Nem érted. Én XML-t dotnet alól legalább olyan jól kezelek mint te java alól (sőt, a .NET 3.x-ben sokkal kényelemesebben, lásd XLinQ), csak nekem van egyszerűbb eszközöm is az általában előforduló adatkezelési problémákra (amúgy az 1.1-ben emögött belül még xml volt, a 2.0-ban már szerencsére nem, így jóval gyorsabb).
Ps. Az 1.6-os javában már szintén van valami dataset-szerüség, jobb későn mit soha
Jó, értem én mit mondasz. Ha biztosan kliens a win és szerver is, akkor van egy egyszerűbb mód az adatok továbbítására. Ez megvan Java esetén is, meg kbre az összes plaformot jellemzi. Ebben hol az újdonság?

A bináris adatformátum sem mindenütt hülyeség. Az átviteli kötség ugyanis a töredéke mint az xml-é.
Az hogy az xml-ban méretes nyitó/záró tagek és egyéb szutykok vannak igazából egy dologra jók: az ember el tudja olvasni illetve tudja írni őket. A gond csak ott kezdődik hogy ezeket az adatokat az esetek 99.999999%-ában nem emberek hanem programok írják/olvassák, nekik pedig az xml tag-os rendszere inkább ront a helyzeten mint javít. Ami nem azt jelenti hogy az xml kezelését nem lehet királyul megoldani akár .NET akár java alatt, hanem azt hogy az emögött lévő osztályok feleslegesen zabálják az erőforrásokat, ahogy a soronkénti xml tagek az átvitel sávszélességét zabálják. Azaz lehet hogy a webservice szépen ember által olvasható xml-eket küldözget, de a CORBA vagy a .NET remoting ma is hatékonyabb.

Sávszélesség: tömörítés. XML-t is lehet gyorsan beolvasni, ha jól van a parser megírva hozzá.
Az XML előnye, hogy standard, amíg a bináris formátum egyedi, és minden esetben külön beolvasót kell írni hozzá (lásd: msoffice dokumentumok).

Szvsz úgy 30% körül fog bestagnálni aztán gyors visszaesés várható. A másik lehetőség az 50%, de akkor az a linux már nem ez a linux. A mai pár % körüli linux ugyanis még vígan megtehet olyan dolgokat amit az 50% körüli linux már nem tehet meg (azaz Pl. nem részesítheti előnyben az open-source megoldásokat a telepítő lemezre pakolt openoffice segítségével, mivel ez esetben ugyanúgy perelhető a disztrib kiadója mint ahogy a M$ be lett perelve az EU-nál a mediaplayer ügyében).

Utólag visszagondolva egy kb 20-30% elég is bőven. Elég sok ahhoz, hogy egy komoly cég ne ignorálja, de kevés ahhoz, hogy megérje rá minden vacak malware-t portolni.
Várj: tisztázzunk valamit: az MS-t azért perelte be az EU, mert nem lehet eltávolítani a WMP-t (jó, biztos el lehet, de nincsen uninstall).

Annyi milliárd légy nem tévedhet . Én csak annyit webdevelopozok amit muszáj, és a designt szigorúan külsős designerrel csináltatom, de amennyire én tudom ez a legelterjedtebb ilyen progi náluk. És egy webdesigner mostanság nem nagyon fog html kódokat kézzel írni mint a Quanta vagy Bluefish esetében kell.

Értelmes ember manapság template-el, ha fel akarja osztani a dolgot. A SMARTY-t pl mennyire kezeli le a dw?

Ja. A gond csak az hogy mindenkinél más 100 alkalmazás, olyan ez mint a win32 API: a programok 90%-a csak úgy a 80%-át használja. De mind a 90% más-más 80%-ot .
Másrészt nem igazán éri meg olyan rendszerre Photoshop-ot kiadni ami az átlagjúzer számára defaultból felteszi a GIMP-et, nekem mint rajzolóprogi gyártónak az az érdekem hogy amíg a linux a GIMP-et terjeszti addig ne is létezzen linux, legalábbis abban a piaci szegmensben ahol Photoshopot használnak.

Na várjunk csak, te most valamit nagyon félreértettél. Átlagjúzer nem veszi meg a PS-t. Ha professzionális célra kell, akkor megveszi, és nem váltja ki a GIMP (== Linuxra is megveszi). Ha csak pistikének kell firkálgatni, arra meg teljesen mindegy az Adobe szempontjából, hogy GIMP-et használ-e, vagy warez PS-t.

Meglátjuk. Linuxnál nekem még olyan problémáim voltak hogy a programok egy része az OSS /dev/dsp-t akarta használni (és ha elindítottad Pl. a vice emulátort a /dev/dsp-vel akkor másik zenélős progi már nem futhatott mert a vice fogta a dsp eszközt), más részük a KDE-s arts hangrendszerét használta (zömmel a KDE-s progik), megint mások pedig az esound-ot akarták (főleg gnome alatt, bár ez azért elég ritka volt, de előfordult). A megoldás pedig az volt hogy a KDE-ből kikapcsoltam az artsd-t (ezzel a KDE alatt a hang megszűnt létezni), ami szólt az pedig használta a jó öreg /dev/dsp-t, egyszerre egy progi… Másik érdekesség az volt hogy Pl. a Skype ez istennek sem volt hajlandó működni az alaplapi AC97-es hangkártyával (pedig más progi vígan írta/olvasta a /dev/dsp-t), úgy hogy ezért be kellett üzemelni egy Sound Blastert.

PEBKAC. 2 gépem van: az asztalin integrált kártyával (AC97) ment, aztán az eldurrant, vettem egy PCI-os C-Media kártyát, ment. Laptopon integrált kártyám van (AC97) és megy. A legtöbb disztróban az alsa-val defaultból be van lőve a dmix, amivel akár még azt is meg lehet oldani, hogy egyszerre használja a hangkártyát N alkalmazás, az arts és az esd… 4 éve még nehézkes volt, de ne élj a múltban. Ennek kbre annyi értelme van, mintha elkezdeném fikázni a Windowst, hogy „nincs is benne multiuser támogatás”, ami igaz a 9x-re, de az már régen volt.

Persze. De a töredékét teszik bele mint amit kivesznek belőle. Annyiból amit beletesznek, szvsz egy minixet sem hoztak volna ki…

Szvsz elég sokat raktak bele, és ne felejtsd el, hogy bárki számára elérhető ingyen. Azon kívül a RedHat nem a nyílt forrású szoftverért kéri a pénzt (Fedora és CentOS ingyen van), hanem a supportért, illetve a saját programjaiért.

Akkor mondj nekem légyszíves hirtelen 10 embert a firefox fejlesztői közül (anélkül hogy hozzányúlnál a firefox névjegyéhez )

Még mindig nem érted. Én nem vagyok fejvadász. De ha azt mondja XY cég, hogy „kell egy jó programozó, mert böngészőt akarok fejleszteni”, akkor logikusan körbenéz a Firefox fejlesztői között.
Amúgy ezt a „a nyílt forrású projektek vezetői majd kinövik az ingyenmunkát” dolgot ne nagyon hangoztasd társaságban, mert hamar „általános derű” tárgya leszel. Kivétel ezalól a Sting-féle portálok, de ott nem is nagyon vannak szakemberek (jó, max Windowshoz értenek, de Linuxhoz vagy UNIX-hoz tutira nem). A másik ilyen dolog (előre figyelmeztetlek, mielőtt felhoznád) is egy MS találmány: „A Linuxot bárki fejlesztheti, míg a Windowst csak képzett szakemberek készítik.” Ezért is gyorsan kiröhögnek (ha nem érted miért, akkor nem baj, majd egyszer rájössz).

Támogatásból csak a nagyon nagy projectek tudnak megélni. De ez a projectek pici töredéke. A RH pedig azt támogatja ami üzletileg nagyon segíti őket.

Nem feltétlen. A RedHat sok fejlesztőt támogat, de ott van a Mozilla Foundation, az OSDL, az FSF, a Google stb. De már pl az IBM is csinált olyat, hogy valaki egy neki hasznos projektet csinált, és fizette főállásban a fejlesztőt.
Azon kívül ne felejtsd el, hogy a programnak csak fejlesztési költsége van, előállítási nincsen.

Ja, csak ez a pénz nem a M$-é hanem a víruskergetők gyártóié. A M$ csak bukik a dolgon, pont ott mert sokan azért vesznek *nix, Mac, stb. rendszereket mert a windows nem biztonságos. Igazából a linux mellett is két érv szól: 1. az ingyenesség, 2. a windows biztonsága, illetve annak hiánya. A 30 ezer forintos OEM Vista mellé még nyugodtan hozzászámolhatsz úgy 5-10 ezer forint/év vírusírtós költséget is, és ez a pénz nagyrészt nem a M$ pénztáraiban landol. Nem, ha valami nem éri meg a M$-nek az pont a vírusok. A M$ érdeke egy vírusoktól, behatolóktól, spamektől mentes világ lenne. Mivel azonban vírusírók vannak, így a védekezésre szükség van. Ezt leginkább a szoftverek biztonságával lehet megoldani – ez azonban kényelmetlenséget is jelent az end-júzernek. A M$ kénytelen egyensúlyozni a júzerek kényelme és biztonsága között, erről szólt Pl. a defaultból admin normál XP-s júzer. A M$ meg tudta volna ugyanazt csinálni amit a *nixok – elvégre ez a modell már 1000 éve létezik, a linux csak azt teszi mint a többi unix, csak épp a win júzernek egyszerűbb ha nem kell root jelszót adni a setup proginak.

Kis naív. Szerinted az AV gyártók még véletlenül sem csúsztatnak pénzt az MS-nek, hogy rájuk szükség legyen? Azon kívül ne felejtsd el, hogy ha Windows-od van, és nincsen kedved a sok kis kedves kéretlen programocskához, akkor kell legalább 2 rezidens memóriafigyelő (antivírus és antispyware), meg egy tűzfal. Ez megeszi az erőforrásaidat rendesen (hidd el, jobban mint a scriptnyelvek). Emiatt erősebb hw kell, ami meg a hwgyártók érdeke.
Redmondban viszont lassan kezd leesni, hogy nem jó rootként futtatni mindent. Ezért kbre lemásolták az ubuntu módszerét, viszont akkor már nem felhasználóbarátabb ez a dolog, mint a Linux esetén, és kell jelszót adni a setuphoz. Viszont ez 2007, és az MS még csak most tette meg ezt az alapvető biztonsági intézkedést.

A 64 bites vista viszont már nem vicc. Én Pl. már valószínűleg azt veszek ha lecserélem az XP-met (a procim amúgy is 64 bites, de a cserével megvárom az Visual Studó Orcas-t).

Sok sikert a 64 bites oprendszer alatt futtatott 32 bites programokhoz (Photoshop és társai)

Őszintén szólva nem tudom milyen statisztika kell ehhez, viszont cp és ln-s, stb. windows alatt is megoldható (Pl. az NTFS-ben is van symlink lehetőség,  a vistában már parancsorból létre is tudsz hozni ilyet). De nem hiszem hogy ezen múlna a dolog…

Windowsban van dinamikusan bővíthető ramdisk (hint: /dev/shm)? A Vista pedig statisztiát vezet arról, hogy mikor milyen programot nyitsz meg, és ha mondjuk 20:00-kor mindig megnyitod a böngészőt, akkor 19:59-kor elkezdi betölteni a libeket hozzá, így nyersz max 1 mp-et induláskor. Problémák: 1.) a Windows eddig is élen járt a lemez teleszemetelésében 2.) ha mégsem indítod el a programot, akkor feleslegesen betölti a libet, aztán leswappeli; onnan visszaolvasni meg ugyanaz, mintha betölti a libet 3.) mivel az MS által hozott minőséget ismerjük a hihetetlenül új technológiák esetén (beszédfelismerő rendszer), ezért nem hiszem, hogy néhány speciális kivételt tekintve értelme lenne…

és ilyet láttál már?  

Parse error. Nem értem mire célzol…

Persze. Meg lehet oldani xml alapon is, de meg lehet így is, és ha a kliens garantáltan windowsos akkor megtakarítottál magadnak egy rakás szopást. És ez az a pont ahol Ballmeréknek megéri a .NET szerver oldalát fejleszteni (és persze a szerveroldali eladások sem jönnek rosszul).

Fog még ez a tendencia visszafelé is fordulni. Picit a M$-ék késtek a vistával.

A linux általában szoftverellátottság terén sokkal gyengébb mint a windows ma is. Bár sok jó szoftver van, és ha viszonylag egyszerűbb dolgot akarsz csinálni (Pl. openoffice, firefox, thunderbird és más semmi) akkor a linux is elég. De ha már komolyabb dolgot akarsz csinálni akkor a linux már nem igazán alternatíva (Pl. nincs Dreamweaver, CorelDraw/FreeHand, Photoshop hogy csak a grafikus cuccokat említsem). Ami van az többnyire a shareware szintje környékén mozog (a GIMP máig nem tudta komolyan megszorítani a photoshop-ot, pedig windowson is van és ingyenes). Általában el lehet mondani hogy windowson egy problémára van 50 különféle szoftver, és ebből 40 legalább iszonyúan profi. Ezzel szemben linuxon van egy-két open-source megoldás ami vagy elég neked, vagy a hajadra kenheted a linuxodat. És a linux mint konstrució egyáltalán nem vonzó a szoftverfejlesztő cégek számára: egyrészt egy-két hardverből keresztfinanszírozó multi és persze az open-source mozgalmon élősködő disztribgyártók (Pl. Redhat) kivételével a szoftvercégeknek az open-source mint modell nem túl vonzó alternatíva, másrészt maguk a disztribek sem nagyon könnyítik meg a fejlesztők dolgát (szemben Pl. a windows-szal). Ráadásul ami a windows media playerére igaz (azaz beteszi fixen az oprendszerbe a media playert megölve ezzel a konkurrenciát) fokozottan igaz a linux esetén gyakorlatilag az egész oprendszerre, a linux nem csak media playert „tesz be az oprendszerbe” de Pl. komplett irodai  programcsomagot is.
Az meg hogy a jövőben minden szoftver szabad lesz szvsz naivitás. Pár amatőr lelkesen csinál dolgokat pár évig (amíg nem jön a feleség, gyerek és hasonló projectek) de az soha nem közelíti meg a profi szoftvercégek dolgait. A multik pedig nem finanszíroznak meg mindent csak azt amiből ők is profitálnak. Egy multi csak akkor tesz bele egy millió dollárt open-source fejlesztésbe ha másütt ki tud belőle szedni kettőt…

Úgy hogy én azért számottevő linux áttörésre továbbra sem számítanék.

Másrészt ami miatt cégeknek érdemes áttérni linuxra az a biztonság. Ezen a téren pedig a M$ a vistával elég nagyot dobott, hogy eleget-e az majd kiderül, de szvsz a következő években drámaian vissza fog esni az ilyen jellegű problémák száma. A szoftver ára szvsz kevésbé érdekes: egy desktop windows kb. egy átlagos számítógépen dolgozó ember két-három napi bére. Ennyiért nem biztos hogy érdemes linuxra váltani.

Szvsz a desktop userek 99.99%-ának a 2G RAM is sok. Másrészt akinek nem az az akinek szerver kell – abba meg egyrészt nem kell 512MB-os videokártya, másrészt épeszű ember mostanság abból azért inkább 64 biteset vásárol. Ugyanez igaz szerintem a nagyon nagy memóriaigényű desktop gépre is (mondjuk én ilyet max. CAD vagy rajzfilm tervezéshez tudok elképzleni, a renderelés viszont ott sem kliensen megy).

Igen, megtakartasz egy rakás szopást. Pont. Beigazolódott az a gyanúm, hogy ez a dotnetes hiszti megint arról szól, hogy az MS be akarja betonozni a pozícióját. Ha annyira jó lenne a dotnet, akkor nem lenne szopás az XML. Maradjon csak a bináris adatformátum (LOL, 2007-ben vagyunk), amit lehet visszafejtegetni.

Szerintem a Linux terjedése 30%-os piaci részesedésig kb ilyen ütemben fog növekedni. Aztán lassul, és kb 50%-nál bestagnál.

A Dreamweaver egy rakás ***, én mondom neked (aki 4 éve webdevel0pzik).
„Általában el lehet mondani hogy windowson egy problémára van 50 különféle szoftver, és ebből 40 legalább iszonyúan profi.”
Ezt az MS oldalán olvastad, vagy a Sting mondta neked? Windowsra van ~100 olyan alkalmazás (játékokat most nem számítunk ide), ami hiányzik Linux alá (btw a Photoshop 7-est én már akkor futtattam Linuxon, amikor még nem volt CS). Ahogyan a Linux piaci részesedése növekszik (Dell árul Linuxos gépeket, most már a HP is akar, mert a Dell sokat akasztott vele), úgy fognak ezek a speciális alkalmazások szépen lassan megjelenni Linuxra is (ld Nero, Maya3D). A megoldás az lesz, hogy kiadják deb-ben, rpm-ben meg max LSB csomagban, a többi disztibútor meg oldja meg valahogyan, ahogy neki tetszik. Ez így jó. Photoshop meg ne akarjon nekem initszkriptet indítani.
Való igaz, hogy vannak gyengeségei a Linuxnak (pl.: realtime hangkezelés), de ezeken dolgoznak. Viszont vannak olyan dolgok, amik csak Linux alatt vannak (pl.: dynticks, amire ha felkészítik az alkalmazásokat is, akkor akár 30%-kal is megnövelheti egy laptop készenléti idejét).
A RedHat tényleg „élősködik” az opensource mozgalmon? Nem is tudtam. Mindenesetre nézz már utána, hogy mi mindent fejlesztenek bele csak a kernelbe (KDE-be és GNOME-ba is nyomják a kódot ezerrel).
Nyílt forrású fejlesztésekből igenis profitálhatsz. 1.) felfigyelnek rád 2.) ha nagyon jó dolgot csinálsz, akkor adományokból megélsz, vagy fizet neked egy cég, hogy teljes munkaidőben csinálhasd amit csinálsz (hint: RedHat).

Ember, gondolkodj már józan ésszel. A Windows soha nem lesz biztonságos, mert a pénzről szól. A vírusbizniszben túl sok pénz van ahhoz, hogy az MS megcsináljon egy olyan rendszert, amire kb lehetetlen vírust írni. Lehet, hogy meg tudna – bár kétlem, olvastam pár ex-MS dolgozó blogját, akik szó szerint elmenekültek Redmondból -. Figyeld meg, hogy majd jönnek Vistara is a vírusok ezerrel, meg lesznek olyan sebezhetőségek, amiket fél év múlva fogadnak el, és még fél év múlva javítanak (csak szerencse, hogy nem írt rá valaki komoly vírust).

2 GB memória manapság nem sok. Nekem spec kellett (Java devel0pzás miatt, mert debuggolásnál elég sok memóriát meg tud enni), de egyre több aláírásban látom fórumokon, hogy 2 GB memóriája van valakinek. Egy év múlva már az újabb PC-k (most képezzen kivételt a hipermarketes junkware) nagy része 2 GB memóriával fog rendelkezni. Akkor már jeletkezni fog az a gond, hogy az XP nem bír el 4 GB memóriánál többet. Akkor még az XP támogatott lesz, és még megéri használni a Vista-val szemben. A 32 bit pedig maradni fog még egy jó pár évig. A 64 bites XP meg kbre vicc kategória, szerintem még Redmondban sem gondolták komolyan.
Én el tudom képzelni, hogy mihez kell majd a sok memória: 1.) játékokhoz 2.) linuxfanboi-k már agyalnak egy jó ideje azon, hogy amikor a memóriaárak alacsonyak lesznek az alkalmazások memóriaigényéhez képest, akkor bizonyos dolgokat a bootfolyamat legvégén a lemezről a memóriába kellene olvasni, így egy másodperc alatt elindulna. Tudom, van ilyesmi a Vista-ban, de erről már 3 éve volt itt az lfhu-n szó, illetve a Vista erőforrásigényes statisztikai hülyeséget akar (tudom, üresjáratban menne csak, de ennek a notebook userek nem örülnek), Linux alatt meg van cp és mount -o bind, ln -s-ről nem is beszélve.

Dehogynem, de a dotnetnek van saját dataset osztálya is ami hasonló játék csak kényelmesebb, nem kell xml-lel szarakodni, csak kiadod az SQL parancsot, esetleg paraméterekkel, aztán szépen feltölti neked az adattáblákat, ezek tartalmát aztán te piszkálhatod, az egészet (vagy ha nem akarod akkor csak egy táblát) továbbadhatod egy webservice-nek (vagy bármi másnak), aztán a kliens oldalodon szépen hozzákötheted egy mozdulattal Pl. egy datagridhez vagy bármilyen adatvezérelt kontrollhoz. Vagy azt csinálhatsz vele amit akarsz. Kisebb táblák esetén akár azt is megteheted hogy szerkeszted a tábla tartalmát és visszaküldöd a webservice-en át.

Az 1.6-os JDK és a Netbeans 6 béta már valóban elég ütős ahhoz képest hogy java, szépen hozza kb. a .NET 2.0 és a VS 2003 szintjét, de azért a WPF, WCF, WF, DLinQ, XLinQ és többi szépségek amik a .NET 3.5-ben jönnek szintén nem akármik az Orcas-sal. És kb. azok is év végére lesznek készen.  Ha 2005-ben a java és a Netbeans ott tartott volna mint ma akkor jó eséllyel azt választom a .NET helyett, mivel szerettem linuxon dolgozni, ha 2000 környékén tart ott akkor a fene sem szívott volna a Kylix-szal. Csak most 2007 van…

Node mi van akkor, ha a service-edhez mondjuk olyan kliens akar csatlakozni, ami esetén nem elérhető a dotnet? A kliensnek szopacs van. Ezért jó az XML, mert szabvány. Azért jó szabványos dolgokat gyártani, mert nincsen kötve, hogy milyen klienst használsz, az milyen oprendszer alatt megy és milyen nyelven írták.

Ha jól tudom, mono alatt nincsen a dotnet3 implementálva (FIXME). Jelenleg minden tendencia arrafelé mutat, hogy az MS-only megoldások előbb-utóbb halálra lesznek ítélve (a Linux nagyon terjed… az utóbbi egy évben __rengeteg__ MS terméket cseréltek nyílt forrású alternatívára; az MS kezéből kieső piacból harapni akar magának a SUN (solaris) és az Apple is). Ráadásul általános célokon belül elég kevés dolgot lehet mondani, amit a Windows tud, a Linux meg nem. Várjuk csak meg az év második felét, rengeteg projekt érkezik jelentős mérföldkőhöz.

Tényleg: apró érdekesség a winhez.
A Windows virtuálisan címzi a memóriát, és max 4 GB-ot tud megcímezni. Ez eddig még OK is lenne, mert ez a 32 bit elméleti határa (gyakorlatilag 64 GB körül van, hála az PAE-nek, de erről később). Ebben a 4 GB-ban benne van mindenféle fizikai és virtuális RAM. Van egy 32 bites procim, amiben van PAE, az alaplapomon 4 memória slot, mind a 4-be rakok egy-egy 2 GB-os modult, mert van rá pénzem. Berakok egy videókártyát fél giga RAM-mal. Indít a gép, Windows fel, és mit fogok látni? Max 3.5 GB memóriát lát a 8-ból. Huhh, ez ciki, mert akkor fele memória üresen pang. Először besorozza a videókártya RAM-ját, aztán a fizikait elkezdi, és hopp, kifogyott a címekből. 64 bites változatot meg nem tudok 32 bites procira rakni (nameg alig van rá driver, és bugos, mint az atom).
Jó, van Server Edition, ami 32 GB-ig már elment, de a Linux már évek óta simán elvisz 64 GB-ot ^^