Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
A Linux „scandisk”-je semmit nem tesz emberi engedély nélkül, mert mindig az ember tudja, hogy valójában mi a jó. A gép csak „tippelhet”! (Valójában persze soha nem tippel, de csak javaslatokat ad.) Adatokat semmisíthet meg még akkor is, ha a felderítõ algoritmus nem hibás. Ezért kell az emberi beavatkozás, hogy nem várt károkat ne okozzon.
A Windows a FAT32 allokációs táblájának sérülékenysége miatt biztonsági másolatot készít.
Az elsõ esetben e kettõ különbözik és azt kérdezte meg, hogy melyiket állítsa vissza. (De ezt illene a Scandisknek is megkérdeznie.)
Ha nem szabályos leállítás történt, nem szabad hozzányúlni ellenõrzés elõtt – ezért csatolja pl.: a Linux elõször csak olvasható formában a partícióit -, és a másolatot kell visszaállítani. (Ha azóta változott a partíció tartalma, bármit csinálsz, meg van az esélye az adatvesztésnek.)
Ha nem történt szabálytalan leállítás, akkor az eredetit kell visszaállítani.A második esetben egy cluster a allokációs tábla szerint üres, és valójában adatok vannak benne. Ezek valószínûleg törléskor maradtak meg. Ezt szerintem nyugodtan ki lehet javítani.
De minden ilyen esetben adatvesztés veszélye áll fenn.
A scandisk és az fsck között az a fõ különbség, hogy az fsck mindent megkérdez – pont az elõbbi ok miatt -, a scandisk pedig általában -legalábbis alapból – nem.Pont ezért a Linux soha nem fog kihalni, és bizonyos területeken verhetetlen „van és lesz”.
Legfeljebb nem kap akkora szerepet, mint amit szeretnénk.Ezek az utasítások parancssorból indulnak, de akár indításkor, vagy idõközönként automatikusan is indulhatnak.
Végül is cruiser-nek igaza van.
– Az egyik probléma a marketing.
– A másik az, hogy nem Linuxot kaptak elõször a kezükbe.Természetesen van.
A neve fsck.tipus
A tipus helyére: – fat32 a FAT 32 esetében,
– ext3 az ext3 esetében,
– stb.
Egyébként az /sbin könyvtárban kaptak helyet, ennek megfelelõen root jjogosultság kell az elindításához.Szerintem a Linuxért, igenis érdemes küzdeni, mert egy kicsit megszabadít minket a multiktól, szabadabbá tesz, „megnyíllik a világ”, és össze is hozza az embereket.
Pl.: egy ilyen fórum, itt van ez a sok kedves ember, aki segít egymásnak.
Lehet, hogy ez utópisztikusnak hangzik, de ez a valóság.
Ez a nagy internetes kapcsolat a világ számos területérõl, nem jött volna létra, ha nincs a Linux, persze bizonyára, akkor lett volna valami más.Egyébként nem kívánom a MS halálát, mert, ha nincs Windows meggyõzõdésem, hogy a Linux bármilyen erõfeszítés ellenére is olyanná válna, mint most az Windows.
Az ember nem lehet szabad, ha nincs elnyomás!
Ebben tökéletesen igazad van!
Ezért terjed úgy pl.: a SuSE.
Na meg van egy profizmusa, melyet csak a MS birtokol.De az is igaz, hogy egy átlagfelhasználónak, nem kellenek mindig új progik (kiv. játékok + ilyesmik), tehát van aki felvállalja, hogy egyszer szenved és utána stabil a gépe.
De az egyik gép biz. könyvtárait NFS-sel be lehet a másik könyvtárszerkezetébe csatolni.
Vagy, hálózatról kell a rendszert betölteni. (Ezt is meg lehet oldani.)
Ne kérdezd, hogy hogyan. Soha nem csináltam ilyet. De már olvastam ilyet. Fõleg a Sun gyárt ilyen gépeket. (Márpedig az Linux alapú OS-t használ.) Szerintem ehhez nem kell speciális gép, de a fene tudja. (ötletnek jó)Szerintem, nincs teljesen igazad Gege.
Miért, ne lehetne olyan Linux, amelyik egy-két kattintással mûködik, aki akarja úgyis bütykölheti.
Egyébként „egy teljesen újszülött felhasználó” nem fogja megkérdezni hol a startmenüm.
Tehát, ha idõben tanítanak mindenféle OS-t eszébe nem jut ez.Rengetegen unják már a Windows hülyeségeit és váltani akarnak.
Vannak olyanok, akik viszont úgy vélekednek, hogy rendben átváltok, de a Linux ne kövessen el hibát, és az elsõ nehézség után feladják, és visszatérnek a Windows-zal szívni.
(Végül is soha nem lesz tökéletes, valamivel mindig szívni fogunk.)A Linux nincs elásva desktop OS-ként le van ugyan maradva, de a beágyazott rendszerek, a WI-FI területén semmi nem veszi fel vele a versenyt. (Ahol stabilitás kell ott pótolhatatlan.)
Pl.: Lucas cége az ILM úgy tért át a Linuxra, hogy azelõtt nem is ismerték.
Kipróbálták és megdöbbenve látták, hogy több hónapi kikapcsolás nélküli egyszer sem fagyott le a rendszer. Ennek hatására a következõ generációs Maya-t (amivel olyan filmek készültek, mint a Terminátor, Múmia, Csillagok háborúja), lehet, hogy már másra ki se fogják adni, csak Linuxra.A BSA-nak pedig semmilyen visszatartó ereje nincsen. Különösen természetes személyek körében.
Az igaz, hogy minden a pénzrõl szól. Más országokban is.
De az egész kultúra kérdése. (Az illegális software is; az, hogy az úton nem illik szemetet eldobni, közlekedés is stb.)
Ezek a dolgok igen jól mennek pl.: Németországban, de itt Balkán van: az átlag emberek körében, a vezetõségben, az iparban, midenhol.
Addig, amíg ez így marad, addig semmi nem fog változni.
Kultúrát kell tanítani! -
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz