Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Mondjuk, egy rövid leírást én is szívesen vettem volna, hogy miben különleges ez a disztró a többihez képest! Pld GoboLinux-szerű-e a fájlrendszer-hierarchiájuk… egyáltalán, ez egy bináris- vagy forrásalapú disztró-e? stb.
Hát ezt örvendenék, ha kirészleteznéd, de alaposan ám! Az „import” parancsról pld még csak nem is hallottam. Vagy netán ha még a szkriptet is beírnád (ha nem akarod vele e fórumot terhelni, ott a GoboLinux fórum… és úgyis betenném a Wikibe…)
Nem kéne nagyon cifrázni – elég lenne ha a gomb megnyomására az aktuális képernyőkép egyszerűen lementődik egy könyvtárba, amit a szkript legelejére fixen beírunk, abszolút elérési útvonallal, s a kép png-ben mentődne mindig, a neve meg sorra „kep000.png”, „kep001.png” stb lenne, mindig eggyel megnövelve a legnagyobb számot, amit a könyvtárban levő már meglevő képeknél talál. Ha meg a könyvtár üres, a 000 a kezdeti szám. De nekem az is jó – ha így túl nehéz – hogy ha rendszerindításnál 000-ra áll, és onnan számoz, és az azonos nevűeket egyszerűen felülírja. Azaz nem szükséges abszolúte semmi grafikus képernyőkezelés hozzá, semmi visszajelzés.
Hát ezt örvendenék, ha kirészleteznéd, de alaposan ám! Az „import” parancsról pld még csak nem is hallottam. Vagy netán ha még a szkriptet is beírnád (ha nem akarod vele e fórumot terhelni, ott a GoboLinux fórum… és úgyis betenném a Wikibe…)
Nem kéne nagyon cifrázni – elég lenne ha a gomb megnyomására az aktuális képernyőkép egyszerűen lementődik egy könyvtárba, amit a szkript legelejére fixen beírunk, abszolút elérési útvonallal, s a kép png-ben mentődne mindig, a neve meg sorra „kep000.png”, „kep001.png” stb lenne, mindig eggyel megnövelve a legnagyobb számot, amit a könyvtárban levő már meglevő képeknél talál. Ha meg a könyvtár üres, a 000 a kezdeti szám. De nekem az is jó – ha így túl nehéz – hogy ha rendszerindításnál 000-ra áll, és onnan számoz, és az azonos nevűeket egyszerűen felülírja. Azaz nem szükséges abszolúte semmi grafikus képernyőkezelés hozzá, semmi visszajelzés.
Találkoztam már nemegyszer olyan Readme meg Olvassel, meg Changelog, Install és egyéb hasonló nyalánkságokkal, amikben kilógott bőségesen a sor a képernyőről, és valóban iszonyatos volt úgy elolvasni! De ha most azt mondod ez sima szöveg, akkor erre a válaszom, hogy ha megnézek benne egy C vagy C++ forráskódot, akkor is jobb lenne az ál-sortörés. Vagy egy Java programot. Vagy valami szarul megírt (=mert hosszú sorokból álló) shell-szkriptet. De akadnak ilyen rc és conf fájlok is.
Egyáltalán, ha valaki megszokott egy szövegeditort (mint én is az mc-t) akkor szeret mindent abban nézni, mert ha van is olyan progi, ami speciálisan ahhoz a fájltípushoz alkalmasabb, de kényelmetlen csak amiatt azt elindítani meg minden.
Hát, én beírtam… de a gnome-terminálban egyetlen ékezetes betű sem jelenik meg, ha beírom a parancssorba! Nem is lép tovább a kurzor. Nem jelenik meg helyette üres kocka sem. Viszont ez valami terminálspecifikus dolog lehet, mert a KDE Konsole-ját indítva (még mindig XFCE alatt) simán bejönnek e betűk, egyedül az ő és ű betűk helyén jelenik meg kérdőjel. Az XFCE Terminálját indítva meg ugyanaz a helyzet, mint a Gnome-terminálnál. Azaz a hibát szerintem az XFCE-ben kell keresni. Csak nem tudom, hogyan.
Hát, én beírtam… de a gnome-terminálban egyetlen ékezetes betű sem jelenik meg, ha beírom a parancssorba! Nem is lép tovább a kurzor. Nem jelenik meg helyette üres kocka sem. Viszont ez valami terminálspecifikus dolog lehet, mert a KDE Konsole-ját indítva (még mindig XFCE alatt) simán bejönnek e betűk, egyedül az ő és ű betűk helyén jelenik meg kérdőjel. Az XFCE Terminálját indítva meg ugyanaz a helyzet, mint a Gnome-terminálnál. Azaz a hibát szerintem az XFCE-ben kell keresni. Csak nem tudom, hogyan.
Na de hát eddig ment a PrintScreen. Különben is, az a gomb arra van! Minek szórakozzak holmi késleltetéssel meg egy másik progi indításával, ha egyszerűen elég lenne megnyomnom egy gombot?! Vagy ez Gnome-specialitás?
Na de hát eddig ment a PrintScreen. Különben is, az a gomb arra van! Minek szórakozzak holmi késleltetéssel meg egy másik progi indításával, ha egyszerűen elég lenne megnyomnom egy gombot?! Vagy ez Gnome-specialitás?
Ez tényleg valós problemusz, már nekem is gondot okozott több alkalommal. Tényleg jó lenne valamit kitalálni rá.
A wget szuper. Ha sehogyan máshogy nem megy, el kell menteni a html-oldalt, s a wget-nek van olyan opciója, hogy egy html-oldalból veszi a linkeket. Most fejből nem jut eszembe és lusta vagyok megnézni, de már használtam. Tényleg benne van a man-jában, és MAGYAR manja van, legalábbis UHU alatt!
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz