Most pedig Jennifer Cloer révén Arnd Bergmannt ismerhetjük meg, aki szerint a Linuxon kívül már szinte nincs is élet és nem is szükséges, hisz olyan szerencsés, hogy ez a hibbija és a munkája is egyben.
- Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
- Olof Johanssonnal együtt vezetjük az arm-soc kernel fát. Tucatnyi foltot kapunk a mellékágak fenntartóitól valamint foltokat a merge windowhoz, amiket továbbküldünk Linus Torvaldsnak.
Manapság ez nagyjából 1000 foltra tehető merge windowként.
Valamint én bírálom el még az összes új architektúra portokat, hogy azok bekerülhessenek a Linuxba és persze rajta tartom a szememet adrivers/char, drivers/misc and include/asm-generic könyvtárakon. - És ki állja a számlát?
- A németországi IBM kutatás és fejlesztési részlegén dolgozom Böblingenben, mely lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben a Linaro nonprofit projekten dolgozzam az IBM Linux Technology Center és IBM Microelectronics megállapodásával.
- A világ mely részén élsz? És miért ott?
- Kicsivel több, mint 10 éve az IBM-es munkám miatt Délnyugat-Németországba költöztem, azokban az időkben, amikor a hazámban ez azoknak a kevés helyeknek az egyike volt, ahol a Linux kernellel lehetett foglalkozni.
- Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
- A munkám folyam szinte kizárólag gitet és wimet használok. És persze egy villámgyors x86-os munkaállomást az ARM kernelek fordításához. A desktopomon Kubuntut futtatok, de egy ideje azon morfondírozok, hogy áttérek XFCE4-re, amint megtalálom a módját, hogy a beállításaimat kimentsem a kmailből.
- Hogyan lettél kernel fejlesztő?
- Olyan Linux felhasználóként kezdtem a 90-en évek végefelé, akinek egy csomó nem szokványos harvere volt, amiknek a működéséhez kellett a kernel módosítgatása. Az egyetemi éveim alatt leginkább bug fixek küldözgetésével foglalatoskodtam, amíg meg nem tanultam a mószert amivel a hobbimat pénzzé tehetem.
- Mi az ami fenntartja az érdeklődésedet?
- El sem tudnék bármi mást képzelni, miután a legtöbb kernel alrendszerbe belenéztem az utóbbi 15 évben.
Az egyik legjobb dolog a munkám során, hogy a jól elvégzett munka gyümölcse vesz körül akkor is, ha munkahelyet váltok, vagy, ha egy projektet befejezek. - Mi volt a legszórakoztatóbb esemény a fejlesztői munkád során (flame war, idióta kódok, csodálatos teljesítmény)?
- Egyszer épp egy új architektúrához készült anyagot bekerülési bírálatát végeztem. Azt mondtam a szerzőnek, hogy azokhoz a dolgokhoz számos felülvizsgálati ciklus szükséges, melyek hónapokig tartanak és 100-as nagyságrendben mutattam be neki olyan dolgokat, melyek hibásak voltak. Egy héttel később a fejlesztő visszajött egy új verzióval, melyben az összes kritizált kérdést javította. Persze így a kódot elfogadtam és be is került a következő merge windowba.
- Mi a tanácsod a kezdő fejlesztőknek?
- Olvas sok kódod és bírálatot olyanoktól, akik jó munkát végeznek. Amikor a saját kódodat, vagy bírálatodat írod, gondolt végig, hogy ők hogyan is csinálták.
Először is kezd valami hasznossal és kicsivel, mint egy kézenfekvő bug fix. Nagyon sok bugot lehet találni az eszközökkel, melyeket a kernel dokumentációban listáznak is. - Mit hallgatsz, amikor kódolsz?
- A last.fm-et szoktam halgatni, de tűzfal mögött nem igazán működik valami jól, így jelenleg a radioparadise.com-on vagyok, melyet squeezebox-on játszom le.
Az eredeti cikk itt a linux.com-on olvasható.
A sorozat előzményei a linuxforum.hu-n:
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Alan Cox (2012.08.01.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Paul Mundt (2012.07.30.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Dave Jones (2012.07.16.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Greg Kroah-Hartman (2012.07.09.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Jean Delvare (2012.07.03.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Sarah Sharp (2012.06.30.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Thomas Gleixner (2012.06.25.)
- 30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Linus Torvalds (2012.06.11.)
Amúgy mégsem kötelező a kernel fejlesztőknek a mutt? 😀