Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Nekem meg ez a véleményem, másnak meg másmilyen. És én azért magamban tartottam, nem akartam senkit megsérteni, de már sok volt, amit művelsz.
Figyelj! Minek kell ilyen stílusú hozzászólásokat benyögnöd? Nem csak egyszer-kétszer, hanem már sokszor előfordultak. Néha még büszke is vagy rá. Szegény srác (vagy lány?) kb. 5 hozzászólást élt meg, egész értelmesen tett fel kérdéseket, te meg leb@szod. Aki magához a témához szólt hozzá (tehát pl. nem a füst és a hardver viszonyát firtatta), belinkelte a mount-ot, a szabilinux-ot, stb. Mégis miért kellett ezt?
Nekem meg ez a véleményem, másnak meg másmilyen. És én azért magamban tartottam, nem akartam senkit megsérteni, de már sok volt, amit művelsz.
Figyelj! Minek kell ilyen stílusú hozzászólásokat benyögnöd? Nem csak egyszer-kétszer, hanem már sokszor előfordultak. Néha még büszke is vagy rá. Szegény srác (vagy lány?) kb. 5 hozzászólást élt meg, egész értelmesen tett fel kérdéseket, te meg leb@szod. Aki magához a témához szólt hozzá (tehát pl. nem a füst és a hardver viszonyát firtatta), belinkelte a mount-ot, a szabilinux-ot, stb. Mégis miért kellett ezt?
Hopp, egy kis olvasnivaló (most nem a gobo-flame, anti-flame miatt rakom ide be) LCoder-nek:
olvass el!Hopp, egy kis olvasnivaló (most nem a gobo-flame, anti-flame miatt rakom ide be) LCoder-nek:
olvass el!LCoder wrote:De a dolog általában nézve is igaz, egy felhasználó által (root-ként) telepített akármilyen programnak lehet szüksége arra hogy démonként fusson. Pl. ha egyszer lesznek linux felhasználók nagyobb számban akkor lesznek vírusok is, a vírusirtót pedig nem árt ha démonként futtatod, azaz nem csak akkor indul ha az end-júzer bejelentkezik.
Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.LCoder wrote:Ezek a dolgok alapjában véve nem változtak. Az hogy most mázlid volt a gétékáddal annak örülj mint majom a farkának, de a linuxban kismillió lib van amivel nem ilyen jó a helyzet.
Te nem vagy teljesen komplett. Eddig egyetlen egy gtk-s progim sem nyavajgott, hogy őneki a régi kell! És nem egy gtk-s progit használok!LCoder wrote:Vagy elkúrtad a telepítést és a usr/lib-ben csak ott van valahol a régi gtk…
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból. Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van. És mivel LFS, így nem ad neked csomagkezelést, azt te csinálsz, ha akarsz egyáltalán. Na, én akartam egyáltalán, és egy olyan csomagolásom van, hogy pl. a wesnoth nevű játék 1.2.4-es verziója a /usr/progs/wesnoth/1.2.4/ könyvtárba telepszik. Azaz itt lesz a bin, lib, share és a többi szebbnél szebb könyvtár. Ezt a legtöbbször a ./configure megfelelő felparaméterezésével el lehet érni (erre persze saját szkriptjeim vannak, amik ezt a paraméterezést elvégzik). Ja, igen, és hogy az ld.so.conf meg a $PATH meg még a fene tudja mi ne legyen kilométer hosszú, ezért a megfelelő dolgokat a /usr/ megfelelő könyvtáraiba linkelem. Tehát a /usr/bin-ben egyetlen egy bináris nincs, csak rengeteg (most 2457) szimlink. A program „telepítése” annyit tesz, hogy a make install-t lefuttatom, majd proglink -c ProgiNeve Verzió Típus szkriptet lefuttatom, és ő megcsinálja a szükséges linkeket. Eltávolítás pedig a -d opcióval meghívva. Persze ekkor több verzió is lehet fenn, és lehet váltogatni a verziók között.
Tehát pl. a gtk 2.10.1-es változata a /usr/progs/libs/gtk2+/2.10.1/ könyvtárban leledzett, és innen volt szimlinkelve a megfelelő helyekre. Az újabb verzió telepítése előtt „unszimlinkeltem”, a 2.11.4-et lefordítottam, majd make install-tam, és szimlinkeltem. A /usr/progs/libs/gtk2+/2.10.1/ pedig törlésre került (miután átneveztem, és gyorsan-frissen megnéztem, nehogy valaki innen linkelgessen). Tehát írmagja se maradt a régi verziónak, esetleg egy-két „broken” szimlink, mivel a szkriptjeim még nem egészen tökéletes. Ja, és mielőtt még a make install-ba kötnél bele, hogy biztos úgy maradt ott: az egész procedúrát a make install-ig egy progs nevű júzerként végzem, akinek a /usr/{lib,bin,share,stb.} könyvtárakra nincs írásjoga, tehát vagy minden a /usr/progs-ba települ, vagy pedig írásjogra hivatkozik.
És ezt NEM egy libre csináltam meg, a gtk-t most frissítettem, ezért tudom. De már nagyon sok lib-frissítésem volt, és még senki se panaszkodott! Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).LCoder wrote:Javaslom példának hogy fogj egy KWrite-ot az általad használt linux előző változatából és próbáld meg a mostani linuxodon elindítani.
Nálam olyan nincs, hogy előző változat. Ennek a rendszernek az első bútolása Aug 2 21:34:57 2006-kor volt, azóta „csak” frissítések történtek. Ja, és se KDE, se KWrite-om nincs.
DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.LCoder wrote:Itt speciel a Firebirdnek kellett volna initscript, mivel akkortájt még nem volt a disztribekhez FB csomag. De kismillió olyan dolog van amihez kellhet ilyen szolgáltatás, ahogy a linuxokban ma is egy rakás démon futkározik a háttérben.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.LCoder wrote:Ahogy elnézem a válaszadók egy részét, itt júzerben is inkább a kezdők vannak, a hurráoptimizmus időszakából. Tisztelet persze a kivételnek.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik. Furcsa módon, a húgaimnak is felraktam egy uhu-t (a számtech-et nemigen ugatják, egyszer a „Non system disk or disk error” kiírásra azt hitték, hogy a gép elromlott, és nem hitték el, hogy egy floppy benn maradt), és SAJÁT maguktól telepítettek új progikat (na jó, nem apt-get install, hanem a synaptic-kal), sőt, miután megmutattam nekik az uhu.linux.hu honlapot, a forráslistát is bővítették, jó, nem a fájlt írták át, hanem synaptic-on keresztül vették fel.LCoder wrote:Tehát a konklúzió: te nem szereted a linux-disztribeket, hogy nem egyformák (vagy mert még nem mindegyik feküdt le az ms-nek?). Nekünk meg épp ez tetszik. És furcsa módon nem egy olyan disztró-problémát oldottam meg, ami még a gépemen sem volt (debian, fedora, stb.). Szóval: én speciel használok linuxot, te meg használj wint! Igaz, én nem fejlesztek, tehát ezen mély dolgokat én nem fogom meglátni…
Amíg az otthoni gépedet manageled addig nincs is ezzel semmi baj.
Mert mit menedzseljek még? Nem vagyok én rendszergazda. Ha pedig az a bajod, hogy a progidra nem tudsz installt csinálni, ne az én bajom legyen. Ha nagyon fontos lenne/lett volna, akkor egy általános bináris formában kiadod (mint ahogy tetted is), és kiírod, hogy ha valakinek a Debian/Fedora/… disztrók alá (megadsz mondjuk 4-et) kellene csomagban, mert ő úgy szereti, akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”LCoder wrote:Szövegfájlok szerkesztésére bármi megteszi, Pl. egy kwrite vagy egy notepad+ vagy az mecedit. A vi-nak vannak jó dolgai, de azért hogy minden fél évben egyszer átírsz egy configfájlt aligha érdemes ezeket megtanulni.
Azért én többet használom, mint félévente egyszer. A TeX-doksijaimat is itt szerkesztem, az ion ablakozó konfigfájljait is (lua kódok). Nagyon jó színezése (syntax highlight) van a vim-nek, nagyon jól finomítható.
Egyébként max. egy hónapja szántam rá magamat (mármint a vim-re, a vimtutor az alapokat megtanította), és nem bántam meg. Még tanulási fázis alatt vagyok, de már sokkal gyorsabban tudom használni, mint bármelyik „egyszerűbb” editort. Bár ez is ízlés és megszokás dolga…LCoder wrote:De a dolog általában nézve is igaz, egy felhasználó által (root-ként) telepített akármilyen programnak lehet szüksége arra hogy démonként fusson. Pl. ha egyszer lesznek linux felhasználók nagyobb számban akkor lesznek vírusok is, a vírusirtót pedig nem árt ha démonként futtatod, azaz nem csak akkor indul ha az end-júzer bejelentkezik.
Azt a jóistenit! Hát hányszor pofázzam még el, hogy a csomagban benne van az a nyomorult init-szkript, most már NEM NEKED kell megírnod! Ha azt akarod, hogy pl. uhu-ban ne induljon el, fogod az uhu-vezérlőpultot, ott a Szolgáltatások rovat, és ott kiikszeled a megfelelő futási szinteket, vagy mindet. A clamav is pont ugyanígy működik! Odatolják a segged alá a szkriptet, és mivel az a „Szolgáltatások” csak egy frontend, így azt is úgy állítgatod, ahogy akarod.
Frugi alatt ugyanígy van ilyen „démonkezelő”, annak már nem is tudom, pontosan mi a neve, de ha odavágsz egy frugi elé, 5 perc alatt be is állítom neked.LCoder wrote:Ezek a dolgok alapjában véve nem változtak. Az hogy most mázlid volt a gétékáddal annak örülj mint majom a farkának, de a linuxban kismillió lib van amivel nem ilyen jó a helyzet.
Te nem vagy teljesen komplett. Eddig egyetlen egy gtk-s progim sem nyavajgott, hogy őneki a régi kell! És nem egy gtk-s progit használok!LCoder wrote:Vagy elkúrtad a telepítést és a usr/lib-ben csak ott van valahol a régi gtk…
Na, akkor csak el kell mondanom, hogy hogyan is zajlanak nálam a dolgok, most nincs kedvem keresni egy olyan hsz-emet, amiben ez benne van. Naszóval:
először is egy LFS-t gyúrok, ami azt jelenti, mindent én telepítek fel, forrásból. Ha érdekel, a http://www.linuxfromscratch.org a honlapja. Ott legfeljebb egy LiveCD-t lehet letölteni, ami bináris, a többi egy könyv formájában van. És mivel LFS, így nem ad neked csomagkezelést, azt te csinálsz, ha akarsz egyáltalán. Na, én akartam egyáltalán, és egy olyan csomagolásom van, hogy pl. a wesnoth nevű játék 1.2.4-es verziója a /usr/progs/wesnoth/1.2.4/ könyvtárba telepszik. Azaz itt lesz a bin, lib, share és a többi szebbnél szebb könyvtár. Ezt a legtöbbször a ./configure megfelelő felparaméterezésével el lehet érni (erre persze saját szkriptjeim vannak, amik ezt a paraméterezést elvégzik). Ja, igen, és hogy az ld.so.conf meg a $PATH meg még a fene tudja mi ne legyen kilométer hosszú, ezért a megfelelő dolgokat a /usr/ megfelelő könyvtáraiba linkelem. Tehát a /usr/bin-ben egyetlen egy bináris nincs, csak rengeteg (most 2457) szimlink. A program „telepítése” annyit tesz, hogy a make install-t lefuttatom, majd proglink -c ProgiNeve Verzió Típus szkriptet lefuttatom, és ő megcsinálja a szükséges linkeket. Eltávolítás pedig a -d opcióval meghívva. Persze ekkor több verzió is lehet fenn, és lehet váltogatni a verziók között.
Tehát pl. a gtk 2.10.1-es változata a /usr/progs/libs/gtk2+/2.10.1/ könyvtárban leledzett, és innen volt szimlinkelve a megfelelő helyekre. Az újabb verzió telepítése előtt „unszimlinkeltem”, a 2.11.4-et lefordítottam, majd make install-tam, és szimlinkeltem. A /usr/progs/libs/gtk2+/2.10.1/ pedig törlésre került (miután átneveztem, és gyorsan-frissen megnéztem, nehogy valaki innen linkelgessen). Tehát írmagja se maradt a régi verziónak, esetleg egy-két „broken” szimlink, mivel a szkriptjeim még nem egészen tökéletes. Ja, és mielőtt még a make install-ba kötnél bele, hogy biztos úgy maradt ott: az egész procedúrát a make install-ig egy progs nevű júzerként végzem, akinek a /usr/{lib,bin,share,stb.} könyvtárakra nincs írásjoga, tehát vagy minden a /usr/progs-ba települ, vagy pedig írásjogra hivatkozik.
És ezt NEM egy libre csináltam meg, a gtk-t most frissítettem, ezért tudom. De már nagyon sok lib-frissítésem volt, és még senki se panaszkodott! Jó, kb. egy éve a glibc frissítésbe tört bele a bicskám, de hogyha tudod, hogy ez a glibc mire való, akkor érted is, hogy miért (azért, mert béna voltam 😉 ).LCoder wrote:Javaslom példának hogy fogj egy KWrite-ot az általad használt linux előző változatából és próbáld meg a mostani linuxodon elindítani.
Nálam olyan nincs, hogy előző változat. Ennek a rendszernek az első bútolása Aug 2 21:34:57 2006-kor volt, azóta „csak” frissítések történtek. Ja, és se KDE, se KWrite-om nincs.
DE: ami szintén téged cáfol, voltak olyan progik, amelyek nem akartak nálam fordulni, én meg nem vagyok egy nagy c-s, ezért fogtam egy frugi-csomagot, kitömörítettem (mivel sima tar.gz a csomagja) a /usr/progs/… -ba, és onnan linkeltem, és láss csodát, működött!!! Hát hogy a fenébe ne működött volna! Volt, hogy slacki-csomagot tettem fel ugyanígy (szintén .tar.gz, ezért ugrálok vele), az openoffice-nak (mivel a fordítása a gépemen 11-12 óra legalább lenne) is egy általános bináris verzióját tettem fel (az fsf.hu-ról). És mindegyik fut! Na jó, a libek nem, azok csak a megfelelő, elvárható módon működnek. Tehát ők is használják a szükséges libeket (amiket én fordítottam), és őket is használják.LCoder wrote:Itt speciel a Firebirdnek kellett volna initscript, mivel akkortájt még nem volt a disztribekhez FB csomag. De kismillió olyan dolog van amihez kellhet ilyen szolgáltatás, ahogy a linuxokban ma is egy rakás démon futkározik a háttérben.
Mint mondottam, a múltban élsz. A háttérben futkározó démonokat, ha csomagból telepíted, mint mondottam, a disztród készítői elintézik.LCoder wrote:Ahogy elnézem a válaszadók egy részét, itt júzerben is inkább a kezdők vannak, a hurráoptimizmus időszakából. Tisztelet persze a kivételnek.
Most ezt mire mondod? Sokan használják endjúzerként, sőt, nagyon kezdőként is, és megy nekik. Furcsa módon, a húgaimnak is felraktam egy uhu-t (a számtech-et nemigen ugatják, egyszer a „Non system disk or disk error” kiírásra azt hitték, hogy a gép elromlott, és nem hitték el, hogy egy floppy benn maradt), és SAJÁT maguktól telepítettek új progikat (na jó, nem apt-get install, hanem a synaptic-kal), sőt, miután megmutattam nekik az uhu.linux.hu honlapot, a forráslistát is bővítették, jó, nem a fájlt írták át, hanem synaptic-on keresztül vették fel.LCoder wrote:Tehát a konklúzió: te nem szereted a linux-disztribeket, hogy nem egyformák (vagy mert még nem mindegyik feküdt le az ms-nek?). Nekünk meg épp ez tetszik. És furcsa módon nem egy olyan disztró-problémát oldottam meg, ami még a gépemen sem volt (debian, fedora, stb.). Szóval: én speciel használok linuxot, te meg használj wint! Igaz, én nem fejlesztek, tehát ezen mély dolgokat én nem fogom meglátni…
Amíg az otthoni gépedet manageled addig nincs is ezzel semmi baj.
Mert mit menedzseljek még? Nem vagyok én rendszergazda. Ha pedig az a bajod, hogy a progidra nem tudsz installt csinálni, ne az én bajom legyen. Ha nagyon fontos lenne/lett volna, akkor egy általános bináris formában kiadod (mint ahogy tetted is), és kiírod, hogy ha valakinek a Debian/Fedora/… disztrók alá (megadsz mondjuk 4-et) kellene csomagban, mert ő úgy szereti, akkor mondod, hogy pl. egy kis pluszért megcsinálod csomagba (disztró feltelepít, és mivel úgyis olyan nagymenő programozó vagy, nem hiszem, hogy nagyon nehéz lenne csomagot csinálnod) a kért disztróra. És ezt csak egyszer kell megcsinálnod, következő alkalommal csak az arcába tolod, hogy „Nesze, itt van.”LCoder wrote:Szövegfájlok szerkesztésére bármi megteszi, Pl. egy kwrite vagy egy notepad+ vagy az mecedit. A vi-nak vannak jó dolgai, de azért hogy minden fél évben egyszer átírsz egy configfájlt aligha érdemes ezeket megtanulni.
Azért én többet használom, mint félévente egyszer. A TeX-doksijaimat is itt szerkesztem, az ion ablakozó konfigfájljait is (lua kódok). Nagyon jó színezése (syntax highlight) van a vim-nek, nagyon jól finomítható.
Egyébként max. egy hónapja szántam rá magamat (mármint a vim-re, a vimtutor az alapokat megtanította), és nem bántam meg. Még tanulási fázis alatt vagyok, de már sokkal gyorsabban tudom használni, mint bármelyik „egyszerűbb” editort. Bár ez is ízlés és megszokás dolga…majorlacko wrote:Ok, létezik önkontroll, de finonabban is tudtára lehetne hozni az illetőnek és nem azonnal lebaltázni.Történt már meg néhányszor a „finomabb” mód, de azokat mind reagálás nélkül hagyta, és szerintem ennek is ez lesz a sorsa.
Ha kell, néhányat összekeresek.Amúgy a hely tényleg jó (ezért is „járok” ide) 😉
majorlacko wrote:Ok, létezik önkontroll, de finonabban is tudtára lehetne hozni az illetőnek és nem azonnal lebaltázni.Történt már meg néhányszor a „finomabb” mód, de azokat mind reagálás nélkül hagyta, és szerintem ennek is ez lesz a sorsa.
Ha kell, néhányat összekeresek.Amúgy a hely tényleg jó (ezért is „járok” ide) 😉
