Sziasztok!

Egy jócimborámnak van egy nagyon veszélyes elméleti feltételezése, melyet szeretne kivitelezni.

T-Kábel elõfizetõ, és egy GigaByte Broadband Router-rõl netezik 3 géppel. Az egyik gépen (PII Dual proci 500Mhz , 512SD RAM , 1 hálókari , és egy külsõs 56K-s faxmodem) szeretné úgy megosztani a netet, hogy modemrõl elérhetõ legyen.

(Olyat szeretne, mint a kiszolgálók, csak még callback is legyen.)

Azok lennének a kérdések, hogy ennek a megoldásának vannak-e fizikai korlátai, és na nincs, akkor hogyan, és milyen Linux-szal próbálja meg megoldani az elképzelését, egyáltalán létezhet-e ilyen…stb

Válaszaitokat elõre is köszi : IKA
[align=right][snapback]145587[/snapback][/align]

Hi!

Szóval leírom, hogy nekem mi jött le belõle, aztán majd légyszíves javíts ki ha nem. Tehát, van a barátod akinek van egy modeme abba beleköt egy telefonvonalat amazt meg a gépbe. Namost barátod elmegy otthonról és szeretne máshol internetezni. Erre õ betárcsázza az otthoni számot ami a modemre van kötve az elbontja a kapcsolatot, és visszahívja azt a számot ahonnan az otthoni modemet hívta. Ha ez megvan akkor connection established (vagy valami ilyesmi) és lehet 56Kval netezni.

Meglátásom szerint ott lesz a gubanc, hogy ezt a visszahívást nem tudja szerintem az alap betárcsázóskapcsolat szerver, másrészt az internetre kapcsolódott gép, nemtudom, hogy fel tudja-e venni a telefont. Persze lehet, hogy igen és ez lesz a legegyszerûbb, de én még nem láttam olyant, hogy a szerver hívott volna fel, hogy ugyan nem akarsz-e netezni. Kérdezted, hogy milyen linux alatt hát szerintem majdnem tökmindegy. Esetleg inkább az lehetne a kérdés, hogy milyen Linuxon volna könnyebb ezt megcsinálni.

Amúgy ha azért kell a visszahívás, hogy ne annak a telefonszámláját terheljük akitõl telefonálunk akkor lehet érdemesebb volna egy zöld számot létesíteni a modemnek, és így azt hívva úgyis a hívott fél fizet… Persze lehet, hogy ez nem ilyen egyszerû.

No sok szerencsét, és írd majd le, hogy mire jutottál.

Mondok jobbat rootként megy. 🙂 Nademondjuk rootként mp3-at hallgatni nem szokásom és nem szívesen szoknék rá úgyhogy ötlet?

Formázás után a teljes fájlrendszer fel van építve, hiszen üres.

DOS alatt a floppykat azért formázták sokáig, mert fizikailag meg is írtak minden szektort, ezzel ellenõrizve, hogy nem sérült-e.
Vinyóknál ez kivárhatatlan ideig tartana, ráadásul a felület sérülésének valószínûsége nagyságrendekkel kisebb.
[align=right][snapback]144371[/snapback][/align]

jó akkor pl a XinXP telepítõje mit csinál a formázáskor hogy 5-15 percig tart megformáznia egy 10 gigás vinyót? Ugyanezt mivel tudom eljátszani Linux alatt?

„Megoldható az linux alatt hogy több fizikai wincseszterbõl csinálnám a /home-t? Szal több fizikai vinyó de csak egy partíció.”

Igen.

Csak ez nem világos!
„Szal több fizikai vinyó de csak egy partíció.”

A /home ba akárhány particiót csatolhatsz, de könytárakra osztottan.
pl fstab ottokár és balambér userekkel:
/dev/hdb2 /home/ottokár
/dev/hdc4  /home/balambér
így az userek vihetik magukkal a /home könytárukat a home-ba! 🙂
a system a /dev/hdax-en lenne!
[align=right][snapback]144345[/snapback][/align]

Nem úgy értetted ahogy te gondoltad azaz egy partíció nem egy usert takarna hanem 1-1 partíció 50-50 user.

Ha a módszer a nyilvános kulcsú titkosítás – és miért ne az lenne – akkor jó tudni az elméletét.

Két kulcs van, publikus (NY – nyilvános, terjeszthetõ) és privát (T – titkos, vigyázni kell rá, nem szabad senkinek odaadni).

Ha egy szöveget NY kulccsal kódolsz, akkor csak és kizárólag T kulccsal lehet dekódolni, még NY kulccsal sem. Fordítva is igaz: ha T kulccsal kódolsz, csak és kizárólag NY kulccsal lehet dekódolni, még T kulccsal sem. Az elkódolt üzenetbõl a kódolási kulcs nem határozható meg, még a visszafejtett üzenet birtokában sem.

Titkosítás:
Címzett NY kulcsával kódolod az üzenetet, csak a címzett tudja visszafejteni a saját T kulcsával

Aláírás:
A saját T kulcsoddal titkosítod az üzenetet, bárki visszafejtheti a Te NY kulcsoddal, de abban egészen biztos lehet, hogy az üzenet Tõled származik. (mert csak Neked van meg a T kulcs) Az aláírás itt nem egy szignó, hanem egy „megbízhatósági adalék”, ami azt bizonyítja, hogy a levél a feladótól jött.

Titkosítás + Aláírás:
Címzett NY kulcsával, majd ezután saját T kulccsal kódolod (vagy fordítva, de akkor a dekódolás is fordítva lesz). Címzett a Te NY kulcsoddal, majd a saját T kulcsával fejti vissza. Senki nem tudja elolvasni és a címzett biztos lehet benne, hogy a levél Tõled jött.

Csak azért érdekes az elmélet, mert ahhoz, hogy titkosított üzenetet küldj, a címzett NY kulcsát ismerned kell, tehát „csak úgy akárkinek” nem tudsz titkosított üzenetet küldeni. Vannak keyserverek, amikre lehet elküldeni saját NY kulcsot és ha onnan leszeded a címzettedét, akkor már tudsz neki küldeni titkosított üzenetet. 🙂
[align=right][snapback]144296[/snapback][/align]

Nagyon szép meg nagyon jó amit leírtál, de az volna a kérdésem, hogy valami alap (olyannal amit egy 1.-s gimis is megért) matematikai magyarázattal tudnál szolgálni?

amit nem értek: Hogyan lehet olyan kulcsot elõállítani amivel ha bekódolok egy üzenetet (titkos kulcs), egy másik a titkosításhoz nem szükséges kulcsal kitikosítható (publikus kulcs)?