Hozzászólások
-
SzerzőBejegyzés
-
Ezt a stage-s dolgot nem értem. Le lehet szedni stage név alatt 40-80 megás cuccokat ,de ebbe nem fér bele minden forrás. Gondolom az a live cd-n van nem ?
[align=right][snapback]107308[/snapback][/align]stage: az a dolog, h mennyire kész rendszert kapsz.
a stage1 az csak forrás;
a stage2-ben a bootstrap le van fordítva;
a stage3-ban már az alaprendszer is le van fordítva;a forrásokat meg a netrõl szedi le a portage
4.)Ajjaj! lehet hogy nem kellet volna upgradelnem?! 🙂
Bár ez nem ma derül ki! Ahogy elnézem. 🙂
2.)1.) az összesenbõl (tehát az elérhetõ 768-ból)
2.) nem érzékeltem… szünetmentes meg be van tervezve, csak nincs pénzem rá;
3.) rendben van minden, a gdm meg nincsen fent, ahogyan a gnome sem;
4.) ez tegnap ment le, bár én a „emerge sync && emerge world” kombinációt haszontam használni…Az a gáz hogy fogalmam sincs a chroot használatáról :unsure:
Jó ez a Slacki. Egyre biztosabb vagyok benne 😆
[align=right][snapback]107294[/snapback][/align]chroot –help
cd /mnt/gentoo && chroot . /bin/bash –loginnagyon nehéz dolog… ^.-
Live cd se kell, ha van linuxod ami mûxik!
Csak a megfelelõ stage1-2-3 kell amelyikkel kezded.
Ha mindent fullra akarsz akkor a stage1-rõl indulj.( a leírás is ezt favorizálja)
chroot-tal belépsz uhuból és már kezdheted is!
[align=right][snapback]107288[/snapback][/align]nekem is uhu alól csusszant fel a dolog;
és stage1-rõl indultam ^^Hmmm!
Ez a szerzõi jog.
GNU/GPL nincs belõle? 🙂
[align=right][snapback]107279[/snapback][/align]amit most írok, az lesz gpl ^^
az egy „picit” fejlettebb lesz (nagyon durva admin felülettel, szuper loggolási lehetõségekkel, stb);tényleg, ha már a gentoonál tartunk…
kb 1 hetes uptime után furán viselkedik a rendszer; baromi lassú, meg egyes memóriaigányesebb processzeknek észnélkül adja a memóriát (ark-kal tömörítettem, és az össz memóriám (256mb RAM + 512 mb swap) 60%-át használta, és lassú a rendszer;
aztán elmentem a gépetõl -kajáltam-, mikor visszajöttem, akkor kikapcsolva találtam -valószínû csak egy kis áramszünet-, elindítom, és az X össze-vissza újraindul, meg nem tudja indítani rendesen a KDM, szóval kézzel kell indítgatni (logokban semmi nyoma annak, h hiba lenne), meg nagyon lassú;mi a franc történhetett? a logokban semmi jele annak, hogy valami történt is volna; ez a legfurább; metalog-om van;
nekem 256mb memóriával, és 512mb swap-pel ment, mint atom…
ugyanmár, ne légy kishitû!
ha nem mered akkor tegyél fel egy slackot és a 3-4 cd-rõl forgass le mindent… majdnem ugyanoda jutsz…
[align=right][snapback]107219[/snapback][/align]hmm… a slakiban van arra lehetõség, h kézzel adjak meg optimalizáló flagekeket?
mert ha nincs, akkor azért mégsem ugyanoda…
make.conf rulz ^^gyuszk: vágj bele, legrosszabb esetben nem sikerül (bár szvsz a handbookban leírt telepítés annyira kézen fogva vezeti a júzert…); szvsz csak hosszabb, mint egy slaki telepítése, de nem sokkal nehezebb;
Azon viszont gondolkoztam, hogy ez az egész win+vírus,féreg dolog az MI-t fogja nagy mértékben elõrevinni.
Gyakorlatilag egyre inteligensebb víriusokat férgeket írnak, a biztonsági cégeknek meg egyre „okosabb” vírusvédelmet és tûzfalakat kell írniuk. Azért ha megfigyelitek, az elmúlt 10 évben óriásit fejlõdtek a vírusok (és itt nem a script-gyerkõcökre gondolok). Szóval egy idõ után eljutunk arra a szintre, hogy a vírusok tapasztalatot gyûjtenek, és úgy terjednek tovább.stb
[align=right][snapback]107148[/snapback][/align]szerintem meg a falovak fejlõdtek sokat, és nem annyira a vírusok (a maiak… szóval megnyitod, és elindul; régebben már hopp tele volt a géped vele; bár elképzelhetõ, hogy vannak kevésbé elterjedt (vagy nem is publikált), de nagyon agresszív vírusok/férgek);
az új generációsak (nem azok, amit a hekker oldalakról lehet ingyen letölteni) már patch-ekként mûködnek (pl kernelpatch; hallottam olyanról, ami a kernel.dll-t patcheli meg), és szinte lehetetlen megtalálni õket, mivel részben polimorfok is; és direkt hozzáférést adnak a BIOS-hoz, meg különbõzõ szerverprogramok (pl smtp szerver; ez már régi trükk, pl az egy adott ciklusban lenyomott billentyûket elküldi egy emailcímre) vannak beleépítve (és ezt mind assemblyben!), meg hasonló aranyosságok ^^ és fõleg azért szinte lehetetlen megtalálni õket, mert több különálló részbõl állnak, és ha kinyírod az egyiknek az összes példányát (mivel mindenféle dolgot megfertõz), akkor újraregenerálja magát;
és nem tudod kilõni a processtáblából, mert a rendszeredet alakítja át, szóval magát a rendszerprocesszeket módosítja; ha annak egyszer bekerült a szerveralkalmazása egy gépre, akkor azt onnan szinte lehetetlen kipucolni, fõleg windows alól (linux alól ugye livecd-vel meg chroot-tal még lehet tenni ellene; újrafordítod / újratelepíted az összes binárist/futtatható állományt);
persze ezekhez _nagyon nehéz_ hozzájutni, nekem nincs ilyenem, én is csak olvastam róluk;
ezek nem a script kiddie-k játékszerei, soha nem is lesznek azok;
de azért ha vki írna egy férget, ami ennek a szerveralkalmazását telepíti a gépekre, és annyira elterjedne, mint a mydoom; nos, azzal össze lehetne omlasztani a netet;
persze ez, meg az ezek ellen való védekezés az nem ennek a topicnak a témája;én még vitára bocsájtanék egy dolgot: miért nem szükséges a számítógéphez „jogosítvány”? hiszen egy llama, ha a vírusoknak táptalajt nyújt a gépén, azzal ugyanúgy veszélyeztet másokat, mint ha olyan ül az autó volánja mögött, aki nem tud vezetni. és a 2 dolog, nincs ugyanolyan fajsúlyban? lehet, de a törtvények szerint igen (mert a virtuális bûncselekményeknek is ugyanaz a büntetése, mint az emberölésnek: 2-8 év szabadságvesztés);
van még1 terület, ami mindenkinek elérhetõ, és károkat képes okozni a hozzá nem értésével: a gyereknevelés. morbid, tudom, de nézzük csak meg jobban a dolgot: egy rosszul felnevelt gyerek, akibõl mondjuk rablógyilkos lesz, az nem okoz kárt a társadalomnak? de. és felelõs azért a szülõ, ha egy érzelmileg roncs gyereket ad át a „nagyvilágnak”? igen.
bár az megint egy külön kérdés, hogy ha a jogosítvány nélküli júzereknek nincs engedélyezve a rendszergazda jog, akkor azt hogyan ellenõrizzük, hogy betartja-e? mert akkor kb ott tartunk, h TCPA, ami meg nagyon nem poén.szabadság pro és kontra. ha elfogadjuk a felhasználót, mint rendszergazdát, akkor hozzáértetlensége miatt mennyiben vonható felelõsségre? amennyiben pedig nem fogadjuk el, azzal mennyire van megsértve a felhasználó szabadsága?
bbt példájával élve: hiszen amíg egy mosógép nem tárol személyes adatot, addig a számítógép igen. szóval ha a mosógépedben turkál valaki, az nem zavar, mivel nem fog benne „titkos” adatot találni, míg, ha valaki a gépedben turkál valaki a ~ mappádban, akkor már igenis megsérti a privát szférádat *SZVSZ*. -
SzerzőBejegyzés