A tervek szerint augusztus 6-án landol a Curiosity rover a Marson.
A Boeing és a Lockheed Martin által tervezett járművet 2011 november 26-án indították hosszú útjára a NASA irányításával.
A Curiosity 2x hosszabb és 5x nehezebb a korábban készült társainál a Spirit és az Opportunity (mely tevékenységéről már írtunk korábban) rovereknél és egyúttal több, mint 10x annyi tömegű tudományos mérőberendezést képes magával vinni.
Erre szükség is van, hiszen az eddiginél nagyobb „mélységekben” akarják megvizsgálni a Marsot.
Több, mint 8 hónap 315 millió mérföld utazás után a Curiosity megérkezik a Gale-kráterbe.
A Curiositynek mindössze 7 perce van arra, hogy az 13000 mph-ról a biztonságos landolási sebességre lassítson, ráadásul ezt automatikusan kell megtennie, mert valós időben lehetetlen irányítani, ugyanis 14 perc szükséges ahhoz, hogy egy utasítás eljuthasson a Földről a Marsra.
A nagy tömeg és sebesség miatt igen komoly hőpajzsra van szükség. Ha ezt a pokol tüzét túlélte és lelassított 1000 mph-ra, akkor kinyillik az ejtőernyő.
Ezután a landoló radarja kiszámolja, hogy milyen messze van még a földtől, miközben már csak 200 mph-val halad tovább.
Ekkor lépnek működésbe a rakéták, melyek a teljes berendezést a levegőben tartják. A lebegő berendezés pedig, mint egy „légi daru” biztonságosan a földre helyezi a rovert.
