Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
timurlan wrote:Amúgy ha már szóba került a Kiwi 8.12, letöltöttem és kipróbáltam telepítés nélkül.
Akkor mégse teljesen értelmetlen…
Hogy egy sed-es módszer is legyen itt:
Code:sed -r „/([0-9]{2}:){2}[0-9]{2},[0-9]{3} –> ([0-9]{2}:){2}[0-9]{2},[0-9]{3}/d” /home/salaud/Desktop/NewFile.srt >/home/salaud/Desktop/Forest.txtÉs ez pontosan az időzítő sorokat szedi ki.
Hogy egy sed-es módszer is legyen itt:
Code:sed -r „/([0-9]{2}:){2}[0-9]{2},[0-9]{3} –> ([0-9]{2}:){2}[0-9]{2},[0-9]{3}/d” /home/salaud/Desktop/NewFile.srt >/home/salaud/Desktop/Forest.txtÉs ez pontosan az időzítő sorokat szedi ki.
lapatyo wrote:A goffice csak pléda akart lenni, tudom hogy megvan .uhu csomagban. Ha valaki tud jobb példát, örömmel vettem volna. A ./configure-make-make install megáll az első parancs után, nem tudott mit kezdeni a make paranccsal. Sok esetben még a ./configure -val sem, mivel nincs olyan benne.
Azt kérdeztem volna, ilyenkor mi a teendő, de csak flegmázntok, fikáztok, stb, érdemleges válasz nincs.
Ez érdekes , nem????Jó, most nyeltem egy nagyot, meg elszámoltam tízig. De hogy szó ne érje a ház elejét, írtuk, hogy a README meg INSTALL fájlokat kell elolvasgatni, ott a legtöbb esetben le van írva, hogyan kell telepíteni az adott programot. Ugyanis: van ez a ./configure && make && make install trió, amivel lehet telepíteni. De ahhoz, hogy ez lemenjen, a ./configure ERROR nélkül le kell hogy fusson. Ui. ezen parancs után „generálódik” a Makefile (általában), amiben lévő szabályokat a make megpróbálja beolvasni. Ha hibával ért véget a configure, akkor nem lesz Makefile, amit a make be tudna olvasni, és kiírja, hogy nem találja a Makefile-t. Amit az emberek többsége megért. Persze már a ./configure kimenetében szereplő utolsó (előtti) sorban éktelenkedő error szócska is sokat jelent. Aki érti, hogy az error a hibát jelenti. Aki nem érti, vagy tanulja meg, vagy ne ezzel töltse az értékes idejét.
Ezután: nem minden program így fordul/telepszik (azaz nem az autoconf, automake, stb. cuccokat használja). Elképzelhető, hogy van Makefile, amit a make beolvas, és ha minden állomány fenn van a gépeden, stb., akkor lefordítja, amit aztán általában a make install paranccsal telepíthetsz is.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy nem is a make parancsot kell használni, hanem mondjuk a cmake-et. Ez hasonló a make-hez, csak egy kicsit „másabb” (hogy jobb, vagy rosszabb, mindegy). Ha a cmake lefutott, általában a cmake install parancs megcsinálja a telepítést.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy nem is a make, cmake parancs a megoldás a vágyaidra, hanem a scons rendszert választotta a program készítője. Ez szintén hasonló funkciókat lát el, mint a fentebb említett make és cmake, csak megint máshogy. És a készítő ízlésén múlik, hogy melyiket választja.
Ezután:elképzelhető olyan eset, hogy a fenti parancsok egyike se jó, ui. a készítő nem szereti őket, ill. mondjuk perl programot ír. Ekkor általában egy perl Makefile.PL paranccsal legenerálhatod a Makefile-t, amit a már emlegetett make parancs feldolgoz. Persze ha jól rémlik, olyannal is találkoztam, hogy ezután nem a make kellett, hanem a cmake.
Ezután:elképzelhető olyan eset, hogy nem perl, hanem python nyelven íródott programról van szó. Ekkor általában python setup.py parancs különféle opciókkal meghívogatva hordozza magában a kívánt eredmény lehetőségét.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy a készítő kedvence a ruby nyelv, ekkor általában ruby setup.rb lehet a megoldás (ha jól rémlik).Hirtelen ennyiféle mód jutott eszembe. Biztosan van még másfajta is, amivel vagy nem találkoztam, vagy elfelejtettem. És ezek mindegyike sok „hibát” rejt, mivel megfelelő header (*.h) fájlok, modulok, libeknek a rendszerben kell lennie. Ha ezek bármelyike nincs, akkor általában hiba lesz a végén, és nem épül fel, nem települ a program. Vagy esetleg egy feature nem lesz beépítve a programba.
De ezek általában le vannak írva a README ill. INSTALL fájlokba.Szóval mint látod, baromi egyszerű a forrásból való telepítés, semmi hibalehetőséget nem rejt magában, teljesen egyértelmű. Ezért nem szokás kezdőknek javasolni, meg ezért érdemes a disztróhoz tartozó csomagokat használni, ui. a fentebb írtakat mások helyetted megcsinálták. És remélem, most már az is érthető, hogy nem lehet általános receptet adni, azon kívül, hogy el kell olvasni a „vonatkozó” fájlokat. És most már remélem az is érthető, hogy miért akartuk megtudni, hogy pontosan mit szeretnél fordítani. Ui. anélkül NEM TUDUNK semmit sem mondani.
Remélem, válaszom kielégítette uraságod.
lapatyo wrote:A goffice csak pléda akart lenni, tudom hogy megvan .uhu csomagban. Ha valaki tud jobb példát, örömmel vettem volna. A ./configure-make-make install megáll az első parancs után, nem tudott mit kezdeni a make paranccsal. Sok esetben még a ./configure -val sem, mivel nincs olyan benne.
Azt kérdeztem volna, ilyenkor mi a teendő, de csak flegmázntok, fikáztok, stb, érdemleges válasz nincs.
Ez érdekes , nem????Jó, most nyeltem egy nagyot, meg elszámoltam tízig. De hogy szó ne érje a ház elejét, írtuk, hogy a README meg INSTALL fájlokat kell elolvasgatni, ott a legtöbb esetben le van írva, hogyan kell telepíteni az adott programot. Ugyanis: van ez a ./configure && make && make install trió, amivel lehet telepíteni. De ahhoz, hogy ez lemenjen, a ./configure ERROR nélkül le kell hogy fusson. Ui. ezen parancs után „generálódik” a Makefile (általában), amiben lévő szabályokat a make megpróbálja beolvasni. Ha hibával ért véget a configure, akkor nem lesz Makefile, amit a make be tudna olvasni, és kiírja, hogy nem találja a Makefile-t. Amit az emberek többsége megért. Persze már a ./configure kimenetében szereplő utolsó (előtti) sorban éktelenkedő error szócska is sokat jelent. Aki érti, hogy az error a hibát jelenti. Aki nem érti, vagy tanulja meg, vagy ne ezzel töltse az értékes idejét.
Ezután: nem minden program így fordul/telepszik (azaz nem az autoconf, automake, stb. cuccokat használja). Elképzelhető, hogy van Makefile, amit a make beolvas, és ha minden állomány fenn van a gépeden, stb., akkor lefordítja, amit aztán általában a make install paranccsal telepíthetsz is.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy nem is a make parancsot kell használni, hanem mondjuk a cmake-et. Ez hasonló a make-hez, csak egy kicsit „másabb” (hogy jobb, vagy rosszabb, mindegy). Ha a cmake lefutott, általában a cmake install parancs megcsinálja a telepítést.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy nem is a make, cmake parancs a megoldás a vágyaidra, hanem a scons rendszert választotta a program készítője. Ez szintén hasonló funkciókat lát el, mint a fentebb említett make és cmake, csak megint máshogy. És a készítő ízlésén múlik, hogy melyiket választja.
Ezután:elképzelhető olyan eset, hogy a fenti parancsok egyike se jó, ui. a készítő nem szereti őket, ill. mondjuk perl programot ír. Ekkor általában egy perl Makefile.PL paranccsal legenerálhatod a Makefile-t, amit a már emlegetett make parancs feldolgoz. Persze ha jól rémlik, olyannal is találkoztam, hogy ezután nem a make kellett, hanem a cmake.
Ezután:elképzelhető olyan eset, hogy nem perl, hanem python nyelven íródott programról van szó. Ekkor általában python setup.py parancs különféle opciókkal meghívogatva hordozza magában a kívánt eredmény lehetőségét.
Ezután: elképzelhető olyan eset, hogy a készítő kedvence a ruby nyelv, ekkor általában ruby setup.rb lehet a megoldás (ha jól rémlik).Hirtelen ennyiféle mód jutott eszembe. Biztosan van még másfajta is, amivel vagy nem találkoztam, vagy elfelejtettem. És ezek mindegyike sok „hibát” rejt, mivel megfelelő header (*.h) fájlok, modulok, libeknek a rendszerben kell lennie. Ha ezek bármelyike nincs, akkor általában hiba lesz a végén, és nem épül fel, nem települ a program. Vagy esetleg egy feature nem lesz beépítve a programba.
De ezek általában le vannak írva a README ill. INSTALL fájlokba.Szóval mint látod, baromi egyszerű a forrásból való telepítés, semmi hibalehetőséget nem rejt magában, teljesen egyértelmű. Ezért nem szokás kezdőknek javasolni, meg ezért érdemes a disztróhoz tartozó csomagokat használni, ui. a fentebb írtakat mások helyetted megcsinálták. És remélem, most már az is érthető, hogy nem lehet általános receptet adni, azon kívül, hogy el kell olvasni a „vonatkozó” fájlokat. És most már remélem az is érthető, hogy miért akartuk megtudni, hogy pontosan mit szeretnél fordítani. Ui. anélkül NEM TUDUNK semmit sem mondani.
Remélem, válaszom kielégítette uraságod.
scs wrote:Valahol olvastam korábban, hogy a külső vinyók ntfs formátumúak
Attól függ, mire van formázva.scs wrote:Valahol olvastam korábban, hogy a külső vinyók ntfs formátumúak
Attól függ, mire van formázva.kisbetu wrote:uzsolt wrote:az ubuntu készítői épp azért dolgoznakA zulubuntu készítői csinálják a „Debian lennyt”?
Bocsánat, csak arról volt már szó, hogy ubuntu tárolót kell hozzáadni, ezért már az maradt meg bennem, hogy ubunturól van szó.
De akkor vissza a kályhához:scs wrote:Szeretném beüzemelni Debian lenny alatt a T-mobile-os web’n’walk stickemet. Ehhez – leírás alapján – már csak az kellene, hogy…Láthatnánk azt a leírást?
kisbetu wrote:uzsolt wrote:az ubuntu készítői épp azért dolgoznakA zulubuntu készítői csinálják a „Debian lennyt”?
Bocsánat, csak arról volt már szó, hogy ubuntu tárolót kell hozzáadni, ezért már az maradt meg bennem, hogy ubunturól van szó.
De akkor vissza a kályhához:scs wrote:Szeretném beüzemelni Debian lenny alatt a T-mobile-os web’n’walk stickemet. Ehhez – leírás alapján – már csak az kellene, hogy…Láthatnánk azt a leírást?
scs wrote:A tar.gz csomagot meg továbbra sem tudom installálni. Nem fogadja el a make parancsot. :SNe vacakolj vele, az ubuntu készítői épp azért dolgoznak, hogy neked ne kelljen ezzel vacakolni.
-
SzerzőBejegyzés