30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Chuck Lever

Most megtudhatjuk, hogy milyen készségeket kell elsajátítani a Kernel fejlesztéshez és azt is, hogy ezek közül melyiket a legnehezebb mívelni..

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • A Linux NFS és FedFS implementációkon dolgozom.
  • És ki állja a számlát?
  • Oracle.
  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Ann Arbor, Michigan. Közel 30 évvel ezelőtt jöttem ide iskolába, megszerettem, szóval itt maradtam. Közel volt a családhoz. Az elmúlt évtizedben, az NFS fejlesztők helye lett. Az olyan globális közösségekkel való dolgozás, mint a Linux, utazással jár, és természetesen megtanultam becsülni a saját és egyéb városok egyediségét.
  • Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
  • Ez egyeseknek anatéma, de Mac OS-t futtatok a gépemen és a Linux kernel fejlesztését virtuális környezetben végzem. A Mac OS könnyű használatot kínál jól felszerelt productivity eszközökkel. Van egy productivity eszköz melyet rendszeresen használok: az Evernote.
    A virtualizáció azt jelenti, hogy annyi Linux fejlesztői környezetem lehet, amennyire csak szükségem van anélkül, hogy aggódnom kellene az energia, a zaj, vagy a hűtés miatt, valamint a hardware beszerzés és kidobás miatt. A parancssoros eszközöket és a vimet kedvelem és szeretem a Stacked Gitet a foltok kezeléséhez.

Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Jiří Kosina

Egy idő hiány miatt hosszabb kihagyást kővetően egy olyan feljesztőről lesz szó, akinek a neve saját érzéke szerint kimondhatatlan majdnem mindenki számára, aki nem Cseh, ezért egyszerűség kedvéért el is egyszerűsíti az amúgy is „leírhatatlan” betűt és csak Jirinek nevezi magát.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Több alrendszer, vagy kernel terület, csökkenő sorrendben az érdekesség szerint:
    En felügyelem a HID alrendszert. Ez nagyon széles hardverválaszték kezelését jelenti, kezdve a USB/Bluetooth mikrofonok/billentyűzetek/botkormányok-tól, de ide tartoznak a multitouch eszközök (melxnek az oroszlánrészét Benjamin Tissoires végzi). Másik érdekes dolog, mely most tűnt fel a horizonton, azok a HID érzékelők I2C-n keresztül.
    Az address space réteg randomizációját, userspace programok számára. A kód nagy része ExecShieldből származik, de többször átdolgoztam, beolvasztottam a Linux fába és javítottam az évek során keletkező összes bugot. És volt néhány elég ismeretlen darab, melyek leginkább a lib5c binárisokhoz kapcsolódtak (igen, még mindig van olyan, aki azokat a 3.x-es kerneleket futtatja), történelem előtti amecs verziók, melyeknek az utolsó globálisan delarált változója jelentette a brk() heap kezdetét. Páratlan élményt jelentettek.
    APM támogatás (azok számára, akik nem elég idősek, hogy emlékezzenek – igen, ez az a dolog, amit az ACPI előtt használtunk). Ezt azért vettem át, mert mert még van olyan „APM-only” hardverem, amin a jelenlegi kernelt tesztelem. Ez eléggé el lett hanyagolva, senki nem törődik vele (kivéve a CPU idle támogatást, ami hol elavult, hol meg nem).
    Floppy drájver. Ezt nemrégiben szereztem. Halálos csatát folytattam a fenntartóval a Thunderdomeban, és… nos történetesen a driver leginkább nem igazán van karbantarva és kiderült, hogy borzasztóan kikapós. Vicces dolog, hogy mindig is használták, de senkit nem érdekelt, hogy a valóságos floppy hardver túl lassú, hogy versenyt indítson a kódban. De azok számára, akik elég bátrak ahhoz, hogy floppy meghajtót virtualizáljanak váratlanul összeütközésbe kerülnek velük, merthogy a virtuális floppy eszköz meg pokolian gyors. Amint ez a probléma megoldósott nálam landolt a driver. És igen, nem ez az a karrier, amiről mindig is álmodtam.
    Jelentéktelen fa. Alapvető gyűjteménye azoknak a jelentéktelen foltoknak, ami senkit nem érdekel és egy merge windowsban egyszer kerül elküldésre Linusnak.

Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Laurent Pinchart

A mostani cikkben Belgiumba látogathatunk el egy olyan fiatalemberhez, aki szintén menet közben vette észre, hogy az apróságok milyen maggyá tudnak válni.
Továbbá egy érdekes történetből megtudhatjuk azt is, hogy van olyan aki egyszerűen nem képes megérteni FOSS fejlesztés és a Linux kernel ökoszisztémáját a maga önzetlenségével.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Leginkább a video felvevőkre (V4l2) koncentráltam, közelebbről a megjelenítők (DRM, FBDEV) beágyazott platformon való támogatásával foglalkoztam. Attól függ, hogy kit kérdeznek, az emberek a média kontrolleres (multimédiás mag), vagy UVC-s (USB webcam) srácnak ismernek.
    Azon kívül néhány hozzátartozó video drivert is felügyelek. A média kontrollerek, V4l2, DRM és FBDEV alrendszerek fejlesztésével foglalkozok és ezek dokumentációját is én írom.
    Még a foltok bírálatát is végzem valamint támogatást nyújtok a kódjaimhoz, habár kevesebb időt tölthetek vele, mint amennyit szeretnék.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • Pillanatnyilag a Renesas Electronics a legnagyobb ügyfelem. Ezen kívül szaktanácsadást nyújtok több kisebb kliensnek.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Jiri Slaby

Jennifer Cloer ezúttal egy cseh fiatalemberrel ismertet meg minket, aki miatt nem kell csehül éreznünk magunkat, annál inkább azért, mert már csak 14 miniinterjú maradt hátra.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Mindig azt csinálom, amiről úgy néz ki, hogy meg kell csinálni. Mielőtt pénzért csináltam ezt, önként átírtam a soros drivereket, hogy ne tartalmazzák az elavult pci_find_device-t.
    Később átírtam és beolvasztottam az Atheros 5k kártyák wi-fi driverét. Hiszek abban, hogy a beolvasztás, valamint a kernel fejlesztők összes többi lépése arra készteti az Atherost, hogy nyílt legyen. De ennek van egy sötét oldala is: flame háborút kezdtem.
    Aztán a HID input réteget, hogy bus legyen. Belegondolva, hogy a legtöbb felhasználó nap, mint nap használja ezt a réteget, örülök, hogy senki nem vette igazán észre a változást. Ez jó, mert az észre nem vett változás azt jelenti, hogy nem lesz visszalépés.
    Most visszatértem a soros és TTY rétegekhez. Együtt a kettővel megpróbálom megtisztítani azokat a rétegeket és kidobálni azokat az ósdi és hibás kódokat, melyek nem működnek a hotpluggal és az egyébb modern cuccal.
    Jelenleg azt próbálom kitalálni, hogy hogyan működjön a kernel foltozás a 24/7/365 szolgáltatással. És azt amit senki más: vannak kisebb cuccok, mint a folyamatok írási korlátai, egy maréknyi javítás és fentartás a soros drivereknél, melyeket újraírtam stb.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Mauro Carvalho Chehab

Épp félúton járunk Jennifer Cloer mini interjúinak sorozatában. Egyéb elfoglaltságaim és a cikk kicsit hosszabb mivolta miatt pár nap késéssel, de itt a Linuxfórumon is elérkeztünk ehhez a pillanathoz. Úgyhogy ezúttal egy hosszabb bevezetőt is írok.

Most egy olyan emberrel ismerkedhetünk meg, aki még emlékszik, amikor kicsi volt. Ráadásul nem tagadja meg a grafikus felületet sem, sőt az olyan alkalmazásokat sem, mint a Kate. És ugye megtudhatjuk, hogy a közhely itt is igaz: az „őrmesterek” fognak kötözködni az újakkal, az igazán nagyok eleve nem.
Jópofa dolog, hogy úgy kedveli a dédelgetett kódjait, mint a gyermekeit és tud örülni mások gyermekeinek is, hisz a közösségben azt tartja a legértékesebbnek, hogy segítik egymást.
Azt eddig is tudtuk, hogy a fejlesztők nem feltétlenül az angol tudásukról híresek – és ez nem is tragédia, de egyes fejlesztők szerint már-már szinte követelmény 🙂 – most viszont megtudhattuk, hogy van olyan is, aki abban is segít nekünk, hogy a munkánkban ne csak a kód, de a dokumentáció is minőségibb legyen.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • A media alrendszer fenntartója vagyok. Ezt tartalmazza a kontrollereket, webkamerákat, audio/video felvevő, analóg TV, digitális TV és AM/FM vevőket és adókat.
    Közreműködök az EDAC alrendszerben. Jelenleg azon rendszerek jobb integrációján dolgozom, melyek a hardver hibareportokhoz kapcsolódnak (EDAC, APEI GHES, MCE).
    Továbbá némely userspace eszközhöz kapcsolódó dolgon is tevékenykedem, mint xawtv, v4l-utils, edac-utils stb.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • Augusztusban ünnepeltem a 4 éves évfordulómat a Red Hatnél. Ezelőtt a media alrendszert a szabadidőmben csináltam, miközben valami teljesen máson dolgoztam. Az előző pozícióm telekomunikációs rendszerek és hálózatok tervezése és fejlesztése volt többek között néhány nagy Brazil vezetékes és vezeték nélküli híradástechnikai cégnél.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Ben Hutchings

Jennifer Cloer most egy olyan angol fejlesztővel ismertet meg bennünket, aki szerint jobb valami kicsinységgel kezdeni az agyműtét előtt. Hát ige, ez mindenre igaz. Gyakorlat teszi a mestert, aki már komolyabb dolgokra is képes.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Én vagyok az egyik Linux kernel csomagokért felelős a Debianban és én vagyok a fenntartója a 3.2.x stabil Linux ágnak, mely a 7.0-ás Debianban van használva. Megpróbálom nyomon követni a bugfixeket a 3.2.x-es és a többi szériában. Valamint én vagyok az egyik fenntartója a linux-firmware depónak, mely számos egyéb foltot is tartalmaz, melyek szükségesek az eszközök működéséhez.
    A napi feladataimhoz tartozik, hogy gondját viseljem az sfc network drivernek, valamint az ethtoolnak, melyek közül néhány kapcsolódik a networking core és egyéb alrendszerekhez sfc-től függően.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • A Solarflare.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Cambridge-ben, Angliában. Ez a hely, ahol először munkát találtam és még soha nem volt indokom itthagyni ezt a helyet.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Julia Lawall

Egyesek kétségbeestek, hogy a LinuxCon után már soha többet nem fognak kijózanadni, de nem így lett, vagy találtak egy absztinens hölgyet… – bár akkor nem engednék be a konferenciára 😀 – akit most megismerhetünk Jennifer Cloer jóvoltából a szokásos helyen.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Én fejlesztem a Coccinelle „matching and transformation” eszközt. A Coccinelle bármely C kód esetében működik, de én jobbára csak a Linux kernelhez használom.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • Inria. Az IRILL tagja vagyok a FOSS kutató központjában.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Párizsban, mely egy nagyon gyönyörű és nagyon élhető város.
  •  

  • Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
  • Emacs, ocaml, xfce.
  •  

  • Hogyan lettél kernel fejlesztő?
  • Korábban a program analízis, program transzformáció és funkcionális programozás területén voltak tapasztalataim, de mindig is érdekelt a renszerek összes szintje. A kollégáim azt javasolták, hogy tanulmányozzam a device driverek a 2.4-es verziójú Linuxból a 2.6-os kernelbe való portolásának problémáit. Rengeteg változást tanulmányoztam a 2.5-ös szériában és kifejlesztettem a Coccinelle programot, azokhoz a változásokhoz, amit megfigyeltem.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Martin Petersen

Jennifer Cloer jóvoltábol most egy olyan Kanadai dán fejlesztőt ismerketünk meg, – Martin K. Petersen személyében – akit adrenalin-bombaként motiválnak a bugok megtalálása és a hardverek működésre bírása. „Mottója” pedig az, hogy találj valamit ami rossz és javítsd meg; no és persze ne sajnáld, ha „piszkos lesz a kezed”.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Főként az új tárolóeszközök hozzáadásának területén dolgozom, különös tekintettel a block és SCSI rétegek és egy kissé az ATA területén.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • Az Oracle Linux szervezeténél dolgozok.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Dániában nőttem fel, de jelenleg Montrealban, Quebecben élek. Eredetileg azért költöztem Kanadába, hogy csatlakozzam a Linux startup backhez a pont-com napokon.
  •  

  • Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
  • A desktopomon Fedora fut, de leginkább csak egy X terminal. Minden valódi munka egy csomó távoli gépen történik. Az eszközeim leginkább változatlanok: xterm, emacs, perl, mc és git. Már jóideje nincs törelmem a grafikus felületekhez és i3wm-et használok, mert igen kellemesen rendezi a termináljaimat.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Johannes Berg

Ezúttal Jennifer Cloer egy olyan német kernelfejlesztővel ismertet meg minket, aki kreativitásából kifolyólag imádja a kihívásokat. A „szakterülete” a wifi, de hobbiból powerpc-n is ügyködik, de bármibe „belekontárkodik”, ha az idegesítően problematikus.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • A „Linux karierem” nagy részében a wirelessen (802.11) dolgoztam és a legtöbb általános wireless kódot én felügyelem a kernelben beleértve az iwlwifi drivert is. Néha egyéb alrendszerekhez tartozó munkát is végzek, ha az kapcsolódik a wirelesshez, vagy épp, ha valami bosszant. A múltban hobbiként némi powerpcn is dolgoztam, például én implementáltam a hibernációt a 64-tes powerpc-n. (De nekérdezt, hogy működik-e még!)
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • Az Intel.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • A németországi Detmoldban. A környéken nőttem fel és kedvelem ezt a területet, de még pragmatikusabb oka a választásomnak, hogy a feleségem itt dolgozik.
  •  

  • Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
  • A desktop rendszeremet titokban tartom, nehogy a kernel közösség többi tagja felbosszantson emiatt, de legtöbbször tényleg csak egy böngészőt használok, egy email klienst és minden máshoz egy csomó terminált. A kedvenc editorom a „joe” nélkül nem tudnék élni és a kernel fejlesztéshez nem használok többet, mint a szokásos eszközök: editor, gir, sparse, smatch és spatch; a wireless munkámhoz szükségem van a wiresharkra; és az utóbbi években kezdek beleszeretni a trace-cmd-be, mert képes begyűjteni egy csomó debug adatot, amit offline lehet elemezni.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: John Linville

Jennifer Cloer jóvoltából most egy újabb fejlesztőt ismerhetünk meg közelebbről. A neve John W. Linville és s WLAN területért a felelős, csendes helyen él és az eddigiektől eltérően nem zenét, hanem beszélgetős csatornákat hallgat.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • 2006 óta a WLAN alrendszer fenntartója vagyok a Linux kernelben. Ez bárcsak azt jelentené, hogy egy tonna kódot remek írok, de az esetek többségében ez a kódok elbírálását jelenti, valamint foltok gyűjtését és beolvasztását, meg ilyesmit. Az igazat megvalva a legtöbb WLAN fejlesztő sokkal többet tud a technológiáról, mint én. Azt hiszem ez lehetővé teszi, hogy „objektívebb játékos” legyek abban az értelemben, hogy nem függök a különböző közreműködőktől. Igazából, legtöbbször csak hagyom, hogy a WLAN fejlesztők szépen együtt játszanak. 🙂
    Manapság a fejlesztők leginkább a Bluetooth and Near Field Communications (NFC) részterületen dolgoznak és elküldik az én fámra is a foltjaikat. És én azokban a technológiákban sem vagyok szakértő. De azt hiszem nekem az a szerepem, hogy segítsek Dave Millernek abban, hogy egyenletesebben foldogáljanak a kódok Linus felé.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • A Red Hat, Inc. alkalmazottja vagyok.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Egy falusias helyen, nagyjából 45 percre Raleightől. Egy ilyen helyen nőttem fel és úgy vélem, hogy ez egy jó hely egy családnak. Általában otthonról végzem a munkám, de gyakran járok be a Red Hat Raleighi irodájába, hogy mégis személyesen találkozzam a munkatársaimmal.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Arnd Bergmann

Most pedig Jennifer Cloer révén Arnd Bergmannt ismerhetjük meg, aki szerint a Linuxon kívül már szinte nincs is élet és nem is szükséges, hisz olyan szerencsés, hogy ez a hibbija és a munkája is egyben.

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Olof Johanssonnal együtt vezetjük az arm-soc kernel fát. Tucatnyi foltot kapunk a mellékágak fenntartóitól valamint foltokat a merge windowhoz, amiket továbbküldünk Linus Torvaldsnak.
    Manapság ez nagyjából 1000 foltra tehető merge windowként.
    Valamint én bírálom el még az összes új architektúra portokat, hogy azok bekerülhessenek a Linuxba és persze rajta tartom a szememet adrivers/char, drivers/misc and include/asm-generic könyvtárakon.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • A németországi IBM kutatás és fejlesztési részlegén dolgozom Böblingenben, mely lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben a Linaro nonprofit projekten dolgozzam az IBM Linux Technology Center és IBM Microelectronics megállapodásával.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Kicsivel több, mint 10 éve az IBM-es munkám miatt Délnyugat-Németországba költöztem, azokban az időkben, amikor a hazámban ez azoknak a kevés helyeknek az egyike volt, ahol a Linux kernellel lehetett foglalkozni.
  •  

    Olvass tovább

30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Alan Cox

Ezúttal Jennifer Cloer írásásból a jópofa, ám igen komoly tudással rendelkező Alan Coxot ismerhetjük meg.

  • Mi a neved?
  • Őőő passz… hú, minden kérdés ilyen kemény lesz?
  •  

  • Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
  • Több nagyobb dolgon dolgoztam a különböző időpontokban. Jelen pillanatban próbálom újra működésre bírni a terminál réteget, megtalálni és kijavítani a hibákat ezen a területen. Ez alapvetően undorító és rémes technikai problémákat jelent, ami egyáltalán nem érdekes és nem igazán érdekli a többi embert.
    A másik dolog, amivel jelenleg próbálkozok, az a stabil 2D grafikus támogatás a számos Inel eszközhöz, és egyszemélyes vállalkozás a kernel bugzilla megtisztitása.
  •  

  • És ki állja a számlát?
  • 10 év Red Hatnál eltöltött meló után, néhány éve az Intelhez jöttem és jól érzem itt magam.
  •  

  • A világ mely részén élsz? És miért ott?
  • Swansea, Dél Wales. Először akkor kerültem Walesbe, amikor egyetemre mentem. Megismertem a feleségemet és itt ragadtam. Úgy látom sokkal nyugodtabb és barátságosabb része a világnak, mint a nagyvárosok. És jóposa, hogy, ha kinézek az ablakon, akkor a hegyeket és a tengert látom.
    Ráadásul sokkal jobb rugby csapatunk van, mint Angliában. 🙂
  •  

    Olvass tovább