Új alkalmazáskereső szolgáltatás a Linuxfórumon

Az ünnepek alkalmából új alkalmazáskereső szolgáltatást kezd el nyújtani a Linuxfórum. A szolgáltatás egyelőre nagyon egyszerű, de később valószínűleg kiforrottabb lesz. Úgy gondolom az ünnepi töltögetés és alkalmazás-próbálgatás szempontjából így is hasznos lesz. A kis szolgáltatás mindössze annyit tesz, hogy az egyszer beírt kereső kifejezésre rákeres – igény szerint – a SourceForge, Free(code), AlternativeTo, Google … Olvass tovább

Linux 3.8-rc1

Íme Linus Torvalds bejelentette a Linux pre-karácsonyi, világvégei, 3.8-rc1-es kiadását. 🙂 Megintcsak olyan sok változtatás van, melyet nincs értelme ide bemásolni. De van azonban néhány érdekesség melyet érdemes kiemelni. Talán az egyik legfontosabb újdonság az új flash-optimalizált fájlrendszer, az F2FS, melyet korábban már beharangoztunk. Ha mérvadó lenne a Linux kernel a hardvergyártók körében, akkor valószínűleg … Olvass tovább

Widgetek írása javascriptben

Nos, itt egy újabb (saját gyártású) „sorozat”, melyet folytatok. (Ezek a cikksorozatok és egyebek szintén elérhetőek a DOKUMENTÁCIÓK & LINKEK almenüiben is.)

Korábban azt ismertettem, hogy hogyan lehet egy (hagyományos módszerekkel nem módosítható) HTML tag stílusát megváltoztatni javascripttel.
Előtte pedig azt szemléltettem, hogy hogy lehet példaképpen egy dialógus ablakot létrehozni.

Mindkét dolognak meg vannak a maga korlátai.
Az első módszer – noha széles körben alkalmazható, több példányban is – hátránya, hogy a weblap stílusa utólag változik azáltal, hogy a node-okon végigfutva kiválasztjuk a módosítandó tageket. Ezt a módszert alkalmazhatjuk azon kevés előre definiált tagen, melyeket új stílussal szeretnénk előállítani, de nem praktikus, ha többször (sokszor) végignyálazva saját tageket hozunk létre… nem is beszélve arról, hogy ütközhetnek egy későbbi szabvánnyal, vagy ne adj ég egy böngésző dobhatja a nem definiált elemeket.
A második módszernek szintén vannak hiányosságai, hibái. Az első, az objektumosztály definiálásának statikus mivolta, vagy épp az, hogy az objektum nevét definiálnunk kell. Arról nem is beszélve, hogy az ablakot document.write paranccsal hoztuk létre, ami nyilvánvalóan abban az esetben alkalmazható, ha mást nem akarunk az oldalra felvésni.

Megoldásként létrehozhatunk egy objektumbarát widgetet, mely alkalmas bonyolultabb dolgok tárolására és nem bír az előzőleg felsorolt hátrányokkal.

Olvass tovább

Droid?! Bemutatom a CompLex jogtárt

Alkotmány
1. ábra Alkotmány
Rövidítések
2. ábra Rövidítések

Már egy ideje nem folytattam a Droid?! Bemutatom… sorozatot, de most eljött az idő egy – véleményem szerint – igen jelentős és hasznos kis alkalmazással.

Megjelent a CompLex Kiadó ingyenes, hatályos jogszabálygyűjteményének androidos verziója. „A JogtárMobil alkalmazás az adott napon hatályos magyar jogszabályokat – közel 7000 dokumentumot – tartalmaz.”
„A legfontosabb jogszabályok– például az Alaptörvény, Áfa törvény, Polgári törvénykönyv (Ptk.), Büntető törvénykönyv (Btk.), Munka törvénykönyv (Mt.), Személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.), Társasházi törvény, KRESZ és még több mint 60 további dokumentum – elérhetők közvetlenül, rövidítéslistából is.”

Olvass tovább

Linux 3.7.1

Greg KH bejelentette a 3.7.1-es kernelt. Javítások történtek az USB OHCI, és EHCI, valamint ACPI területén. Bővülés a Huawei E173 és az AMD és XHCI modulokban. Továbbá bővülés és javítás egyéb notebook és 3G-s funkcióknál. Mivel ez egy stabilitást és funkcionalitást javító folt, mindenkinek ajánlják az alkalmazását. Aki kíváncsi a részletekre, vagy az eredeti szövegre, … Olvass tovább

Bemutatkozik a Qt 5

Szellemes kis filmecskékkel látták el a Qt – legújabb – 5-ös verziójának bemutatóját. A Qt 4 már közel 7 éve jelent meg, de még mindig frissnek mondható, de itt az új Qt, melyet még jobb tulajdonságokkal ruházták fel, melyek olyanok, mint a GL alapú grafikai megjelenítés a multimédiás effektekkel produktivitás és rugalmasság, javascript, html5, C++ … Olvass tovább

Linux 3.7

Linus Torvalds bejelentette a 3.7-es kernelt. Több próbálkozás és javítások után a visszatérés a kswapd-ben befejeződött és megoldotta azokat a problémákat ami miatt extra rc-k kellettek. Minderről persze lemaradtunk, de nem is lényeges. A lényeg az, hogy itt a 3.7-es linux. Javítottak egy SCSI problémát, mely az utolsó pillanatban keletkezett a 8. rc-ben. Mivel a … Olvass tovább

Az HTML tag stílusának automatikus felülírása javascripttel

Bizonyára mindenki észlelte már, hogy egy egyszerű checkbox is annyi féle képpen nézhet ki, ahány böngészó, meg operációs rendszer együttvéve.

Kézenfekvő tehát, hogy saját stílust alakítsunk ki, de amint elővesszük a szokásos css fájlunkat pl. egy checkboxnál, az nem fog működni.
Mielőtt szomorúan tudomásul vennénk, hogy bizony lehetetlenre vállalkoztunk, elárulom, hogy van az a trükk, amivel megoldható ez a probléma is.

Először is, vagy egy css-sel alakítjuk ki a stílusunkat, ami nem jó, hisz megint ahány böngésző, annyi módon fogja megjeleníteni.
Célszerű tehát csak az alapdolgokat css-ben elkészíteni, a többit pedig bitképpel…a mi lehet akármilyen bonyolult.

Tehát jelen esetben szerkesszünk egy 24×96-os checkbox.png-t, amelyben 4 24×24-es ikont fogunk tárolni (1) normál, 2) nem engedélyezett, 3) kipipált, 4) kipipált, de nem engedélyezett). Az ikonok közepét részint átlátszónak hagyjuk, hogy mintegy üvegként látszódjon alatta a háttér, valamint, ha az egeret felé húzzuk, akkor új hátteret adhassunk neki.
Ettől jól fog kinézni. Természetesen bonyolultabbat is lehet csinálni és külön lehet definiálni az egér lenyomását, felengedését, úgy, ahogy három állást is meghatározhatunk, sőt elvileg animálhatjuk is, ha nem sajnáljuk rá az erőforrást.

Olvass tovább

Itt a gigabites Wi-Fi chipset a Marvelltől

A Marvell 8864-es chipsete 802.11ac Wi-Fi szabvánnyal a több antennás adó-vevőjének köszönhetően már gigabites sebességre is képes. Sajnos azonban a a routerre a nyár közepéig várni kell. Éppen aktuális lesz, amikor online HD tartamokat akarunk nézni a kertünkben a saját hálózatunkon keresztül. Tovább az eredeti cikkhez…

D.I.Y. “beágyazott” ablak javascriptben – kész az ablak

Most, hogy már az előkészületeket tisztáztuk elérkezdtünk ahhoz, hogy végre nekilássunk az ablak-kialakító javascript függvény megírásához.

A fenti képet egy konqueror(webkit) generálja.
most a sorozat utolsó cikkében összeáll a teljes kép. Választ kapunk arra, hogy miért is csináltunk Objektum osztályt, hogyan is használhatjuk fel a stíluslapot, amit már elkészítettünk, hogyan hívhatjuk életre a saját magunk által készített dialógus ablakot egy html kódban.
Ez alapján az egyszerű példa alapján már bárki nekiláthat a saját függvényeinek a megírásához, melyek sokkal többet tudhatnak, sokkal testreállóbbak, sokkal szebbek és ami a legfontosabb: saját készítésűek.

Na, de ennyit bevezetésként.

Olvass tovább

Szemelgetések a KDE 4.10-es verzióból

Fontosabb változások a KDE 4.10-ben: Qt Quick a Plasma Workspace-ben: a Qt Quick még ütősebbé fogja tenni az alkalmazásokat, melyeket már kezdenek újraírni az új szellemben: tálca, üzenetek, kijelentkezés, időjárás stb. Képernyő zárolása: rugalmasabb és állítólag biztonságosabb lesz. Animált háttérkép: a Qt Quicknek köszönhetően könnyen animált háttérképet készíthetünk. (Rég kellett volna.) Gyorsabb indexelés: Nepomuk semantic motor … Olvass tovább

D.I.Y. “beágyazott” ablak javascriptben – segédfüggvények meg ilyesmik

No, most, hogy már az ablakunk kinézetét kitaláltuk, rátérhetünk a kódra.

Ám azelőtt, hogy az ablak-kialakító függvényeinket megírnánk, néhány függvényt még érdemes megírnunk. Igencsak megkönnyítheti a programaink átláthatóságát, ha objektum orientáltan készítjük el. Ezek a kódrészletek nem kötelezőek és valószynű, hogy nem a legszebbek, vagy legprofibbak, de a saját céljainknak megfelel és nem a legjobbat akarjuk kihozni, hanem valami olyat, amit könnyen megértünk.

Az alábbi kódrészlettel egy olyan alaposztályt definiálunk, menek a tulajdonságait fogja örökölni az ablakkezelő származtatott osztályunk.

{code type=javascript}var ObjectClass = function ObjectClass(cla,obj){
this.priv = {
‘cla’: cla,
‘obj’: obj,
‘uid’: (new Date()).getTime(),
}
this.priv.eid = cla+’#’+obj+’#’+this.priv.uid;
}{/code}

A kostruktorunk két paramétert fog várni 1) az osztály nevét (ez majd a Dialog lesz), ill. 2) az objektum nevét (ez utóbbi elvileg bármi lehet, gyakorlatban, majd a változó neve lesz). Ezek hasznosak lehetnek, ha nyomon szeretnénk követni, hogy mikor milyen osztályunk függvényünk éppen mit csinál, továbbá az utóbbi egy nagyonegyszerű megoldást kínál arra, hogy a vezérlőelemek az objektumaink függvényeit meg tudják hívni.

Olvass tovább