Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Igen vannak/lehetnek helyzetek, amikor jól jöhet(ne), de lássuk be, igen szűk rétegnek hoz kényelmesebb eszközkezelést és annál több júzernek gondot, ha kezdőként piszkálja az fstab-ot 🙂
bam00700 wrote:De egyébként az Ubuntu nem ismeri fel autómatikusan és mountolja be
a HDD-n lévő partíciókat?
Nem, viszont automatikusan igen, amennyiben ezt beállítod telepítéskor.bam00700 wrote:Mert amikor Ubuntuztam, nekem mindíg felismete…Nekem meg mindíg soha, viszont a debianom is felismeri mindig.bam00700 wrote:(Híres valtam, a 2 napi disztri cseréről :D)Attól nem, de a helyesírásodtól sem…Vasy nem haverod?
bam00700 wrote:De egyébként az Ubuntu nem ismeri fel autómatikusan és mountolja be
a HDD-n lévő partíciókat?
Nem, viszont automatikusan igen, amennyiben ezt beállítod telepítéskor.bam00700 wrote:Mert amikor Ubuntuztam, nekem mindíg felismete…Nekem meg mindíg soha, viszont a debianom is felismeri mindig.bam00700 wrote:(Híres valtam, a 2 napi disztri cseréről :D)Attól nem, de a helyesírásodtól sem…Vasy nem haverod?
esetleg az uuidok nem stimmelnek vagy az fstab-nak nem üres az utolsó sora… Ez az uuid – szerintem – kicsit felesleges 🙂
Kommentezd ki az uuid-ot és szedd ki a kommentet a /dev/hdxx elől, illetve ügyelj arra, hogy az fstab utolsó sora után, ami tartalmaz bejegyzést, üss egy entert, hogy egy üres sor legyen az fstab-od vége!esetleg az uuidok nem stimmelnek vagy az fstab-nak nem üres az utolsó sora… Ez az uuid – szerintem – kicsit felesleges 🙂
Kommentezd ki az uuid-ot és szedd ki a kommentet a /dev/hdxx elől, illetve ügyelj arra, hogy az fstab utolsó sora után, ami tartalmaz bejegyzést, üss egy entert, hogy egy üres sor legyen az fstab-od vége!ls texlive-live.iso
ls texlive-live.iso
helyesebben:
mount -o loop /az/iso/helye/neve.iso /ahova/bemountolod -
SzerzőBejegyzés