Az igazi „open source” amikor valóban Gipsz Jakabka áll neki szoftvert készíteni a saját szakállára a szabad idejében igen vagyes színvonalú, legtöbbször nem igazán éri el a shareware szintjét sem

Én nem gondolom, hogy ez az igazi open source. Remélem más se. Gipsz Jakab el tud indítani egy projektet, de ha nem hoz pénzt (vagy más pénzre váltható dolgot, mondjuk referenciát, munkahelyet) neki, akkor így ebben a formában meghal. És ezért hal meg a legtöbb. A nyilt kód azért jó, mert ha vannak vastag pénztáros vevők, akik használják azt a cuccot, akkor valahol-valaki biztos tovább fogja fejleszteni és nem kell 0-ról újra kezdenie.
Rövid informatikai pályafutásom alatt legalább négy eszközt – nem programozási nyelvet vagy os-t, hanem komplett célmegoldást, amiknek óriási felhasználói bázisa volt világszerte – húztak ki alólam. A régi megoldás működött, csak a gyártó cég úgy döntött valami miatt, hogy ezt nem támogatja többé. Újat kellett venni, ami mindig rosszabbul működött mint az előző, és rengeteg pénzt költeni a migrációra, licenszekre és a hozzáfejlesztett funkciók újraimplementálására. A rengeteg pénzen 100 milliókat értek.  És nem a licensz a súlyos. Persze lehet azt mondani, hogy ez milyen jó üzlet nekem, és tényleg az is, de azért szívesebben csinálnék valami értelmesebbet.
Az a vízióm, hogy nyílt kóddal ezt nem lehet megcsinálni. Ha kell, valaki céget alapít a régi szoftver karbantartására. Persze én se tudom, hogy ez mennyire általános.

az open-source szoftver olyan nagyon jó minőségű szintén városi legenda. Van pár valóban jó minőségű cucc (Pl. Eclipse, OpenOffice, stb) de ezek mögött profi cégek állnak

Így van. Ha nincs mögötte nagy cég aki fejleszti és támogatja, akkor mindegy, hogy milyen source. Nem veszi meg nagy megrendelő mert kockázatos. A lelkesedés olyan problémákat old meg, amiért lehet lelkesedni. Ahogy írtad, az adatkarbantartó szoftverek pl nem igazán lelkesítőek, pedig meg mernék esküdni, hogy a világon előállított és használt szoftverek nagy része ilyen. Ezért is olyan népszerű az excel.

Az, hogy egységes fejleszti rendszer nincs, az nem hátrány – talánazért gondolod így, mert win-t használsz és ott a .NET. Egy irodában eztök mindegy, a fejlesztk pedig ingyen felszerelhetik magukat – hogymilyen szerszámmal dolgoznak, az  dolhuk, a produktum a lényeg.

Persze. Olyat választanak a fejlesztők, amilyet akarnak. De egyedi fejlesztésnél nem mindegy, hogy mennyi idő alatt végeznek a fejlesztéssel. Lehet notepad-ban (joe-ban stb) is  java programot írni, csak egy kicsit lassabb lesz -mármint a fejlesztés. Persze ez egy sarkítot példa.  A szabad forráskódú programok nem azért produkálnak jó szoftvert – véleményem szerint – mert hatékony és gyors fejlesztést biztosító eszközöket használnak, -mégcsak nem is látom hogy gyorsan készülnének – hanem mert szabad a kód. A szabad kód egyrészt óriási mennyiségű tesztelőt (és jó kommunikációval fejlesztőt) jelent, másrészt garantáltan nem lehet kivonni a forgalomból olyan alkalmazást, amit kellő mennyiségű ember használ. A kommerciális fejlesztésben időről-időre(5-10 év) kidobják a felhasználói (nem infrastruktúrális) alkalmazások kódját és „új” terméket fejlesztenek, aminek azzal szereznek piacot, hogy a régit nem fejlesztik tovább (és megveszik a konkurenciát), vagy az alatta lévő infrastruktúrát inkompatibilissé teszik.
Az irodában is probléma, ha nincs könnyen használható fejlesztő eszköz. Tapasztalataim szerint az alkalmazás rendszergazdák nagy része fejleszt is. Nekik nem kell teljesértékű eszköz, de a PowerBuilder vagy Foxpro vagy az Acces szerű „összedobálós” fejlesztésére szükségük van. Ha hirtelen kihúzzák alóluk ezt a lehetőséget, az gond.
Az, ha nincs lefelé és felfelé skálázható teljes értékü RAD (gyk Rapid Application Development) tool linuxra, az igenis hátráltatja a bevezetést. Én személy szerint nem tudom, hogy van-e, de tudom, hogy akadály, ha nincs.

A bérköltséget számoltam. Az a bruttó bér+30% kb.
Abban viszont igazad van, hogy a klienseket nem számoltam. Kicsit átdolgozom.
Egy acceses izé nem visel el többet mint max 15 felhasználó.
Egy gép licenszét mondjuk évi 20ezerrel számolva (2,5 évenként upgrade), az kb 350ezer forint.
A munkatárs költsége 500ezer forint.
Van még költség? Szupport?

Ez összesen még mindig belül van az 1 millión.

Az a gond, hogy a kiváltandó szoftvert feltehetőleg évek óta hegesztgetik és már csak a megismerése embert próbáló feladat lehet.

Ebből úgy tűnik, hogy ez a rendszer így túl kicsi ahhoz hogy megérjekiváltani, persze csak ha elfogadjuk Lcoder által megadott frappánsszabályt.  De mondjuk az elég értelmesnek tűnt.

További problémát okoz, hogy ahhoz, hogy az office licenszt kiváltsuk az összes office-on futó alkalmazást ki kell váltani egyszerre.

Persze ez csak egy kiragadott példa, de nekem az a tapasztalatom, hogy a vállalatok (nem a közigazgatás, de biztos ott is) tele vannak excel-word makrókkal és access alkalmazásokkal, melyeket ön vagy kijelölt programozók (értsd érdeklődő munkatársak) írtak, rohadt bonyolultak és egyáltalán nincsenek dokumentálva.

Mondjuk a windows és az office licensz 3 évente 50-ezer forint.
A munkatárs éves bérköltésge 4 millió forint (bruttó 250ezer forint)
Egy évben 250 munkanap van, amiből ledolgoznak átlagban 210-et, ennek az ötödét tölti a munkatárs a program pátyolgatásával. Az 42 nap, összesen 4millió/365*42~500 ezer forint. Kerekítsünk mondjuk összesen 1 millióra és akkor nincs vita a licensszel.
1 millió forint a legoptimistább becslések szerint 33 programozói nap külső fejlesztővel. A fejlesztés első minimum 10 napja rámegy a meglévő program felderítésével és megértésével. A maradék 23 napon lehet fejleszteni.
Nekem valahogy rossz érzésem van és azt mondanám, hogy lehetetlen.
Szerintetek ez életszerű? Vagy hibáztam valahol?

Ezzel együtt be lehet vezetni ha a szoftverekelkészítése/továbbfejlesztése (ne felejtsük el hogy kis hazánkban csaka változás állandó) kisebb költséget jelent mint a jelenlegi rendszerfenntartása.

Lassan kezdünk azért témánál lenni. Egyébként minden működő intézménynél állandó a változás:)
Tehát – ha jól értem. 
Tegyük fel, hogy van egy accesre írt ügyviteli alkalmazás, ami kritikusaz intézménynél. Ezt egy belső munkatárs tartja karban mondjuk heti 1napban, beleértve az upgrade miatti összeomlásokat, a programhibákat, aváltoztatásokat stb.. Ez szerintem egy életszerű példa. Tegyük fel,hogy ez kerül X pénzbe évente.
Ha X pénzből ki tudsz fejleszteni, vagy adaptálni tudsz egy szabadforrású szoftvert, ami X/2-ből lehet évente fenntartani, akkor érdemes?