Ááá, tényleg! Sose értettem, miért van külön a make dep!

(hát igen, a képzelet<valóság, legalábbis ebben az esetben)

Ahan. Azt nem mondom, hogy teljesen értem meg már csúcsszuper vagyok, de egy pöttyet világosodtam. Köszi.

Azért majd kipróbálom, én kiváncsi vagyok rá.

Az LFS-es linken azt írják, hogy néhány progi nem szereti (elhasal) a párhuzamos fordítást, tehát lényegében a keletkezett binárisok között van különbség 😛
(nehogy félreértsd, csak hülyéskedek)

Szerk.:
„Az volt a baj, hogy alapvető dologban voltál bizonytalan.” – mentségemre szolgáljon, hogy azért nem tényként állítottam se őt, se az ellenkezőjét 😉

Na, akkor majd egy nagyobb (=hosszabb fordítási idejű) progin kipróbálom, és stopperolom (inkább egy time parancsot ráeresztek), hogy tényleg gyorsabb-e.
Csak az piszkálja még egy kicsit(?) a fantáziám, hogy miért jobb több szálon futtatni, de majd akkor ennek utánakeresgélek… Gondolom, itt a gabaman által szóvátett hiányosságaimat kellene egy kicsit tömködnöm.

Na, találtam linkeket, hamár LFS-t használok, akkor a disztróm honlapján szétnéztem:
http://www.linuxfromscratch.org/hints/downloads/files/parallelcompiling.txt

On single-processor computer, the compiler instances will be automatically
scheduled on the processor. This gains speed because a single instance rarely
use all ressources, the rest can be used by another one.

Ha jól értem, akkor leegyszerűsítve azért lehet gyorsabb, mert nem csak a processzort használjuk, hanem más erőforrásokat is, és fordításkor leginkább a proci erőforrásai a leghamarabb elfogyóak, a többi erőforrás meg többet is bírna.

vizsla: túl nagy lett az arcod (és nem a debian-tól), nem gondolod? És ha lehet, ne magadból indulj ki! Attól, hogy TE nem nézted meg, mi is az a j, attól én még megnézhettem.

distcc – amennyire megértettem, egyszerre több/másik gép fordít, és ez a distcc (szerver ill. kliens rész) valósítja meg, hogy hogyan, nem túlzottan érdekel (nincs lehetőségem kipróbálni). De a lényeg a második tagmondaton van, úgy érzem. Így már elhiszed, hogy értem és hogy a dist és a g betűcsoportokat meg bírom különböztetni?

A man make idevágó része:

      -j jobs
            Specifies the number of jobs (commands) to run simultaneously.  If there is more than one -j option, the last one is effective.  If
            the -j option is given without an argument, make will not limit the number of jobs that can run simultaneously.

Ha jól értem és a betűket is meg tudom különböztetni (most csak azért se veszem igénybe a webforditas.hu-t), azt szabályozza, hogy egyszerre hány job fusson, tehát hány szálon (jó, ez lehet, hogy nem pontos kifejezés, nem szokásom programozni szálakat) fusson a dolog (jelen esetben egy adott progi fordítása).
Tehát megnéztem, ne nézzél már nemtom minek! Tudom, hogy mire szolgál, de azt, hogy esetleg egy más érték lassítja vagy gyorsítja, nem tudom. Ezért KÉRDEZTEM. De legközelebb, ha kéred, minden egyes paraméter jelentését idemásolom, minden fogalom, amire azt mondom, hogy értem, itt definiálom, stb. Így meg fog felelni?
Meg az is furcsa volt nekem, hogy szinte mindenhol kettest láttam, és azért nem hiszem, hogy mindenkinek két procija ketyegne a gépében. Ui. nekem első blikkre az lenne, hogy mivel egy procim van, akkor egy szál legyen. És mivel gabaman-nak igaza van, és az általa írtakkal nemigen vagyok tisztában (sőt, szinte egyáltalán nem), ezért KÉRDEZTEM. Esetleg ha valamelyőtök néhány szóban/mondatban vázolná, hogy milyen oka lehet, hogy a j=2 esetén (talán) gyorsabb a fordítás, akkor annak akár meg is köszönném.

Ha a hivatkozott „tényekre” mutogatnék, akkor nem KÉRDEZNÉM, hanem annak hinnék. Kiváncsi vagyok a(z ilyen téren) nagyobb tudásúak tapasztalataira és véleményére. Vitatkozni nemigen fogok tudni, legfeljebb csak mutogatnék az oldalakra, és esetleg a nagyobbak véleményét elolvasom és ha esetleg valami kérdés merül fel, akkor megKÉRDEM. Esetleg ha valaki azt mondja, hogy az egyprocis celeron gépemre a -j legyen mondjuk 4000, azt azért megkérdezném, hogy miért, mivel az nagyon elüt az olvasottaktól.
A duál-procot is ezért idéztem ide: lényegében két proci (de ezt is biztosan rosszul tudom, már előre látom), és mégis -j=3.

„Gondolom, hogy a keletkező binárisban nem lesz különbség, csak a fordítási időben.”
Aki ilyet ír, nem fogok vele  vitatkozni. Szép lenne, ha akár egy bit különbség is lenne.

Most ezzel mi volt a baj? Nem helyes a feltételezésem? A válaszodból pedig arra következtettem, hogy igen. Vagy a „gondolom” a baj? Vagy írjam azt is ide, miért csak „gondolom”? Azért mert nem bírtam hirtelen olyan okot elképzelni, ami miatt ne így lenne. Az pedig, hogy én mit tudok elképzelni, és mi az, ami létezik is, nem biztos, hogy megegyezik.

Értem én.
De ha keresel, akkor szinte mindenhol -j2 -t látsz. A már linkelt oldalon pedig:

Also bear in mind that all Athlon64 X2 and Opteron 165, 170, 175, 180, and 185 processors are dual-core CPUs so make sure that you use MAKEOPTS=”-j3″ in your make.conf. This doesn’t affect the code but might reduce compile times.

Itt pedig:

–makeopts=-jX where X is 1+ like -j3 on a dual processor machine

Az itteni make.conf-ban szintén -j2 van, pedig amint látom, egy athlon-xp procit dolgoztat.