Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Én próbálkoztam LFS-sel pár hónapja, de nekem nem igazán jött be. Pedig sok energiát rászántam. Kezdődik azzal, hogy nem is tudok angolul, és ez rém megnehezítette a doksik olvasását. Végül persze átkínlódtam magamat rajta, de hiába. A gond mindig azzal volt, hogy a gcc és a glibc szarakodott. Konkrétan: olyan hibaüzeneteket kaptam, hogy a fülem kettéállt tőlük, és fogalmam sem volt róla, mit jelentenek. Pedig mindent pont úgy csináltam ahogyan leírták, és mégis… gondolom, mert némely forrás már frissebb volt mint amit ott írtak (de a régi változatot nem tudtam beszerezni…) meg hasonlók. Vagy lehet az is hogy nem tetszett neki az architektúrám? Nem tudom. Ennek az lfs-nek úgy vettem észre a gcc és a glibc az irtó gyenge pontja, ott lehet a legtöbb hiba.
1. Miért vágtál bele?
Mert olyan disztrót akartam, amit ISMEREK, tudom mi mire való benne, nincs tele minden szarral amire semmi szükségem, és könnyen testreszabhatom.2. Elégedett vagy-e a végtermékkel (na meg persze mennyire)?
Nem, mert végül rengeteg időt rászántam de semmi nem lett belőle. (Eltekintve némi tudásgyarapodástól).3. Használod-e még?
Mit? Hiszen el sem készült.4. Az elõtte/mellette használt linuxokhoz képesti sebességnövekedés (adj negatív számot, ha sebességcsökkenést tapasztaltál )?
–5. Csináltál-e benne valami különleges dolgot (újítás-szerûséget)?
Nem. Odáig nem jutottam el.No most azért is ment el a kedvem a gcc/glibc problémák után, mert láttam hogy ha ezt ki is izzadom valahogyan, rászánva eszméletlensok+annálistöbb időt, még mindig csak egy alaprendszerem lesz grafikus felület nélkül, és éltem a gyanúperrel, hogy amíg a BLFS-t is végigkínzasztom, azalatt ugyanilyen problémák merülnek fel, megint lesz egy csomó pöszmögés, stb, és ehhez már nem volt kedvem.
No aztán valamivel később elgondolkoztam rajta hogy újra nekikezdek, de akkor szerencsésen belefutottam a GoboLinuxba, és ez tökéletesen megfelel nekem! Úgy értem persze egyáltalán nem felel meg, azaz nem úgy hogy felrakom és tutira olyan amilyet szeretnék, de olyan a struktúrája, hogy gyönyörűen személy(em)re szabható! LÁTOM hogy mi van benne, könnyedén tudok dolgokat eltávolítani, hozzáadni, megválaszthatom mit teszek fel binárisból és mit forrásból ha elég jelentősnek tartom ahhoz, csomagot is készíthetek ha nagyon akarom, míg az UHU efféle funkciója misztikus homály előttem. Lényegében a GoboLinuxot úgy tekintem hogy ez egy nagyon ügyesen összerakott, speciális LFS, ami készen nyújt mindent ami egy SAJÁT disztróépítéshez kell az elején, még grafikus felületet is, aztán ezt a kedves júzer úgy szabja át, ahogyan akarja.
Mondjuk az utóbbi időben elhanyagoltam a vele való foglalatoskodást mert összejöttek a dolgok, kevés az időm, márpedig várna rám egy nagy feladat: lecserélni a KDE felületet Gnome-ra, feltenni mellé a multi gnome terminált, sőt felrakni az icewm-et és xfce-t is. Ez annyi idő hogy egyelőre annyi nincs nekem, de majd megteszem valamikor. Mindenesetre én már nem fogok nulláról LFS-t építeni, minek, amikor itt van a Gobó!
És a Gobo fejlesztői is nagyon segítőkészek. Most a 013-as release első 2 változata nem volt hajlandó a gépemre települni, mert 2 db scsi egység van benne, erre ott Brazíliában összerakták csak azért az én gépem mását, hogy kinyomozzák a hibát, kijavították, ezért késett a 013 végleges kiadása. Szóval rém rendes csapat.
Aki SAJÁT disztrót akar, és nem akar görcsölni a legalapabb alapokkal, annak nem is ajánlhatok mást, mint hogy rakja fel a GoboLinuxot, aztán gyúrja át ahogy tetszik neki. Szerintem tizedannyi idő alatt meglesz a saját rendszerével.
De figyu mán, hiszen MEGÍRTAM hogy simán meg lehet csinálni KDE és minden más grafikus felület nélkül is! Egyszerűen nem teszed fel a kde-t és kész. Mondom a legegyszerűbb ha egy MÁSIK gép egy partíciójára felrakod az egészet, kivéve azon csomikat amik nyilvánvalóan nem kellenek, majd beállítod hogy grafikus felület nélkül induljon, de még ez sem kell mert a grubja eleve felajánl neked a „Graphic desktop” menüponton kívül még két üzemmódú indítást is:
„Console” és
„Framebuffer-Console”.Eltávolítasz mindent ami nem kell neked, mindaddig míg a mérete megfelelő nem lesz, aztán hajrá, kimásolod a flopira és jóccakát! Sőt, több flopira is kimásolhatod majd sorra mindet felmásolod a célgép vinyójára ha van benne megfelelő. És így csak az lesz benne amit akarsz, de minden benne lesz amit akarsz és egyáltalán belefér.
Természetesen a telepítőlemezen a GoboLinuxban VAN MC.
Na most ha sehogyan se tudod telepíteni mert nincs a gépen CD egység, akkor a fent leírt módon csinálj egy másik gép egyik partíciójára saját rendszert, aztán onnan csinálod meg a bútolható flopit amit majd a célgépen felhasználsz.
Hali, miért nem csinálsz te SAJÁT MAGADNAK személyre szabott minimállinuxot?!
Elárulom ugyanis neked, pofonegyszerű! Nekem régóta fixa ideám volt ez, de csak azután tudtam eredményt elérni benne, hogy rábukkantam a GoboLinuxra. http://gobolinux.org
Igaz, a GoboLinux nem 1 flopis rendszer, hanem egy egész CD kell hozzá, azonban amit tenned kell rém könnyű:
1. Csinálsz egy partíciót, és telepíted oda a CD-ről. Ami különben livecd, azaz arról indítod, majd telepíted.
2. Telepítés közben minden egyes progit külön kijelölhetsz hogy telepítse-e neked vagy sem, azaz ami nem kell, nem rakod fel a partícióra.
3. Ezután elindítod a telepített rendszert, és ha még mindig van fent valami ami neked nem kell, de erre hogy nem kell csak most jössz rá, eltávolítod. Ez rém egyszerű:RemoveProgram progineve verziószám
De azt is megteheted végeredményben, hogy egyszerűen elmész a /Programs könyvtárba, és onnan törlöd ki azt a directoryt amiben a neked nem kellő progi van, ugyanis a GoboLinuxnál minden program a /Programs -ba van telepítve, ott van neki egy külön könyvtár. Azaz simán látod mindig mi van feltéve a rendszeredbe, egy egyszerű
ls /Programs
paranccsal.4. Ha kellenek neked olyan progik amik nincsenek rajta a telepítőlemezeden, akkor azokat feltelepíted, akár bináris csomagokból az
InstallPackage progineve
paranccsal, akár forrásból a
Compile progineve
paranccsal. Utóbbinál viszont nyilván kell neked a C könyvtár s hasonló nyalánkságok a fordításhoz, azaz ha forrásból telepítesz akkor ezeket a telepítés előtt ne távolítsd el a rendszerből, csak utána.
5. Végezz el minden szükséges beállítást.
6. Másold át a rendszert a flopira vagy pendrájvra, és készen vagy.
Note: a GoboLinux alapértelmezetten KDE ablakkezelőt használ, de telepíthetsz utólag más ablakkezelőt is. Viszont van lehetősége anélkül is indítani, azaz a teljes grafikus felületet is eltávolíthatod telepítés után, ha nagyon akarod helyspórolás miatt.
A GoboLinux honlapja teljes egészében elérhető a beírt linken magyarul is. Van magyar fóruma is továbbá, a http://linux.birodalom.net/gobophpbb linken.
A dolog úgy áll kedves uaz, hogy a Linux mert nyílt forráskódú és szabad terjesztésű, emiatt szabadon variálható is. Ebből következik, hogy lehet belőle sokféle disztrót készíteni, s amit az ember megtehet, meg is teszi. Ezért van sok disztró. Ez a Linuxnak egyrészt nagy előnye, mert nagy valószínűséggel mindenki talál legalább egy kedvére valót, ami pont megfelel az igényeinek, vagy némi kisebb barkácsolás árán hozzáigazíthatja (e téren is vezet a Gobó ami a legtestreszabhatóbb amit valaha is láttam…), de ez egyben hátránya is a Linuxnak, mert ha áttérsz másik disztróra, bizony néha nem találod meg csomagban azt a progit amit a másik alatt megszoktál, és olykor forrásból is elég zűrös feltelepíteni azt a progit oda, plusz néha egészen más az egyes disztrók configfájljainak kiosztása, elhelyezkedése, azaz a te kedvenc egyéni beállításaidat is nehéz beállítani az új disztróban, hogy az a régihez hasonlóan működjön! Olyan apróságokról már nem is beszélve hogy épp mi az alapértelmezett ablakkezelő, hogy alapból UTF-8 kódolású-e, használ-e disztrófüggő speciális kernelpatchokat…
No most ez az egyik legfőbb oka annak azt hiszem, hogy Linux alatt nincsenek vírusok. Nem érdemes ugyanis írni alá. Annyi rengetegsok az egyéni különbség a disztrók közt, plusz a linuxosokra az a jellemző, hogy ugyanazt a disztrót használó 2 linuxosnál is egészen eltérők lehetnek ugyanazon disztró beállításai, hogy egyszerűen nem működne a vírus, pontosabban, ahhoz hogy elegendő számú linuxos gépen működjék, ahhoz olyan „okossá” kéne megírni, hogy ettől akkorára duzzadna a vírus kódja, hogy rögvest szemet szúrna mindenkinek. És ez csak egy vírus, egy kémprogram még ennél is nagyobb kéne legyen, mert annak „hasznos” kódot is kéne tartalmaznia. Azaz a Linux előnye és hátránya egyaránt a sokféleség és a nagy egyéni átvariálhatóság. És most ne csak az olyan egzotikus rendszerekre gondoljunk mint kedvenc GoboLinuxom, már az Uhu1.2 alá is felraktam hogy olyan legyen az asztalom ha akarom hogy hullámozzék mintha követ dobnának bele ott ahol az egérrel kattintok, meg átszabtam sokmindent benne, szóval úgy találom hogy egyazon disztró két linux-user desktopján messze sokkal jobban különbözik egymástól a kialakításában, mint két win.
Vagy hogy még jobban megvilágítsam a helyzetet: Én a 86-os számú hivatalosan regisztrált GoboLinux felhasználó vagyok. Ebből a számból sejthető, hogy a világban nem teng túl a GoboLinuxot használók száma. Még ha nincs is bejegyezve minden Gobo-user, akkor is nyugodtan mondható, hogy ez egy rém kis disztró, nem igazán elterjedt. Az ember azt hinné, legalább ilyen picike közösségnél jórészt azonos e disztró kialakítása!
Nyavalyát. Azzal kezdtem, hogy az MC viselkedését átvariáltam, hogy ha kilépek belőle, a prompt maradjon ott, ahová az MC-ben elnavigáltam. Folytattam azzal, hogy átírtam az MC egyik szkriptjét, hogy más alkalmazásokat indítson alapértelmezettként, ha egyes fájltípusú állományokra kattintok benne. Telepítettem a rendszerbe djvu-nézegetőt, lecseréltem a Firefoxot és az OpenOfficet a magyarra és a legfrissebb verzióra, és addig nem nyugodtam míg nem lett a rendszeremben CDFS támogatás is! És most már a numlock bekapcsolva van már a bejelentkezés alatt is… De még ezen felül is rengeteg mindent csináltam, azaz igen kevéssé hasonlít egy „normál”, azaz frissen telepített GoboLinuxra a rendszerem. Holott még csak most készülök a nagyobb műtétekre: XFCE ablakkezelőt akarok, de mert perverz vagyok, multi-gnome terminállal…Azaz még ilyen kis disztróknál is nagy az eltérés az egyes userek beállításai közt. És én még szerény voltam az átalakításokban, annak alapján, amit tudok más Gobo-userek variálgatásairól.
Egyszerűen nem éri meg efféle kém-dolgokat irogatni linux alá, ha lehetséges is volna, mert akkora munka. Elenyésző számú gépre telepedne csak fel, és azokon is rövid ideig működhetne mert hamar kiszúrnák. Vagy magától megsemmisülne, ha tegyük fel UhuLinux alá készült s ott jól működik, de a júzert meggyőzi az ékesszólásom és áttér GoboLinuxra mondjuk, vagy villogni akar hogy milyen geek, és 2 hét alatt feltelepít mindent Gentoo stage1-ből.
Nem, ez egyszerűen annál nagyobb hülyeségnek tűnik, minél többet gondolkodom rajta. Win és Mac alá elképzelhető, de Linux (és bsd) alá nem igazán, sőt igazán nem.
Tudod ebből én azt a következtetést vonom le, hogy egyszerűen NEM akkora nagy gond egyelőre a terrorfenyegetés, mint ahogy azt nekünk beadni próbálják! Ha ugyanis akkora baj lenne, azzal foglalkoznának. Lehet persze hogy meg is teszik, de ha már van ilyen pompás ürügy, kihasználják. A civil szférától minden hatalom mindig reszket, hát akkor szorítani akarnak egyet a présen, ha megtehetik, felhasználva a nép félelmét, mert hátha lenyeli ezt, mert retteg a terroristáktól!
No most tudod én nagyon beképzelt ember vagyok sok területen, de bevallom, akad amihez nem értek. Például a politikához biztos nem, főleg amiatt nem mert keveset foglalkoztam vele, ugyanis undorít ami ott megy. Velem tehát sok mindent megetethetnek. De ez a kémprogis dolog rém gyanús kezdett lenni nekem amiatt, mert azt olvastam hogy ezek az izék Linux alatt is működnek majd állítólag. Ezt ugyanis nehezen tudom elhinni. Hogy miért? Kérlek lektoráld szakmailag az elemzésemet!
Tegyük fel, csinálnak valami efféle kutakodóférget a hatóságok, úgymond linux alá. A baj az, hogy nincs olyan, hogy linux, csak olyan van, hogy disztribúció! És köztudott, hogy a disztrók néha drámaian eltérnek egymástól, még ugyanazon kernelt használva is. Megcsinálják a progit mondjuk debiánra, cseppet sem biztos, hogy az müxik majd UHU alatt is vagy Slaki alatt! Mert ugye egy normál program néha könnyen feltelepül ide-oda, de egy féreg már speciális dolgokat kell figyelembe vegyen, főleg mert kisméretű kell legyen, meg hogy ne vegyék könnyen észre, s valami minél speciálisabb, annál kevésbé általános, azaz annál jobban függ bizonyos disztrók speciális tulajdonságaitól! És ha fel is települne a progi több disztró alá is, de most akkor milyen „kiszerelésben” tálalják, rpm-ben? .uhu vagy .deb csomagban?!
Aztán, a disztrók egy része eleve forrásalapú. Most hogy akarják elterjeszteni a férgüket hatóságocskáék, rákényszerítik a sourceforge.net-et hogy beletegyék a féreg forráskódját mondjuk a KDE–i18n–hu forrásába vagy a Gnome-ba?! Vagy hogy képzelik ezt?!
De a bináris terjesztéseknél sem jobb a helyzet. Miként érik el, hogy a Zenwalk csomagbázisába bekerüljön a kódjuk?! És ott legyen minden tükrözésen?! Ha elérik valamiképp, azt a disztrót amint ez kiderül senki nem használja majd, de biztonság okáért a többi bináris terjesztést se valszeg, hanem mindenki áttér olyanra hogy gentoo, Gobo, meg egyéb forrásalapúak. Ha valamelyik forrásalapút megfertőzik, hamar létrejönnek majd új forrás-tükrözések, „tiszta” forráskódokkal.
Vagy arra gondolnak, hogy elterjesztenek valami játékprogikat, benne a féreggel? Egykettőre kiderül, és lebuknak. Különben is röhejes volna, magukat égetnék: a terroristák nem hiszem hogy sokat játszanának, pláne nem azzal a komputerrel, amivel a gazemberségeiket tervezik. Ha ezt teszik a hatóságok azonnal kibukik a szeg a zsákból, hogy hazudnak és nem a terrorizmus ellen csinálják ezt.
Levélmellékletként elküldeni a férget? Ahhoz már konkrét gyanú kéne hogy tudják, kinek küldik! Különben is a hatékonyság szánalmas lenne, mert a legtöbb kéretlen levél úgyis a spamszűrőben szokta végezni, legalábbis a linuxosoknál. Plusz az emberek nagy része (én is) a google-ot használja levelezésre, aminek igen hatékony a spamszűrője, és nem hiszem hogy szívesen egyezkedne a hatóságokkal! Pláne nem a magyar vagy más külföldi hatóságokkal. Plusz sokhelyütt nem is engednek végrehajtható állományokat levélmellékletként küldeni, eleve biztonsági okokból.
Ha van egy csepp esze a linuxosnak, nem root-ként netezik, azaz ha mindezek ellenére be is szopik valamit, annak nem biztos hogy lesz joga egyáltalán feltelepülni, ha mégis feltelepül neki, semmi vész, mert az első pár ilyen eset után mindenki rászokna hogy a fontos könyvtárait úgy állítsa be, hogy még olvasni is csak root jogosultságokkal tudja.
A linuxosok különben is gyakran cserélgetik a rendszereiket, akár amiatt hogy új disztrót próbáljanak ki, akár amiatt, hogy a megszokott disztró új, fejlettebb változatait próbálják ki. Azaz ha el is kerüli valami a figyelmét a júzernak, az sem bűvészkedhet soká a gépén, mert az újratelepülésnél „megpusztulja magát”. Azaz ezért sincs értelme az ilyesminek.
Rejtett kapuk beépítése linux rendszerekbe? Ez eleve csak a nagy cégek által terjesztett disztrókban lehetséges, akik kénytelenek együttműködni a hatóságokkal. Ilyen lehet a suse, a red hat… talán van még egypár. Nem sok. Ennek vége csak az lenne hogy ezek rekordsebesen csődbe mennek, mert mindenki az „amatőr” (és lehetőleg forrásalapú) disztrókhoz „igazolna át”. Gondolom, egyből „feljönne” pld kedvencem, a Gobo is…
Általában egy linuxos átlaguser messze sokkal figyelmesebb a rendszerét illetően mint egy wines, azaz mindent előbb kiszúr.
Nem, ennek a Linuxot illetően egyszerűen nem hiszem hogy sok értelme volna.
Egyszerűen tehát nem hiszem hogy ezt komolyan gondolták, legalábbis a linuxot illetően. Ez valami álhír lehet. FUD.
No most aki nagyon titkolódzni akar, az használhat freenet-et, hm? Még saját weboldala is lehet ott. Én kipróbáltam, és kurva lassú, de az biztos hogy teli van olyan dolgokkal, amiket tutira nem engednének a „legális” netre felpakolni. Mondjuk hónapok óta nem néztem vissza rá, mert minek, van jobb dolgom is, csak kíváncsi voltam, de ha én elballaghattam oda, akkor biztos látják ezeket az ottani weboldalakat a hatóságok is, aztán mégis megvannak, mert nem képesek lenyomozni a hollétüket, a felrakóikat, vagy rosszul gondolom? Azaz arra akarok kilyukadni, hogy egyelőre aki nagyon titkolódzni akar a kommunikációjában az megteheti, hogy úgy mondjam előnyben van a – mondjuk így – kémelhárítással szemben!
És aki igazi bűnöző, az többnyire a legprofibb megoldásokat használja majd, azaz ilyen hülyeségekkel csak az átlagjúzereket szivathatják meg a hatóságok, a nehézfiúkat sosem kapják el így. Tehát ennek az egésznek a célja nem a terrorizmus elleni harc, az csak ürügy, a lényeg egyszerűen az átlagpolgár feletti hatalom. Orwell2.
Mindenesetre ezek után nemigen bízom a SuSE-ben, ez egy plusz rosszpont amellé, hogy lepaktált a Mikrofossal. Mondjuk eddig sem használtam süsüt, de most már biztos nem is fogok, bár egy időben (még a GoboLinux megismerése előtt) kacérkodtam a gondolattal.
Nem tudom ezt ajánlottam-e már: Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve: http://www.szabilinux.hu/forditasok/SAG/sag-hu.html
legutóbbi hsz