nem tudok segíteni. 🙂
Leslieman wrote:Oh, Pingus… részemről ez nem kioktatás volt. Csak én úgy értettem, azt hiányolod, hogy a Java-s könyv miért nem írja le, mik azok a láncolt listák. Meg hogyan kell egy meglévő algoritmust hatékonyabbá tenni.
Azért írtam, hogy ezt inkább suliban lehet elsajátítani, nem Java-s könyvekből. Ha van már ilyen sulid, akkor szuper :).Szia Leslieman !
Jó, jó, értem én.//utólag már nem írtam volna az előzőt//
Csak tudod tökre el tud az ember kámpicsorodni,
mikor vmi normális munkát szeretnék és mindenhova polyhistorokat
keresnek és a könyvekből meg 12 kell. :-
Szerencsére az egyetemisták szorgalmasan gyártanak doksikat. 😀Leslieman wrote:Egyébként az elején segítettem, úgy értettem az a kérdés, hogyan kell a kollekciókat használni. Az általam beszúrt linkek ebben pedig segítenek.Megnéztem ám őket is.
Az angollal kapcsiban igaz, látom hogy már 1 éve neki kellett volna állnom.
Épp mostanság szervezek 1 ilyesmi okítást magamnak.Vizsgát illetően :
Készülök egy postgrad suliba(illetve szeretnék ha beleférek a keretbe),
és amit ad már elég lenne.
Az ilyen OKJ-s szakirányú felsőfokú sulik igaz, vannak, csak biza pár évet
belepréselnek 1-be és ezért az ilyen iskola
(ha egy komolyabbat választok) nagyon húzós bír lenni.
(1-2 ismerős elmondása és tananyagait lapozgatva így látom)
Ezért előre készülni próbálok, hogy ne csak átdöcögjek rajta, hanem
legyen igazi értéke is a „plecsninek.”
Ez a helyzet.Sajnos a normális(több éves) újabb fősulira már (sok oka van) tényleg nincs
egyáltalán időm, és eléggé kemény árak is vannak.
Mondjuk az idő ami főleg sűrget.Azt hiszem nincs gond közöttünk, csak inkább elbeszéltünk egymás mellett,
mivel 20 sorba nem igen fér bele mit is gondol valójában a másik fél.Különben köszi a linkeket, a magyarázó szövegek, a példaprogramok
végül is érthetőek, egy kis szótár és webfordítás
segítséggel lassan feldolgozok jó párat. 😉Leslieman wrote:Lehet, hogy én értettem félre valamit,Igen, félre értetted. Kissé költséges dolog beszerezni 1 tucat könyvet.
Az alapozáshoz és közép-kezdő szinthez szükségeseket
természetesen be kellett.A kimaradó elég sok Java területről viszont rengeteg anyag gyűjthető
a netről, melyek begyűjtésével végeztem, a cél az hogy ezeket
valamennyire egységes/átfogó módon szerkesztettem és a
továbbiakban mind segédanyagnak, mind referenciának kiválóak,
és szabadon bővíthetőek.Leslieman wrote:- nem minden Java-s könyv kezdheti azzal, hogy elmagyarázza neked pl., hogy mik azok a láncolt listák (linked list) és hogy hogyan működnek, mi az ötlet mögötte, mire jó, mire érdemes használni általában, stb.
A fenti bekezdésben erre is válaszoltam, nyilván nem most jöttem
le a falvédőről, kb 20 év és 10 éves nagyvállalati szgépes munkám
során az akkor szükséges tudni valók nagy részét magam szedtem
össze/tanultam meg, illetve a vállalat mondhatni egyedi rendszerei miatt
jó pár átképzésen is átmentem sikeresen.Leslieman wrote:jelentkezz valami felsősuliba! ha jó szakot választasz akkor valószínűleg tanulni fogsz ilyen dolgokról, sőt, akkor valószínűleg „meg tudsz majd tervezni egy hatékonyan futó algoritmust” is. [/*:m][/list:u]Kösz, 1 számítástechnikai fősulin már 1991 óta túl vagyok, aztán egy
programozói továbbkézésen is(szintén az első intézmény keretében)
csak akkoriban nem volt még Java a divat.E válaszodtól nem lettem okosabb, de sebaj, már minden szükséges
megvan, és a leendő új vizsgám is, remélem mint eddig, magam erejéből
újfent sikeres lesz mint eddig is volt.Leslieman wrote:Tényleg nem bántás képpen írom ezeket, tanulni sosem késő és becsülendő dolog is. Persze, tudom, mindenkinek vannak gondjai (anyagiak, idő, stb.), de akkor is.Nem bántódtam meg, csak kissé (baromira) keveset tudszt Te rólam
ahhoz hogy segítség kérésemre nem választ hanem kioktatást kapok,
de sebaj, megoldottam magam.
Ahhoz kioktassanak, azt hiszem már eleget tettem le az asztalra, ezért
visszautasítom.Az angol tanulás pedig elvileg folyamatban van már, bár a létszám
(mivel a tanár órabére nem is kicsi) még nem elegendő az elindításához,
ezért a kezdési időpont még nem meghatározott.
Pingus wrote:Minden esetre keresek tovább hazai helyeken csak lesz hasznos találat.Hali !
Hátha valamelyikőtöknek is jól jöhet. 😉
Minden esetre érdemes volt keresgélnem tovább, mert
találtam 2 hasznosítható írást a kollekciókról.
1./ jól tárgyalja/bemutatja :
http://www.nagygusztav.hu/adat/java/21gyujtemenyek.ppt2./ és egy kisebbet a BMF tartományán belül.
http://www.banki.hu/jegyzetek/java/Programozas_III/Gyujtemenyek/Gyujtemenyek.doc
vizsla wrote:Ha nem jelent, akkor pillants ide: http://www.sciencedirect.com/Szia !
Belenéztem.
Elég volt beírnom a keresésbe hogy „java AND collection” és egy rakás
eredmény jött ki.
Bizony bele kéne picit mélyednem az ánglusba…
Valami ilyesmi hazai web-szolgáltatás jó lenne ha létezne. :rolleyes:Minden esetre keresek tovább hazai helyeken csak lesz hasznos találat.
Köszi a tippeket. 😉
vizsla wrote:Még rendelni sem lehetett. Ellentétben a c/pascal könyvekkel amiből tucatnyi van… a nyelvről az alkalmazásokról…
Java-ból érdekes módon én sem találtam, amit kerestem…, de csak magyarul. Angolul minden megvan… (szerintem németül, vagy oroszul is)
Tényleg az eisz-en nézted? Hátha van.
Ill.: http://www.javaforum.huSzia !
Rendelni a szakkonyv.hu-ról GLS -el tudtam, a J2EE -vel kapcsiban
Nyékyné könyvét, jó irodalom. Teljes megértéséhez azonban még
tanulnom kell. Alapozás nélkül csak bosszankodnék.
Sajnos a jól átfogó nyelvkönyv (az első kötet) Nyékyné-től nem volt meg nekik.Végül is már „”szinte minden”” fontos infót a netről
„összevadásztam”, a kollekciók hiányoznak.
Én főleg a polymeta-t használtam .Egyenlőre tovább keresek, talán más helyen meglesz.
Számomra először mindig fontos „”a miből ered, miért és hogyan””
aztán a gyakorlat.Megpróbáltam amit írtál, és ez jött ki :
„Az Ön számítógépének IP-címe nem található meg az engedélyezett tartományokban! Bejelentkezni a felsőoktatási intézmények számítógépeiről tud!”
Ez alapján értsem azt, hogy nem is tudnék ott regizni ?
Pedig érdekelne, annál is inkább mert van más is közvetlen környezetemben
( aki egyetemista – bár ő antropológus hallgató az ELTE-n – ) de
gondolom biztosan számára is lenne haszna, az alapján gondolom miután
elolvastam mi is ez a weblap.vizsla wrote:Milyen fontos területekre gondolsz?Hali !
Úgy értem, hogy a szakkönyv megkezdi a kollekciók tárgyalását,
és az általános megvalósítás részben 10 sorban elintézi a bevezetést,
megfeledkezve arról hogy mi féle abstract osztályról van szó,
methodusokról stb.. és minimális bevezetés nélkül hoz egy konkrét
peldát mondjuk a LinkedList-el kapcsiban, az Iterator implementációját annak magyarázata nélkül szintén azonnal bemutatja,
végül kihagy kb 3 féle adatszerkezetet mondván arra nincs idő a könyvben. Az ilyen könyvek azok, amelyekre nincs szüksége senkinek,
sajnos nem nagyon akad mostanában olyan könyv amely nem azzal
kezdi, hogy pld. a könyv csak a minimális nyelvi ismereteket tárgyalja,
a többit keresse a szakterületek között máshol.Összevetve a 2-őt a helyett hogy tisztában lennék a témával kapcsiban,
inkább még jobban homályban tapogatózok.Sajnos azt meg nem engedhetem meg magamnak hogy felvásároljak 12 db Java-val illetve azzal kapcsolatos doksit, más részt a Java mélyebb szintű ismereteit taglaló könyvek
meg azzal kezdik, hogy feltételezik az összes többi téma alapos ismeretét, a kapcsolódó bevezető területekre nincs idő…
Ezért inkább azon erőlködöm, hogy rengeteg dokumnetációt keresve a neten összeállítsak magamnak 1 jól átfogó , egyszerre gyakorlati és oktató jellegű együttest, mely már elég jól össze is állt, már csak ez a Collection „című” osztály hiányzik.
Sikerrel találtam egyetemek serverein jó leírásokat, de erre valahogy(talán rosszúl kerestem) nem találtam épkézláb dolgot.Vagy is lóg a levegőben az egész, megalapozatlan bemagolásnak semmi értelme nincs, következés képen ilyen alapra támaszkodva bajosan tudnék megtervezni egy hatékonyan futó algoritmust.
Sajnos mint előttem írták, valóban nem ártana nyelvismeret,
(rövidebb szakszöveget csak-csak lefordítgatok ánglusról szótár ill. fordítóprg), mert angol nyelvű irodalom akad bőven.
Jó nyelvtudással nem is kérdeztem volna…Különben úgy tapasztaltam a fentiekkel szemben, hogy a Linux-ot
taglaló könyvek/doksik érdekes módon sokkal jobbak/ alaposabbak ugyan akkor
érthetőek is, csak sajnos most nem ezt kell tanulnom….valahogy a nem Linux
szaktudorok nagyon féltik a kis tudásukat, vagy nem tudom miért van ez így.Bruce Eckel „Thinking in Java” könyve pedig sajnos nincs lefordítva, kiadva, Nyékyné „Utikalaúz Java programozóknak”
könyve meg már nem kapható.
Több programozó ezeket ajánlja mint nagyon jó irodalmat.
Ellenben ha valamelyikőtöknek nincs szüksége utóbbi szakkönyvre, szívesen
megvenném tőle. 😉 - nem minden Java-s könyv kezdheti azzal, hogy elmagyarázza neked pl., hogy mik azok a láncolt listák (linked list) és hogy hogyan működnek, mi az ötlet mögötte, mire jó, mire érdemes használni általában, stb.
legutóbbi hsz