Jennifer Cloer jóvoltábol most egy olyan Kanadai dán fejlesztőt ismerketünk meg, – Martin K. Petersen személyében – akit adrenalin-bombaként motiválnak a bugok megtalálása és a hardverek működésre bírása. “Mottója” pedig az, hogy találj valamit ami rossz és javítsd meg; no és persze ne sajnáld, ha “piszkos lesz a kezed”.

• Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
• Főként az új tárolóeszközök hozzáadásának területén dolgozom, különös tekintettel a block és SCSI rétegek és egy kissé az ATA területén.

 

• És ki állja a számlát?
• Az Oracle Linux szervezeténél dolgozok.

 

• A világ mely részén élsz? És miért ott?
• Dániában nőttem fel, de jelenleg Montrealban, Quebecben élek. Eredetileg azért költöztem Kanadába, hogy csatlakozzam a Linux startup backhez a pont-com napokon.

 

• Mik a kedvenc fejlesztésben használt eszközeid? Mi fut a gépeden?
• A desktopomon Fedora fut, de leginkább csak egy X terminal. Minden valódi munka egy csomó távoli gépen történik. Az eszközeim leginkább változatlanok: xterm, emacs, perl, mc és git. Már jóideje nincs törelmem a grafikus felületekhez és i3wm-et használok, mert igen kellemesen rendezi a termináljaimat.

 

• Hogyan lettél kernel fejlesztő?
• Tanuló voltam a 90-es évek elején. Az egyetemen kevés terminal és munkaállomás volt, szóval valamilyen Unix-szerű rendszert kellett futtatnom az otthoni gépemen és nagyon lenyűgözött. A Linux egy új, izgalmas és kézenfekvő választás volt. A kernel és az X server tuningolásával kezdtem, hogy működjön a PC-m hardverével. Innentől kezdve az olyan egzotikusabb platformok felé fordultam, mint a PA-RISC és az Itanium.

 

• Mi az ami fenntartja az érdeklődésedet?
• A hardverek működésre bírása; ez az ami leginkább motivál. Plusz az az adrenalin öntet, amit hetente érzek a bugok megtalálása után.

 

• Mi a tanácsod a kezdő fejlesztőknek?
• Találj valamit ami rossz és javítsd meg. Ez történetesen bug legyen nem gépelési hiba, vagy formázás. Elsőre talán őrültségnek fog tűnni az, hogy órákat/napokat/heteket ölsz bele valaminek a javításába. De így lehet teljes mértékben megérteni egy problémát. Ez az utóbbi a dolog lényege, nem pedig az, hogy rá tudod bírni az editorodat, hogy megváltoztassa a kívánt kódot. Más emberek kódjainak olvasása elsőre talán kemény dolog, de életbevágó képesség bármely közösségben végzett projekt számára. Nem válhatsz kernel fejlesztővé, ha messziről tanulmányozod a dolgokat; az egyetlen módja van annak, hogy azzá válj, ha bepiszkolod a kezed.

 

• Mit hallgatsz, amikor kódolsz?
• Ideális körülmények között a csendet. A valóságban persze különböző kombinációját a telefoncsörgést és a macskák nyávogását.

 

Az eredeti cikk itt a linux.com-on olvasható.

A sorozat előzményei a linuxforum.hu-n: