Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
hali Emberkék
ATI 7X + UHU
Ha vkit érdekel még a téma akkor elmondom hogy az uhu 1.0 final, és az itt található drihttp://dri.sourceforge.net/snapshots/radeo…ux.i386.tar.bz2
hiba nélkül, fagyás nélkül, szép képpel és meglehetõsen gyorsan mûködik. Nem értem miért, hiszen a gl vendor, stb ugyanaz mint az rc3-ban, ott pedig még gondjaim voltak-csak a dri lett újabb egy cvs-bõl származó archívval. Na de ez a lényegen nem változtat : az installszkript lefutása és reboot után olyan gl jön ATI 7X – rõl amilyet még nem láttatok…. Hihetetlenül örülök neki…. 🙂 🙂 🙂
Sztem az ATI 8500-at is meghajta a fentebb írt modul, na de ezt majd vki más (remélem) úgy is kipróbálja…
üdv
kovinem használtam még de állítólag a filmgimp az elég tuti tipp-egyszer a linuxvilág is foglalkozott vele
keress rá:
http://www.google.com/linux és a keresõbe filmgimp: iszonyat sok formátumot kapsz. Vigyázz nehogy a digital alpha architektúrára fordított csomagot szedd le.
próbálj meg belõle az aliennel más formátumot gyártani vagy a forrást megkeresni és befordítani
azt hogy mivel van függésben sajna nem tudom, mert nem használok ilyesmit. 🙁
csak egy tipp voltmencoder
benne van. Ha bonyolult akkor csak a kmencoder-t kell letöltened hozzá: ez meg csont nélkül fordul az uhubavagy pedig az avidemuxot ajánlom sokadjára mert erre a célra amit írsz ez a legjobb.
szervusz Vendég
amivel én teszteltem amit írtam az elõbb:
a Sólyom Végveszélyben c film azon jelenete amikor a négerek megrohanják a segélycsomagokat szállító kocsit. Bitrátaszaggató jelenet: gyors, összetett, és a kép véletlenszerû potjain a fekete manusok színes ruhában sárgahomok háttér elõtt vergõdnek. Ha nem jól állítod be akkor kockás a kép, ha már közelít akkor nem kockás, hanem a nagyon eltérõ színû v kontrasztú pontoknál „szellemképes”. Jól belõve ok, de így divx-el úgy 10 % -al volt kisebb a mérete ennek a teszt 1000 képkockának. Azért nem nagyon kéne általánosítanom, mert a film egyes részeinél ez a jobb másiknál meg az..úgyhogy nem is nagyon beszélek egyoldalúan semelyik mellett.
Mindazonáltal én is ffmpeggel nyomok mint mondtam. Ha már nyílt a rendszer akkor a teljes kodek se legyen fizetõs. Amolyan elv-féleség. Winfos alatt olyan nagy tapasztalatom nincs, az az egy-két film amit anno nyomtam (divx4) arról értelmesen nem tudok beszélni:rábíztam magam egy automatikára vmi gagyi programmal.
Szal sztem is jó az ffmpeg (sõt nagyon jó), csak érdekelne a teknikai doksija azon túl hogy mp4 kompatibilis stb.
sziasztok Népek
koviszia Vendég
egyetértek Veled, de lehet hogy félreértettél:
lajátszani tényleg jobb ffmpeggel, enkódolni viszont nagy kérdés hogy divx-el vagy ffmpeg-el érdemes. Mindkettõnek nagy a tábora. Eddig az ffmpeggel nyomtam, de mivel mûszakiak vagyunk, így a teknika érdekel engem is, és a próbák szerint az én nagyon kényes szemem sem lát különbséget, csak a file méretét. Hol az egyiknél hol a másiknál nagyobb. Gyors mozinál érdekes hogy a divx-nél kisebb bitráta kell ugyanolyan képminõségnél.(tapasztalatom szerint)
üdv
kovisztem úgy kellett volna hogy régi kde nem uninst, hanem az új csomagok simán install viszont upgrade kapcsolóval. Ekkor talán megmarad a régi konfig.
szia Vendég
asszem már van div503. A bidir annyiból lenne érdekes, hogyha tudná akkor nem csak ilyen lehetne a stream-MP4(NAGYON egyszerûsítve, csak sematikusan)
kulcskocka-]számított kép az elõzõ kockához viszonyítva-]ua-]új kulcskocka-]számított kép-]ua.-]új kulcs-] és így tovább
hanem ilyen (divx)
kulcs-]számított kép az elõzõhö képhez-]számított kép a következõ kockához-]kulcs-]számított kép az elõzõhöz-]majd a következõhöz-]kulcs-] így tovább
ha ügyesen beállítod akkor a divx mérete az mp4 méretének 70-80 %-a.
Az ffmpeg pedig alapvetõen mp4 kompatibilis kodekcsalád(amely mp4-ben nincs bidir teknik), annak ellenére hogy az akármilyen új divx-el is elboldogul akármilyen régi változatú ffmpeg. De sztem csak dekódolásnál tudja amit leírtam. 🙁
Jó lenne ha vki meggyõzne az ellenkezõjérõl=nagyon örülnék neki
na háj
kovijaja
épp ezért kell a transcode-nak a -Q 5,5 , mivel ez kapcsolja be a postprocessing teknikát (az elsõ 5-ös enkódolásnál, a második dekódolásnál), ami vmilyen szinten nem engedi a kockásodást.ha az a cél hogy egy már tömörített videóból másik kódot produkálj akkor ne sokat gondolkozz: avidemux
800X600 – ban is átlátható kezelõfelület és egyszerû használhatóság + összetett „paraméterezhetõség” . Ha a winfos virtualdubja a kezedre állt akkor ez még jobban fog
betömörítéskor a divx és az ffmpeg kb egyforma képet ad. Visszajátszáskor vmivel jobb az ffmpeg/mp4 vszínûleg jobb skálázhatósága miatt
na szal
ha lehet mindig 2 menetben dolgozunk + ha nagyon sok a gyors jelenet akkor magas bitrátát tartunk, a quantizerek számát maximáljuk mondjuk 10-re. Ha a minimumot és a maxot is egy értékre (mondjuk 4-re) állítod akkor statikus minõséget kapsz – ekkor egymenetes encod kell mai elég gyors . A tömörítés minõségére vonatkozó kapcsolókat sem felejtjük ki. Valamint a képméretre figyelünk, hogyha átméretezünk akkor ne legyen kockásodás/foltosodás.
