Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp1/006.gif
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp1/004.gif
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp1/003.jpg
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp1/002.jpg
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp/004.jpg
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp/f1.jpg
http://www.kiscsapo.szm.com/fpic/comp/hit.jpgELaci wrote:Egyébként a hiba a Gtk környezet hiányára utal, de szerintem nem is kell hozzá, de így ez értelmetlen.Dehogynem. A gtk 1-es sorozatára épül. Pont ezért váltotta le az uhu is az xmms-t, mivel a gtk 1-es sorozatban az 1.2.10-es verziószámnál leledzik jó régóta (tehát nem fejlesztik), és a legtöbb progi már a 2-es verzió használatára tért át. Ami xmms-szerű, és a 2-es gtk-t használja, az az audacious.
ELaci wrote:Egyébként a hiba a Gtk környezet hiányára utal, de szerintem nem is kell hozzá, de így ez értelmetlen.Dehogynem. A gtk 1-es sorozatára épül. Pont ezért váltotta le az uhu is az xmms-t, mivel a gtk 1-es sorozatban az 1.2.10-es verziószámnál leledzik jó régóta (tehát nem fejlesztik), és a legtöbb progi már a 2-es verzió használatára tért át. Ami xmms-szerű, és a 2-es gtk-t használja, az az audacious.
Biztos slackivel akarsz foglalkozni? Nem lesz ez egy kicsit túl nagy falat?
A „mappás meghajtózás” abból a szempontból is előnyös, hogy a mappanevek egy kicsit később fogynak el, mint a meghajtónevek. Tehát meghajtva csak a-z lehet (főleg inkább c-z, mivel a és b floppyk), míg mappázva szinte bármi.
Ez főleg akkor hasznos, ha hálózati meghajtók is csatolódnak, meg még a gépben is vannak partíciók.A kedvenceim azok a progik voltak, amelyek a cd-meghajtót pl. mindig a D: -n keresték. Persze, ha az embernek van néhány partíciója, nem biztos, hogy a cd a d:-re fog esni.
Sőt, egy progi, amikor feltelepült, megjegyezte, melyik meghajtóról (cd) települt, és mindig oda kérte a cd-t, mert az kellett a futásához.
Amikor aztán vettem egy új vinyót (a régi mellé), az egész rögtön csúszott, és utána az egész megzakkant, csak a progi újratelepítése segített.A „mappás meghajtózás” abból a szempontból is előnyös, hogy a mappanevek egy kicsit később fogynak el, mint a meghajtónevek. Tehát meghajtva csak a-z lehet (főleg inkább c-z, mivel a és b floppyk), míg mappázva szinte bármi.
Ez főleg akkor hasznos, ha hálózati meghajtók is csatolódnak, meg még a gépben is vannak partíciók.A kedvenceim azok a progik voltak, amelyek a cd-meghajtót pl. mindig a D: -n keresték. Persze, ha az embernek van néhány partíciója, nem biztos, hogy a cd a d:-re fog esni.
Sőt, egy progi, amikor feltelepült, megjegyezte, melyik meghajtóról (cd) települt, és mindig oda kérte a cd-t, mert az kellett a futásához.
Amikor aztán vettem egy új vinyót (a régi mellé), az egész rögtön csúszott, és utána az egész megzakkant, csak a progi újratelepítése segített.BornToBePuli wrote:A gkrellm-t hogyan lehet átlátszóvá tenni?Megfelelő témával. Pl. glass, meg ilyesmik.
BornToBePuli wrote:A gkrellm-t hogyan lehet átlátszóvá tenni?Megfelelő témával. Pl. glass, meg ilyesmik.
Vladi wrote:./off
Ezen a motyón változtattak valamit? Jobb lett. Mostmár kihozza nekem győztesnek a fedorat ;DÚgy látszik, hogy igen, ui. a „What package management system do you prefer?” kérdés eddig nem volt.
Vladi wrote:./off
Ezen a motyón változtattak valamit? Jobb lett. Mostmár kihozza nekem győztesnek a fedorat ;DÚgy látszik, hogy igen, ui. a „What package management system do you prefer?” kérdés eddig nem volt.
-
SzerzőBejegyzés