Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Ezt még az elõzõ hozzászóláshoz írtam!
Pontosan ezért fizetett a SCO-nak.
Persze, amit mondasz az nem teljesen így van.
Próbáld ki eredeti UNIX-on a DOS parancsokat, ált. nem fognak mûködni. Ezt figyelmesen átírták annak idelyén.
A Linuxba viszont betették a DOS parancsokat is, kompatibilitás miatt.De tudjátok, hogy mia furcsa, a köpönyegforgatása.
Rossznak, elnyomónak tartja az IBM-et, pedig õk csináltak belõle valakit, no meg Jobs.
A verseny csúfolásának, és törvénytelennek tartja a GPL programokat, miközben a fél Windows, már bizonyíthatóan ezekból áll.
A Linux is tolvaj mert lopott a UNIX-tól (ez még nincs bizonyítva.), Gates elismerte, hogy õ is felhasznált UNIX elemeket, de õ nagylelkûen huszonpár év után kifizet bizonyos összeget a SCO-nak, mert õ becsületes.Hogyisvanez!!!
Ezek olyan listaelemek, amelyek egyszerre több adatot várnak, általában tetszõleges kombinációban. pl.:
A felhasználó választhat, hogy melyik adatokat adja meg:
Két befogó
Egy befogó és egy átfogó
Egy befogó és a mellette lévõ szög
Egy befogó és a szemben lévõ szög
Az átfogó és az egyik mellette lévõ szögA program kiírja képernyõre a kívánt adatokat:
a három oldal (a, b, c)
az átfogón fekvõ két szög (?, ?)
kerület és területLinux alá bármilyen kódolt file-t be lehet csatolni a „loopback device segítségével” (modulban vagy kernelben ezt kell engedélyezni) segítségével ilyennek fogható fel az ISO is.
A file-t /dev/loopx-el megfeleltetni, majd /dev/loopx-et mountolni.
Innentõl kezdve bármivel úgy kezelheted, mintha partíciód lenne. (Nem lessz nyílt forráskódú.
Egyes programok lesznek benne nyílt forrásúak, amelyek azonban kivétel nélkül nem képezik az OS részét. Sõt továbbmegyek e programok jelentõs része Linuxból és FreeBSDbõl származó GNU GPL programok.
Olvasd el jobban a cikket a Microsoft oldalán, ne az esetleges magyar mûferdítést.Ahhoz képest, hogy demok egyik-másik eléggé hosszadalmas:
Ha van szélessávú internet forrásból egyetlen kattintással lehet bármire telepíteni a legújabb KDE-t.
Egy konstruct nevezetû csomaggal:
http://developer.kde.org/build/konstruct/s…-stable.tar.bz2Persze eltart egy darabig, de nem igényel emberi beavatkozást, csak a telepítés után.
Elõnye, hogy meghagyja a régi KDE-t is így, ha nem mûködik, nem tetszik, csak visszaírja az ember az eredeti környezeti változókat és kész.
Kicsomagolod és kiadod a csomag fõkönyvtárába (ott ahol a Makefile nevû file van)
„make” (lefordítja)
„su” utána rendszergazdai jelszó (a telepítési jogok miatt)
„make install” (bemásolja a filokat a megfelelõ helyre)A klubtagsággal tökéletesen egyetértek.
Tapasztalataim szerint, azok az emberek, akik még nem használtak Windows-t, minden gond nélkül megtaníthatók Linuxra, amíg akik Windowst használnak, azoknak egy jelentõs része kézel lábbal tiltakozik a Linux ellen. (Azt, hogy a floppy A: betûjellel van ellátva és nem a /floppy könyvtárban található logikusabnak tartják. Ez csak egy példa.)
Egyébként egy UHU-t, te soha a büdös életben nem teszel fel egy 486-osra, vagy egy PI-re.(Bár szószerint, csak Linuxot mondtál, de szerintem UHU-ra gondoltál.)
Addig sem jutsz el, hogy betöltõdjön a 2.4-es kernele. Arról, már nem is beszélve, hogy olyan lassú lenne, hogy áttérnének a Windowsra. (A 2.2-es már felmegy rá.)A médiával pedig igen jót mondtál. Ha teszem azt a Valóvalágban, vagy a Barátok köztben Linuxot használnának, szinte mindenki beszerezne egyet.
Sajnos a politika és a panama, pedig mindenhol ott, ott is, ahol nem kellene.
legutóbbi hsz