A nagy „B” gondolom bit akar itt lenni.Tehát akkor az USB 1.x full-bandwidth, ami csak teoretikusan 12 Mbps. Valójában minden lassabb, mert nem csak adatot továbbít a kapcsolat, hanem más egyebet, mely a biztonságos és értelmes adatokhoz kell, így ez az 50-60% körüli átlagsebesség megfelelhet.Hogy miért nem szimmetrikus, az jó kérdés. Elvileg lehetne, mivel az USB szimmetrikusnak tekinthető, de mivel kisértetiesen megfelel a maximális sebesség arányának, attól tartok, hogy a modem csökkentheti arányosan a pc felé elérhető kapcsolat sávszélességének megfelelően.Gondolatkísérlet:Hubbal sem tudod megoldani, mert a végpont akkor is 1.x-es lenne. Maximum egy olyan modemmel tudod megoldani, mely rendelkezik ethernet csatlakoztatási lehetőséggel, vagy egy olyan routerrel, amire rá lehet dugni az USB-s modemet. Ezen felül természetesen követelmény, hogy az eszközödön is legyen ethernet port. De akkor viszont jönne a 40/20. (Vagy wi-fi-vel mindkét eszköz.)Természetesen lesz két nagy hátránya: 1) az egész kb. egy merevlemez méretű lesz egy maréknyi helyett 2) kell hozzá hálózati táp is, mert az USB-vel nem megy.

Másik érdekesség, amit érdemes használni. A hálózat összes gépét felhasználhatod fordításra, ami megfelelően el van látva sw-rel.Az alap rendszer után ez legyen az első, amit felteszel, ha ilyen lehetőséged van. Megint egy elrettentő dokumentáció: http://www.gentoo.org/doc/hu/distcc.xmlEz sajnos (vagy szerencsére - attól függ, hogy milyen nézőpontból nézed) ilyen... ehhez tanulni kell. Még, ha a végén kiderül is, hogy nem érte meg, akkor olyat tanultál, amit különben soha.Ha adsz egy esélyt neki, akkor lehet, hogy megszereted.Ha még ez sem riasztott el :), akkor majd nyitunk egy témát a gentoonak.De nem lasz azonnal eredmény, ezt végig kell egyszer szenvedni! Ha sürgősen kell, akkor max. csak hobbiból vágj bele szépen lassan... aztán majd eldöntöd.

A 3.3.0 szerintem nem lesz jó. A live CD nem is biztos, hogy mérvadó (egyik disztrónál sem), mert lehet, hogy vesa-ban indul, amiven az ilyen felbontások nem szabványosak.De a gentooben viszont az a jó, hogy több tucat patchsetes kernelt választhatsz, azokból is bármely verziót. Elvileg akár gitet is felrakhatsz szinte bármiből, amiből van. (Jelen pillanatban sz összes stabil és nem stabil eredeti kernel elérhető (lásd a fórumunk jobb oldalán lévők) a speciális gentoo patchsettel.)Amúgy gentoo alatt a live cd jó installnak, meg bármelyik disztró is, ugyanis lehet "gyalog" telepíteni (meg régebben csak úgy lehetett). De sokkal komolyabb munka megcsinálni, mint egy bináris csomagot telepíteni!Egy úgy működik, hogy van egy alap bináris, hogy el lehessen kezdeni a fordítást.Létrehozol egy fájlrendszert, kicsomagolod oda, "chrootolsz" (ami azt jelenti, hogy átadod a kicsomagolt rendszernek a vezérlést) és ott már kiadod a telepítési parancsokat ott "emerge" a parancs, ami lehúzza, lefordítja és telepíti. Persze, mivel több géped van nem árt megadni neki, hogy készítse el a bináris csomagokat is, mert különben minden gépen külön kell fordítani.Persze nyilván a konfig fájlokat is be kell állítani.Persze ezt követően grafikus telepítőt is lehet telepíteni. Bár majdnem teljesen felesleges időhúzás.Majd részletesen elmondom, természetesen, ha mégis úgy gondolod, hogy nekiállsz. De mondom, először magadnak készíts egyet (nem muszáj bináris csomagokat egyelőre). Az alaprendszert úgy időzítsd, hogy ott lehess, mert előfordulhatnak hibák, meg a konfigurálásnál ott kell lenni. (Minden forrásból telepítődik, így a erőforrásoktól függően eltarthat egy darabig.) Ha már bebootoltál, akkor viszont minden fordítást (kivéve, ha körbehivatkozás van - ez később már nem probléma, csak az első csomagnál) időzíts alvásidőre... dolgozzon, amíg alszol. Ha félúton elakad valami miatt, akkor majd javítod. Néha előfordul az ilyen. Ez sajnos ilyen.

Minden disztró, gyakorlatilag ugyanúgy tud magyarul.Ha nem fordítottál programokat, kerneleket, akkor élesben nem jó, mert akár nagyon el is lehet cseszni. Mármint, hogy lassabb és vacakabb lesz, mint egy általános stb.Ha viszont lenne rá időd, akkor érdemes is lehet. Nem a gyorsaság miatt, mert az többé-kevésbé urban legend, bár nagyban függ, hogy melyik disztró. Nem mindegy, hogy i386, vagy ix86, ahol x nagyobb, mint 3. Mondjuk egy 5 felett a proc flagek keveset számítanak, kiv. mondjuk c2d felett, vagy 64-bitesnél mondjuk a lebegőpontos számítás. De ez pl. a legtöbb esetben nem jön ki a mindennapi használat során.(Persze nyilván valamennyit nyom a lattba sebesség terén. Pl. egy slackware-hez képest kevesebbet egy debián alapúhoz képest többet. De nyilván más is a kettő célja.)Ráadásul itt - mivel azonosak a cpu-k (vagy legalább azonos típusúak) - pontosan rá lehet az architektúrára optimalizálni a gcc-vel. Ez az, ami már keveset jelent, de ebben az esetben miért ne... ennyi gépért, már megéri, ha tudod mit csinálsz. (Csak aztán nehogy hozzászokj, ahhoz, hogy minden pontosan olyan, amilyet szeretsz, mert akkor már egy gépre sem leszel hajlandó csak forrásból építkezni, úgy meg már időelcseszés. :DDD)Sokkal hasznosabb viszont az, hogy egyes dolgokat kompletten ki lehet hagyni, vagy pluszba be lehett tenni.Pl. mondok egy hülyeséget: nem akarok jpg-t nézni, ezért minden alkalmazásból kihagyom, így valamivel kisebbek lesznek, de mondjuk szeretem az xcf-et, azt meg berakom a desktop böngészőben, holott mondjuk általánosan nem teszik be, mert mondjuk kevés ember használja. No, erről beszéltem. Így lehet pl. mutimédiára, vagy netre, vagy bármire optimalizált rendszert csinálni.Persze az sem utolsó, hogy a kernelből is ki lehet felesleges dolgokat hagyni.Nyilván azokat a szolgáltatásokat, amik nem kellenek, amúgy sem telepítenéd, más disztrib esetében sem, nemhogy nem indulnak el.De van mégegy fontos elem. Válogathatsz a stabilitás és a funkcionalitás között. Pl. az alaprendszert stabilnak akarod. Erről gyakorlatilag gondoskodnak a portage stabil csomagai. De azt akarod, hogy multimédiából meg napra kész legyen... tehát abból fel tudod tenni a friss, de nem stabil csomagokat, így csak ott lesz gond a stabilitással.És ennyi, gyakorlatilag azonos hw-rel és közel azonos funkcionalitással rendelkező gépeknél, akár meg is érheti a befektetett idő, ugyanis mindent csak egyszer kell lefordítani, utána a többi gépen megy a szelektív csomagtelepítés, mint a nem forrás-alapú disztibeknél.Az olyanoknál, mint a flash "nincs gond", mert az bináris és kész. Kiv., ha forrásalapút teszel fel, de akkor meg nyilván panaszkodni fognak. 😀De mindez csak akkor ér valamit, ha előbb-utóbb tudod mit csinálsz.Utánanézel, hogy a saját cpu-dhoz milyen paraméterekkel érdemes a gcc-vel fordítani, tudod, hogy milyen un. use flaghez milyen funkció tartozik. Ezeknek viszonylag könnyű utána nézni. És ugyanez van a szolgáltatások esetében is.Ez végül is egy minimális tapasztalat és tartós s*gg kérdése. :DDD(Ettől nehezebb feladat, amikor még tovább akarsz optimalizálni. Pl. meghatározni, hogy a fordító mennyire bontsa ki a hurkokat, mert optimalizálni kell a betöltési méret és a futási idő között... ugyanis az ilyenek már egy programonként változó maximális görbével írhatók le. De ezeket már senki nem dokumentálja, ehhez tapasztalat kell és én azt vallom, hogy nincs is gyakorlati haszna... de a gentoo filozofiája idáig (is) terjed.)

Attól is függ melyik winhez.Pl. a legújabb wineknél nekem az tetszik, hogy "kde másolat" olyan értelemben, hogy a - legalábbis számomra - fontos és hasznos funkciókat nagyon hasonlóan implementálta a ms a start menüben. Linux alatt egyszerű volt a helyzet, mert tetszett az osx osd..., hát csionáltam egyet.De pl., ha visszamegyünk win98 klónig, akkor az meg már csak linux alatt létzezik, vagy reactos alatt. (Persze lehet, hogy máshol is csak nem tudok róla.)Szóval nagyban függ, hogy melyik windowshoz hasonlítson. (Én szerintem ez nem olyan könnyű eset.)Gyári kernel foltok alapján pedig nem áll jól az ubuntu. És ez nagyott ront a "felhasználóbarátságon". Volt számos dolog, ami mondjuk egy nem felhasználóbarát gentoon simán működött a foltok miatt, ubuntun meg nem. Ugyanakkor volt olyan folt - új hw-nél - amit az ubuntu közösségi fórumairól szedtem le. Igaz, át kellett kicsit írni (2x), hogy az újabb kernelekkel kompatibilis legyen. Ezzel nincs is gond, csak amikor van valami, ami a legtöbb disztribben benne van, azzal van a gond.Tehát ezért szoktam azt mondani, hogy az ubuntuban a legtöbbet a közösségi fórumaik érnek. Mivel a népszerűsége miatt sokan használnák, igen hamar kijönnek a hibák és a megoldások, csak implementálni kéne "gyárilag"... ez az ami nem megy. Ezért mondtam, hogy számomra sokkal inkább hekkelősnek jön le. (Kis számú magyar közösségnek, ált. régbbi hw-ekkel kevésbé jön le az ilyen.)A komolyabb gond inkább a multifunkciós készülékekkel, egyes scannerekkel, tv tunerekkel van. Ilyen esetekben sokszor csak magad tudod meghekkelni, vagy ott vannak a kisebb disztrók, mint a bP, ahol akár kérésre is megcsinálják neked.Ha nem telepít rá semmit és nem dug rá kritikus hw-eket, akkor nincs gond (egyik disztribbel sem), mert te megcsináltad. Nem véletlen, hogy a rendszergazdák olyan gonoszak. Főleg linux esetén, amikor egy kernel frissítés tönkreteheti a foltjaidat. 👿 👿 Persze valamit-valamiért mondhatnánk linux szempontjából is, meg a kényelmes csak felhasználóság szempontjából is.