Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Hm…
Most hirtelen belegondolva, ha azt a debianos gépet adod meg átjárónak (minden hálózathoz a debian ahhoz tartozó IPjét) akkor nem éred el a másik hálót?
Szerintem el kéne…
Már ha alapból az internetes megosztásból indulunk ki, akkor is…Azaz pl:
debian átjáró (net, eth0, eth1)
eth0 – 192.168.0.1
eth1 – 10.1.10.1net1:
192.168.0.0 -> átjáró 192.168.0.1net2:
10.1.10.0 -> átjáró 10.1.10.1echo 1 > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward
iptables -t nat -A POSTROUTING -j MASQUERADE„oszt jóvan”
Hm…
Most hirtelen belegondolva, ha azt a debianos gépet adod meg átjárónak (minden hálózathoz a debian ahhoz tartozó IPjét) akkor nem éred el a másik hálót?
Szerintem el kéne…
Már ha alapból az internetes megosztásból indulunk ki, akkor is…Azaz pl:
debian átjáró (net, eth0, eth1)
eth0 – 192.168.0.1
eth1 – 10.1.10.1net1:
192.168.0.0 -> átjáró 192.168.0.1net2:
10.1.10.0 -> átjáró 10.1.10.1echo 1 > /proc/sys/net/ipv4/ip_forward
iptables -t nat -A POSTROUTING -j MASQUERADE„oszt jóvan”
…és akkor egy véletlen tüsszentéssel letöröljük 100000000000000000000000 billiárdnyi byte adatunkat 😀
Vagy egy véletlen s óvatlan levegövétellel felszippantjuk hasonló méretü adattárolónkat, amit aztán emésztöenzimjeink visszaállíthatatlanul elroncsolnak. 😀Érdekes lesz, hogy majd egyszer azért hajtanak végre bélmütétet, mert véletlen lenyelte a pornagyságnyi illetve mégkisebb adattároló eszközét az ember 😀 😀
…és akkor egy véletlen tüsszentéssel letöröljük 100000000000000000000000 billiárdnyi byte adatunkat 😀
Vagy egy véletlen s óvatlan levegövétellel felszippantjuk hasonló méretü adattárolónkat, amit aztán emésztöenzimjeink visszaállíthatatlanul elroncsolnak. 😀Érdekes lesz, hogy majd egyszer azért hajtanak végre bélmütétet, mert véletlen lenyelte a pornagyságnyi illetve mégkisebb adattároló eszközét az ember 😀 😀
az, hogy az a bizonyos iso-d talán egy könyvtár…
DE neked (is) tudni kéne, hisz te akarsz bármit kezdeni vele, és nem mi, illetve nem a gép…
fogj egy mc-t vagy valamilyen fájlkezelöt és nézd meg, hogy most az pontosan micsoda
az, hogy az a bizonyos iso-d talán egy könyvtár…
DE neked (is) tudni kéne, hisz te akarsz bármit kezdeni vele, és nem mi, illetve nem a gép…
fogj egy mc-t vagy valamilyen fájlkezelöt és nézd meg, hogy most az pontosan micsoda
ezt:
mount /home/zolti/texlive-live.iso /mnt -o loopcsak egyszerüen! 😉
ui: nagy valószínüséggel csak root-al fog menni
ezt:
mount /home/zolti/texlive-live.iso /mnt -o loopcsak egyszerüen! 😉
ui: nagy valószínüséggel csak root-al fog menni
kovi wrote:-a tv kártya modulja helyesen van-e betöltve? én két napig szívtam míg az enyémet kitotóztam anno. addig hangyaháborút voltam kénytelen nézni, némi hanggal keverve.Az jó! Melyik részét? Már adják a 3-at? 😀
Egyébként nálam is csíkos a tvtuner képe, de hasznosak az infók, majd kiprószálom öket.
Idönként szép „ívet” is húz a koax dugó, meg kellemesen „csíp”, ha hozzáérek, úgyhogy gondolom ez a hiba okozója. 🙂
A hangon szerencsére nem jelentkezik, de ahogy észrevettem csak a gyengébb jelü csatornáknál észlelhetö igazán ez a csíkozódás, a többinél meg vagy elhanyagolható (csak árnyék szerüen létezö a csíkozódás vagy nincs is).kovi wrote:-a tv kártya modulja helyesen van-e betöltve? én két napig szívtam míg az enyémet kitotóztam anno. addig hangyaháborút voltam kénytelen nézni, némi hanggal keverve.Az jó! Melyik részét? Már adják a 3-at? 😀
Egyébként nálam is csíkos a tvtuner képe, de hasznosak az infók, majd kiprószálom öket.
Idönként szép „ívet” is húz a koax dugó, meg kellemesen „csíp”, ha hozzáérek, úgyhogy gondolom ez a hiba okozója. 🙂
A hangon szerencsére nem jelentkezik, de ahogy észrevettem csak a gyengébb jelü csatornáknál észlelhetö igazán ez a csíkozódás, a többinél meg vagy elhanyagolható (csak árnyék szerüen létezö a csíkozódás vagy nincs is). -
SzerzőBejegyzés