Vizsla írta:

Tehát mi a logikus?
/cdrom
/floppy
Az ellen nem zárkózom el, amit annó a süsüben látam:
/cdrom -> /mnt/cdrom
/floppy -> /mnt/floppy
Továbbmegyek. Az embereket nem érdekli sem a bin, sem a usr, sem a Bin…sem.
Ezáltal, ha saját linuxom lenne, abban biztos, hogy az összes fölösleges könyvtár rejtett lenne.
Így olyanok maradnának, mint /floppy, /cdrom, /users (Ezek lehetnek nagybetűsök is, sőt saját nyelvűek.)
Ám a többi maradna ugyanúgy, de rejtett lenne… aki meg akarja találni, az úgyis megfogja. (Aki meg nem kíváncsi rá, az meg ne is lássa.)

Nos, ezesetben ha te vizsla így gondolod, talán valóban jó lenne megismerkedned a gobóval, mert most egyszerűen „rasszista előítélettel” vagy ellene! A gobó ugyanis nagyon hasonló elveket követ, mint amiket leírtál. Nincs /bin, /sbin, /usr stb, ehelyett ez van:

/Depot
/Files
/Mount
/Programs
/System
/Users

Ennyi. Megvan a /bin, /sbin stb is, de csak mint a megfelelő helyre mutató symlinkek, s még ezek sem láthatók alapesetben, hála a GoboHide nevű kernelpöcsnek.

Még a fentiekből sem okvetlenül szükséges a /Depot, ami nyugodtan letörölhető, sőt elvileg a /Mount sem, ha nem használ a júzer automountot. A telepített progijai meg mind a /Programsban vannak a maguk alkönyvtáraiban, azaz egy ls paranccsal láthatja, mi van fenn a rendszerében. Sokkal barátságosabb és áttekinthetőbb az egész.

És ugye azt írod ha saját linuxod lenne abban az összes felesleges könyvtár rejtett lenne? Kérlek. A Gobó alatt hála a GoboHide-nek – ami már magyarul is tud, mert lefordítottam az üzeneteit – ennek hála tehát könnyedén elrejthetsz BÁRMI könyvtárat ha akarod, akár az általad kreáltakat is! És persze bármi elrejtettet újra láthatóvá is tehetsz.

A részletekért lásd:

http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/GoboHide

Szóval nagyon szeretném kedves vizsla, ha végre elolvasnád a GoboLinuxról szóló anyagokat a GoboWikiben, már amiatt is mert sejtheted hogy rém sok munkámba tellett őket magyarítani, és ha a magam kedvére „gobósodok is be”, de abból már semmi hasznom ha a megtudottakat és lefordítottakat közzé is teszem, ezt az egész linuxközösség érdekében teszem, úgyhogy nagyon kérlek tanulmányozd át, mielőtt nyilatkozol, mert amint látom ismereteid ezzel kapcsolatosan felületesek, s épp azt a rendszert csepülöd, ami pedig a leginkább megközelíti irásban közzétett ideáljaidat! Inkább pedig be kéne szállnod a fejlesztésbe és a magyarítási prodzsektbe, mert ez jó lenne neked, de a gobo-közösségnek is, már amiatt is, mert semmi kételyem afelől, hogy magasan fölöttem állsz úgy angoltudásban mint linuxos ismeretekben is! De biztosíthatlak róla, nem volna bennem „szakmai féltékenység”, ha te nálam fontosabb magyar tagja lennél a gobo-csapatnak!

Na de vizsla, értsd meg kérlek, ez nem így müxik a gobóban! Gentoo alá elvileg ha nem is kéne, de ILLENE /mnt könyvtár, mert az névleg egy hagyományos Linux-rendszer. A gobó azonban újradefiniálta a fájlrendszer-hierarchiát, eképp ott /mnt teljes joggal nincs! Azaz bár ekkor is felmerülhet egy újoncban a kérdés, „mi van akkor ha nincs /mnt könyvtár”, de erre a válasz az, hogy „hogy mi van akkor? Hát van helyette /Mount”! Mindenesetre ekkor nem szükséges hosszas oktatásba temetkezni arrólfelől, miként lehet létrehozni a /mnt könyvtárat! Az ugyanis nem szükséges és nem kell! A /Mount viszont készségesen létrejön automatice és magától a telepítés során!

Gobo rulez, ő a kezdőbarát!

Ettől persze még ajánlatos valóban, ha a beginner júzer elsajátítja az olyan haladóbb, profikhoz illő rendszerhekkelési trükköket, mint holmi új direktorik létrehozása, de speciálisan ami a topik címében foglalt kérdést illeti, a /mnt létét vagy nemlétét, nos, arra a válasz az, hogy arra a GoboLinux alatt neki semmi szüksége!

Ajánlom sok szeretettel a GoboLinuxot. http://gobolinux.org
Ott ugyanis nem merülhet fel olyan óriási probléma, mint a /mnt könyvtár hiánya. Ott ugyanis az alapból nincs, és nem is kell. Ott /Mount van helyette…

Na az aláírásoddal egyetértek! Hacsak lehet, én is oggot használok! Egyrészt elvi okokból, másrészt mert jobb. Ugyanazt a minőséget majdnem mindig kisebb helyen hozza ki, mint az mp3. Ha meg mp3-at alakítok át ogg-ba, majdnem mindig megspórolom a hely kb 20-30 százalékát, és nem észlelek minőségromlást. persze, nem vagyok egy vájtfülü zenész.

Kár hogy az oggot lejátszani tudó zenekütyük („mp3 lejátszók”) baromi drágák.

Engem az is irritál hogy ezeket „mp3 lejátszóknak” nevezik, ez bújtatott mp3-formátumra való reklám, pláne mert wma-t is lejátszanak (és némelyik oggot). Javaslom nevezzük ezeket kis magyarítási kezdeményezésként „zenemorzsának”!

Nos, bevallom olyannal még nem foglalkoztam, hogy AC3-ból miként lehet mp3-at vagy ogg-ot csinálni, mert annyira gyakran nem szoktam hangsávokat leszedegetni. Pont emiatt alkalmazom többek közt a „kétmenetes” kódolást. Átkonvertálom az egészet AVI-ba úgy, hogy mp3 legyen a hangrész kódolása, azután azt szedem le. Kétségtelen persze, így sok idő míg átkódolja az egészet, de egyszerűen lusta voltam idáig kideríteni, miként lehet közvetlenül az AC3-at áttenni mp3-ba. Érdekes feladat lehetne, de egyelőre alig van időm, mert a GoboLinux anyagait fordítgatom, s az jobban érdekel.

Az átkódolás úgy, hogy mp3 legyen a hangsáv:

DVD esetén:
mencoder dvd:// -ovc xvid -xvidencopts bitrate=700 -oac mp3lame -o kor.avi

Ebben az esetben a kimenő állomány neve kor.avi lesz.

MPG és más állományok (akár egy másik AVI) esetén:

mencoder miből -ovc xvid -xvidencopts bitrate=700 -oac mp3lame -o mibe.avi

A miből helyére a kódolandó file neve irandó, ami nemcsak mpg típusú lehet, de bármi, amit az mplayer le tud játszani. (wmv, avi, flv…) A mibe.avi helyére pedig a kívánt output filenév irandó.

Minél nagyobb a bitráta, annál jobb lesz a minőség, de annál nagyobb is az állomány ami létrejön. Tapasztalatom szerint a 700 elég jó, de ez persze egyéni ízlés (és a rendelkezésünkre álló hely) függvénye.