Csakúgy, mint a linux kernek, úgy a LibreOffice is elérte a 3.6-os verziószámot. (Persze nyilván ez csak egy érdekes véletlen.) Számos új funkció teszi a LibreOffice-t még sokkal jobbá, mint amilyen eddig volt, de kiemeltünk néhány igen hasznos tulajdonságot a teljesség igénye nélkül.
Van aki nem nyugszik amíg nincs saját Curiosityje
A NASA autó méretű Curiosity járműve nemrég sikeresen landolt a Marson, többek között azzal a céllal, hogy élet jelenlétét kutassa a Vörös Bolygón, azonban van egy másik is, mely itt található meg a Földön. Egy „kicsit” kissebb, egy „kicsit” könnyebb, „kicsit” olcsóbb, legalább a miénk… Mondhatná Doug Moran és Will Gorman az általuk Legóból épített mini Curiosityre.
30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Arnd Bergmann
Most pedig Jennifer Cloer révén Arnd Bergmannt ismerhetjük meg, aki szerint a Linuxon kívül már szinte nincs is élet és nem is szükséges, hisz olyan szerencsés, hogy ez a hibbija és a munkája is egyben.
- Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
- Olof Johanssonnal együtt vezetjük az arm-soc kernel fát. Tucatnyi foltot kapunk a mellékágak fenntartóitól valamint foltokat a merge windowhoz, amiket továbbküldünk Linus Torvaldsnak.
Manapság ez nagyjából 1000 foltra tehető merge windowként.
Valamint én bírálom el még az összes új architektúra portokat, hogy azok bekerülhessenek a Linuxba és persze rajta tartom a szememet adrivers/char, drivers/misc and include/asm-generic könyvtárakon. - És ki állja a számlát?
- A németországi IBM kutatás és fejlesztési részlegén dolgozom Böblingenben, mely lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben a Linaro nonprofit projekten dolgozzam az IBM Linux Technology Center és IBM Microelectronics megállapodásával.
- A világ mely részén élsz? És miért ott?
- Kicsivel több, mint 10 éve az IBM-es munkám miatt Délnyugat-Németországba költöztem, azokban az időkben, amikor a hazámban ez azoknak a kevés helyeknek az egyike volt, ahol a Linux kernellel lehetett foglalkozni.
7 perc pokol után 70 perc mennyország
Több, mint 8 hónapnyi várakozás után biztonságban landolt a Curiosity rover a Marson.
Minden megelőző fázis kezdetét feszült figyelem, majd sikerét kisebb taps követte, amin az adatok megérkeztek a központba.
Desktop Android? A több-felhasználós Android már úton van
Az Android egy remek dolog, ha okostelefonon, vagy táblagépen van, de vajon működne desktopon is? Éppenséggel egy kritikus dolog hiányzik a repertoálból, mégpedig a többfelhasználós mód támogatása. De ez sincs sokáig így, mert a támogatás már úton is van.
Az okostelefonod a TE okostelefonod, a táblagéped a TE táblagéped, de mi a helyzet a desktopoddal? A desktopodat akár nagy valószínűséggel megoszthatod a barátaiddal, a családoddal, vagy a munkatársaiddal. Ez lehet talán az egyetlen indoka annak, hogy az Android, noha igen népszerű operációs rendszer, mégsem konkurálhatott a desktopok esetében. A többfelhasználós mód nélkül nem egy leányálom a számítógép megosztása másokkal. Közös lónak túros a háta… ahogy mondani szokás. De most minden megváltozik, hiszen most már ismeretes, hogy a Google készülődik a többfelhasználós Android bemutatására.
3D nyomtatott mágikus karok egy kisgyereknek
Azért csak-csak nem lehet megunni ezt a 3D nyomtatást, mert időről-időre igen érdekes termékek látnak napvilágot.
Itt van pl. ez a kislány, aki veleszületett arthrogryposis multiplex congenitában szenved, minek következtében erősen beszűkült a kezén a mozgásképessége.
Ezeknél a betegeknél áltlános tűnet a csökkent aktivitás, elesettség, fáradékonyság terhelésre fokozódó, mozgásszegénység és az életkorhoz képes elmaradt testsúly.
India is megpróbálkozik a Marssal
India űrprogramja 1962-ben kezdődött és nemrégiben meghódította a Holdat. Nos, e sikeres program után India úgy döntött, hogy 2013-ban nem kisebb fejszébe veri a fáját, minthogy műholdat küldjön a Marsra. Ez már csak azért is érdekes, mert a kínaiak és oroszok fája is beletört már ebbe a fejszébe. Előzőekben már ismertettük, hogy egy jármű Marsra … Olvass tovább
A Curiosity rover nemsokára landol a Marson
A tervek szerint augusztus 6-án landol a Curiosity rover a Marson.
A Boeing és a Lockheed Martin által tervezett járművet 2011 november 26-án indították hosszú útjára a NASA irányításával.
A Curiosity 2x hosszabb és 5x nehezebb a korábban készült társainál a Spirit és az Opportunity (mely tevékenységéről már írtunk korábban) rovereknél és egyúttal több, mint 10x annyi tömegű tudományos mérőberendezést képes magával vinni.
Erre szükség is van, hiszen az eddiginél nagyobb „mélységekben” akarják megvizsgálni a Marsot.
Több, mint 8 hónap 315 millió mérföld utazás után a Curiosity megérkezik a Gale-kráterbe.
A Curiositynek mindössze 7 perce van arra, hogy az 13000 mph-ról a biztonságos landolási sebességre lassítson, ráadásul ezt automatikusan kell megtennie, mert valós időben lehetetlen irányítani, ugyanis 14 perc szükséges ahhoz, hogy egy utasítás eljuthasson a Földről a Marsra.
A nagy tömeg és sebesség miatt igen komoly hőpajzsra van szükség. Ha ezt a pokol tüzét túlélte és lelassított 1000 mph-ra, akkor kinyillik az ejtőernyő.
Ezután a landoló radarja kiszámolja, hogy milyen messze van még a földtől, miközben már csak 200 mph-val halad tovább.
Ekkor lépnek működésbe a rakéták, melyek a teljes berendezést a levegőben tartják. A lebegő berendezés pedig, mint egy „légi daru” biztonságosan a földre helyezi a rovert.
A Linux gyorsabban öli a zombikat
Az élet nagy kérdései közé tartozik, hogy vajon mit használjunk egy zombitámadás idején. Nagyon úgy tűnik, hogy a Valve megtalálta a választ, ugyanis a Phoronix írásai szerint a a Valve-féle L4D2 gyorsabb, mint a Windowsos társa. Például NVIDIA GeForce GTX 680 grafikus kártyát és Intel Core i7 3930K processzort használva, Windows 7 SP1 alatt Direct3D … Olvass tovább
KDE 4.9 – Claire Lotion emlékére
A KDE körökben jól ismert Claire Lotion tragikus halálának emlékére adta ki a KDE a 4.9-es verziójú rilízét. Személyisége, inspiráló és úttörő munkássága hiányozni fog a KDE csapatának, meg mindenkinek, aki személyesen ismerte, habár munkássága nyilván megőrzi az emlékét. Már korábban (KDE címszó alatt futó bejegyzésekben) is ismertetett főbb változások történtek a KDE Plasma Workspaces, … Olvass tovább
30 Linux kernel fejlesztő 30 hét alatt: Alan Cox
Ezúttal Jennifer Cloer írásásból a jópofa, ám igen komoly tudással rendelkező Alan Coxot ismerhetjük meg.
- Mi a neved?
- Őőő passz… hú, minden kérdés ilyen kemény lesz?
- Mi feladatod, szűkebben milyen részterületen dolgozol?
- Több nagyobb dolgon dolgoztam a különböző időpontokban. Jelen pillanatban próbálom újra működésre bírni a terminál réteget, megtalálni és kijavítani a hibákat ezen a területen. Ez alapvetően undorító és rémes technikai problémákat jelent, ami egyáltalán nem érdekes és nem igazán érdekli a többi embert.
A másik dolog, amivel jelenleg próbálkozok, az a stabil 2D grafikus támogatás a számos Inel eszközhöz, és egyszemélyes vállalkozás a kernel bugzilla megtisztitása. - És ki állja a számlát?
- 10 év Red Hatnál eltöltött meló után, néhány éve az Intelhez jöttem és jól érzem itt magam.
- A világ mely részén élsz? És miért ott?
- Swansea, Dél Wales. Először akkor kerültem Walesbe, amikor egyetemre mentem. Megismertem a feleségemet és itt ragadtam. Úgy látom sokkal nyugodtabb és barátságosabb része a világnak, mint a nagyvárosok. És jóposa, hogy, ha kinézek az ablakon, akkor a hegyeket és a tengert látom.
Ráadásul sokkal jobb rugby csapatunk van, mint Angliában. 🙂
ASCII Google geekeknek
Van egy olyan Google játékszer, mely egy utca előre felvett látképét, vagy egy online kamera képét muatatja.
Természetesen ez egy igazi geeknek közel sem elég, ugyanis szeretné ezt ASCII módban is látni. Nos, természetesen erre is van már lehetősége.









