Az a könyv borítója. A címlap. Ami – sok esetben – eladja a könyvet.
Ez jutott a The New York Times bloggerének eszébe – s bizonyos fokig igaza van.
Elvész a borító, kevesebbek leszünk jó pár ötletes grafikai és tipográfiai megoldással. Amikor a villamoson látunk valakit e-bookot olvasni akkor csak annyit tudunk meg, hogy milyen kütyüje van. (A másik oldalon az az alma nem azt jelzi, hogy a gyümölcsökről olvas …)
Nem lehet leszólítani ez alapján (áááá, ezt ismerem, ez egy nagyon jó regény, én is olvastam egy fél éve …), nem lehet lenézni (na, megint egy bölcsész a háború és békével), nem lehet beazonosítani, hogy milyen vizsgára készül éppen (kezében A római jog története és institúciói, cérnafűzött, keménytáblás). Annyit tudhatunk meg csak róla, hogy Apple, Amazon vagy Sony. Hát igen, ezzel nem vagyunk sokkal előbb (az ismerkedésben).
