Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
bandala wrote:Miért nem működik visual basic script-el? Mi a baj a kóddal? Mit csináljak hogy működjön vbs-sel?
A gond ott van, hogy a VBScript egy ezer éves (elavult) dolog, amit csak és kizárólag az Internet Explorer támogat.
Sokkal többre mész, ha JavaScriptet kezdesz el használni, mert az mindenhol támogatott.bandala wrote:Miért nem működik visual basic script-el? Mi a baj a kóddal? Mit csináljak hogy működjön vbs-sel?A gond ott van, hogy a VBScript egy ezer éves (elavult) dolog, amit csak és kizárólag az Internet Explorer támogat.
Sokkal többre mész, ha JavaScriptet kezdesz el használni, mert az mindenhol támogatott.1.) a html tageket kisbetűvel írjuk
2.) VBScriptet elfelejtjük gyorsan, és javascriptet használunk helyette
3.) a kinézetbeli formázásokat igyekszünk CSS-sel megoldaniA live cd nem lassú, ha a gentoo minit használja az ember, és berántatja az egészet a memóriába (boot: gentoo docache).
A live cd nem lassú, ha a gentoo minit használja az ember, és berántatja az egészet a memóriába (boot: gentoo docache).
16 MB RAM? Az rengeteg 🙂
Nekem azon Win98+Windows Media Player 9 futott 🙂
Aztán debian woody 8) Némi kis X-szel és Fluxboxszal rohant, szó szerint 🙂16 MB RAM? Az rengeteg 🙂
Nekem azon Win98+Windows Media Player 9 futott 🙂
Aztán debian woody 8) Némi kis X-szel és Fluxboxszal rohant, szó szerint 🙂BlueSky wrote:Éppen az utolsó sorban leírtak miatt talán írhatnál róla pár szót, kiváncsivá tettél ugyanis.Nekem azért kellemesebb vele foglalkozni, mert ha kiadok egy parancsot, akkor az történik, amit akarok, ellenben azzal, hogy az történik, amit az oprendszer „gondol”, hogy akarok. A kettő gyakran nem ekvivalens, és olyankor jön a hajtépés. Azon kívül sokkal áttekinthetőbb (settings->advanced->other->advanced->…).
BlueSky wrote:Éppen az utolsó sorban leírtak miatt talán írhatnál róla pár szót, kiváncsivá tettél ugyanis.Nekem azért kellemesebb vele foglalkozni, mert ha kiadok egy parancsot, akkor az történik, amit akarok, ellenben azzal, hogy az történik, amit az oprendszer „gondol”, hogy akarok. A kettő gyakran nem ekvivalens, és olyankor jön a hajtépés. Azon kívül sokkal áttekinthetőbb (settings->advanced->other->advanced->…).
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy Linuxra nem írnak vírust: nehéz. Sokkal nehezebb megtámadni egy moduláris rendszert, ahol a rétegek elkülönülnek, mint egy olyan rendszert, ahol az operációs rendszer komponensei az userspace programok felével egy nagy masszába vannak összemosva. Ha Windowsnál betör egy vírus ebbe a „masszába”, akkor azt támad, amit akar, Linux esetén pedig leakad, mert ahhoz a következő réteget kellene megtörni. Azon kívül amióta komolyabban és tudatosan Linuxozok (~1 éve) még nem volt olyan sebezhetőség, amire max 2 napon belül ne jött volna javítás (jé, olvasom a hírt a hupon, és már jön is a javított verzió). Windowson az MS üzletpolitikájának köszönhetően nem egyszer fél évig is eltart, mire javítják a sebezhetőséget.
Ezért nem írnak vírust Linuxra. Ugyanis akik a vírusokat főként írják, azon középiskolás hülyegyerekek, akiknek csak nagyon kivételes esetben van annyi skilljük, hogy egy komoly, moduláris rendszert megtörjenek. Plusz a Linux inhomogén platform a sok-sok disztribúció miatt, ami megint nehezíti a dolgot.
Az, meg hogy az MS-nek sok pénze van, és azért van rá vírus: marhaság. A Linux mögött is áll „pár” tőkeerős cég, ha szerverekről van szó. Minden nagyobb szerver szállító támogat valamilyen Linuxot, szóval abban is lenne pénz. Ráadásul a Linux terjed a beágyazott rendszereken (mobil!), amikben meg ne is mondjam, hogy egy vírus esetén mennyi pénzt lehet kaszálni (while(true) SMS.send(„0690…”); ).
legutóbbi hsz