Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Mi a szösz az a „fp-compiler” ?
Lehet hogy rossz formátumú binárist csinál ?ELaci
[align=right][snapback]129736[/snapback][/align]A Free Pascalra tippeltem, de még sohasem használtam. Lehet akár más is.
ha átadod a shellnek közvetlen?
sh halo
[align=right][snapback]129733[/snapback][/align]Ez csak sh (bash) scriptek futtatásánál válik be, binárisoknál nem.
Alapvetõ különbség Microsoft® Windows és linux (POSIX) között, hogy ez elõbbi kiterjesztés alapján dönti el hogy mi futattható, az utóbbi meg a fájlrendszer által szolgáltatott jogosultség alapján. Valószínüleg nem megfelelõ fájltendszerû partícióról indítod a progid (MSDOS, vfat, fat32, NTFS), amik nem kezelik a fájlokhoz rendelt jogosultságokat.
A PCI-Express támogatás a hw eszközök megjelenése elõtt benne volt a kernelben, az Intel mérnökei jóvoltából. Az ATI vezérlõt nem tudom, de az Nvidia kártyák a natív PCIe meghajtót használják már lassan 1 éve.
Az ok egyszerû, az ssh kliens nem a 22-es portot használja válaszportként, ezért a válasz nem ment ki a géprõl. Helyesen:
iptables -A OUTPUT -p tcp –sport 22 -j ACCEPT
Egyáltalán spyware-ek, vagy hasonlók kerülhetnek egy linuxos gépre, ha az nem root-ként van bejelentkezve.
[align=right][snapback]128257[/snapback][/align]Elméletileg igen, gyakorlatilag rendkívül kicsi az esélye. Ahhoz hogy megtörténjen, egy kliens gépen 3-4 biztonsági szintnek kell egyszerre lyukasnak lenni, hogy ez bekövetkezzen. Ráadásul az aktív kártevõk száma rendkívül alacsony (úgy 10 körülire teszem a számukat), szinte elhanyagolhatóak. Egyedül az új – még nem létezõ – kártevõk ellen kell védekezni rendszeres frissítéssel. Ha egy pl. Firefox hibát kihasználó spyware bekerülne a gépre (jelenleg nincs ilyen), akkor is futási jogot kell szereznie és valamilyen módon el kell tudni indítania önmagát, ehhez újabb foltozatlan kritikus biztonsági hibák kellenek.
Hm.
Ehhez mit szóltok?
(nem akarok gizdulni, hogy én írtam meg minden, az a lényege, hogy ez egy NEM linuxos oldalon jelent meg.)
[align=right][snapback]128168[/snapback][/align]A cikk nem rossz, csak sajnos egy totális tévedésre épül. Három évvel ezelõtt nem vettek meg semmilyen Microsoft szoftvert a Campus keretében. A Microsoft, mint a termékei totális „ura”, tetszõleges szerzõdést megköthet. Tudtommal valami olyansmi történt, hogy vették a felsõoktatásban tanulók X %-át, majd megszorozták a bolti ár Y százalékával (< 100%), és ezt az összeget fizették ki azonnal (szerzõdéskötéskor) Z idõtartamra. Ez idõ alatt bárki, aki a Campus keretében kért szoftvert, csak simán megkapta, és nem kellett a Microsofttól külön licensz hozzá. Azaz egy általánydíjat fizetett a minisztérium határozott idejû szoftverhasználatra, a példányszámtól függetlenül. A mostani 3 éves szerzõdésben nem tudom mi van.
„az általános és középiskolák pedagógusai otthoni számítógépein is jogtisztán használhatók a Microsoft Windows Frissítés (upgrade), valamint a Microsoft Office termékek.”
Személy szerint inkább azt emeltem volna ki, hogy a mostani Campus igénybevételéhez szükséges egy legális Microsoft® Windows példány (akár Windows’98 OEM), ami korlátozza a a kedvezményezettek körét.
