Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
kihasználja a tehetetlenséget (fizika)
Attól függ, mennyi a sizeof(int), 2 vagy 4.
Code:yorirou@samurai ~/prog $ ./archtest | grep ‘^int’
int: 32🙂
Szerintem nem baj az, ha valakit egyből a mély vízbe dobnak. Nagyon sokat változott a szemléletem, amióta rendesen tanítanak programozni. Ha valaki a C nyelvet kezdi el tanulni, és közben a hardver működését (ehhez javasolni tudom Andrew S. Tannenbaum – Számítógép Architektúrák c. könyv második kiadását) is tanulja, egy idő után nagyon tisztán fogja látni, hogy mit csinál _pontosan_, amikor programozik. Élmény volt magamtól rájönni, hogy a következő két sor _egészen pontosan_ mit csinál:
Code:int valami[5];
valami[4]=65536;Nem baj az, ha ezeket a dolgokat nem dugják el az ember elől, mert mondjuk Pascal-t használva az ember az életben nem jönne rá, mert a Pascal nem kényszeríti, hogy rájöjjön (C-ben nem árt).
A Pascal azért is zsákutca, mert egy nyelv vagy legyen olyan, mint a C (tehát viszonylag gépközeli, ezzel igényelve a hardver ismeretét valamilyen szinten), vagy legyen olyan, mint egy scriptnyelv, vagy OOP nyelv, ami sokkal inkább elméleti szintre viszi a programozást. A Pascal egyikre sem jó.Nem tudom, hogyan működik nálatok a főiskolán, de itt Szegeden nem taníthatna olyan tanár, aki szakértő a tárgyban (tehát nem csak érti, hanem _nagyon_ tudja). A nincs pénz meg nem igaz, semmibe se kerül egy gépre felhúzni egy Linuxot (nálunk a munkaállomásokon XP és Debian Sarge figyel). Max szakértelem hiányáról lehet szó. De azt sem értem, hogy pl ANSI C-t (mert BSc-n az az előírás) hogyan lehet tanítani mondjuk egy Borland környezetben, ami csinál egy csomó következetlen dolgot (pl.: statikusan deklarált tömböt vissza tud adni egy függvény), ami aztán egy kultúrált C fordítónál nem fog működni, és akkor jön a wtf.
Univerzális megoldás, hogy normális felsőoktatási intézménybe kell beiratkozni. Persze, magasabbak a pontok (lol, az SZTE-n 100 pont alatt volt a műinf és a pti, de szerintem aki 100 pont alatt próbálkozik, az inkább be se iratkozzon), de a vizsgaidőszak vizsgáira úgyis kétszer annyit kell tanulni, mint az érettségire.
Valami egyszerű nyelvet középiskolába (python, php), egyetemen meg jöhetne a többi szépen sorban: C, C++, Java, Ada stb…
Az iskolákban a Borland C mellett gyakori még a Pascal, ami amellett, hogy sehol sem használják, felesleges beidegződéseket rak az emberekbe. Egyetemen ANSI C-t tanulunk, és az összes pascal-os szív, mert a tudása használhatatlan…
Mi lenne, ha normális nyelveket tanítanának középiskolában? Ne C-t, mert az oda szerintem túlzás, de lehetne python-t vagy valami scriptnyelvet.
Szerintem is érdemes saját motort fejleszteni. Először is nem sok munkával össze lehet hozni egy alap cuccot (ami mondjuk bőven elég lehet), másrészt sokat lehet tanulni belőle. Ott az én blogom, saját motor van alatta, és tud mindent, ami nekem kell (na jó, azért mindig van mivel bővíteni), egyszerű xhtml kimenetet generál, és kézreáll.
A nagyobb rendszerekkel az a baj, hogy mire belövöd olyanra, amilyen neked kell (ebben benne van egy teljesen saját template megírása), addigra már majdnem sajátot is írhatnál… sőt, van olyan, amikor gyorsabb, egyszerűbb, kézenfekvőbb egy sajátot írni (pl.: a saját blogom).
Szerintem is érdemes saját motort fejleszteni. Először is nem sok munkával össze lehet hozni egy alap cuccot (ami mondjuk bőven elég lehet), másrészt sokat lehet tanulni belőle. Ott az én blogom, saját motor van alatta, és tud mindent, ami nekem kell (na jó, azért mindig van mivel bővíteni), egyszerű xhtml kimenetet generál, és kézreáll.
A nagyobb rendszerekkel az a baj, hogy mire belövöd olyanra, amilyen neked kell (ebben benne van egy teljesen saját template megírása), addigra már majdnem sajátot is írhatnál… sőt, van olyan, amikor gyorsabb, egyszerűbb, kézenfekvőbb egy sajátot írni (pl.: a saját blogom).
PHP + postgres. Az utóbbit megindoklom: tudnál érdekes statisztikákat készíteni, adatbányászkodni stb. Persze ha tapasztalatot akarsz szerezni, akkor írd meg úgy a motort, hogy egy külön classban végzed az összes adatbázisműveletet, és először megírod mondjuk mysql-re, aztán átírod postgres-re, textfile alapú adatbázisra, msql-re, sqlite-re stbre. Jó tapasztalat lehet az, hogy ha meglátod, mi a különbség különboző adatbáziskezelők közt az sql „tájszólásban”, és megpróbálsz valami hasonló hatást textfile-lal „emulálni”.
PHP + postgres. Az utóbbit megindoklom: tudnál érdekes statisztikákat készíteni, adatbányászkodni stb. Persze ha tapasztalatot akarsz szerezni, akkor írd meg úgy a motort, hogy egy külön classban végzed az összes adatbázisműveletet, és először megírod mondjuk mysql-re, aztán átírod postgres-re, textfile alapú adatbázisra, msql-re, sqlite-re stbre. Jó tapasztalat lehet az, hogy ha meglátod, mi a különbség különboző adatbáziskezelők közt az sql „tájszólásban”, és megpróbálsz valami hasonló hatást textfile-lal „emulálni”.
-
SzerzőBejegyzés
legutóbbi hsz