Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Akkor most jön a varázslat:
Code:cd /etc
cat make.conf | grep -v ACCEPT_KEYWORDS > make.conf
echo „ACCEPT_KEYWORDS=”x86″” >> make.confAkkor most jön a varázslat:
Code:cd /etc
cat make.conf | grep -v ACCEPT_KEYWORDS > make.conf
echo „ACCEPT_KEYWORDS=”x86″” >> make.confVasy! A /etc/make.conf fájlodat amíg nem mutatod meg, addig nem tudunk neked segíteni.
off: épp most unmaskoltam a KDE-t (aranyos volt, nem tudom hány csomag, de 100-on felül), mert a 3.5.5-ös elég régi (3.5.7 hamarosan fent lesz).
Szegény mi, mert beigazolódik az az állítás, hogy a Gentoo-ban nem a telepítése a nehéz, hanem a folyamatos karbantartása…Vasy! A /etc/make.conf fájlodat amíg nem mutatod meg, addig nem tudunk neked segíteni.
off: épp most unmaskoltam a KDE-t (aranyos volt, nem tudom hány csomag, de 100-on felül), mert a 3.5.5-ös elég régi (3.5.7 hamarosan fent lesz).
Szegény mi, mert beigazolódik az az állítás, hogy a Gentoo-ban nem a telepítése a nehéz, hanem a folyamatos karbantartása…LCoder wrote:A kernel stabil ága az amit 2.páros szám.x-ként le tudsz tölteni a kernel.org-ról. Az más kérdés hogy az egyes disztribgyártók mit hackelnek még bele, ideális esetben semmit, de Pl. a RedHat kernele volt hogy kissé elkóválygott a hivatalos azonos verziójú kernelhez képest (és ez nem vált előnyére, olyan bug is volt benne ami a kernel.org-os kernelben már rég nem). De a „hivatalos” kernel az az ami a kernel.org-on van. És ha a középső verziószám páros az azt jelenti hogy Linusék stabilnak nyilvánították.
Teljesen más kategória az, amikor mondjuk a kernel vagy a KDE megjelenik, mint stabil csomag, és amikor a disztribúció kiadja, hogy stabil. Az előbbi nem végfelhasználóknak szánt verzió. Ha kijön az új KDE, az azt jelenti, hogy készen van, és elég stabil, hogy a disztribútorok megkezdjék a beolvasztását a stabil águkba. Persze közben jön egy halom bugfix, amit backportolnak. (a RedHat jó példa a kernellel, ők azok, akik talán legjobban backportolják a biztonsági javításokat a kernelükbe)LCoder wrote:Szvsz valami ilyesmi lehet hogy van benne, bár procinként aligha optimalizálva, de AMD és Intel build lehet hogy van. Ahogy a jobb linux disztribekben is akad procira optimalizált bináris kernel. És az XP is ilyen, ha AMD-re telepíted akkor az Inteles procin nem fog bebootolni, ahogy az AMD-re fordított linux kernel sem (tudom, játszottam ilyet :)).
Ez ezer éve megoldott probléma, két megoldás létezik rá:
1.) alapból ott van a GRUB menüjében egy generic kernel is — ez gányolt
2.) CONFIG_X86_GENERIC — ez szép. Ezzel bebootol a kerneled bármilyen x86-os gépen, csak max lassabban (nincsenek meg benne az optimalizációk).
Ha magadnak fordítasz kernelt, és ezt nem kapcsolod be, majd az a gondod, hogy nem bootol be egy másik gépen, az ugyanaz a kategória, hogy „letöröltem a system32 mappát, és nem indul a windows”.LCoder wrote:A legtöbb ilyen pici dologra windowsra is van free progi, Pl. aida32.
Végülis az aida nem lenne rossz, ha támogatna olyan apró dolgokat (pl.: rendesen adna információt a sata meghajtómról), amiket az elmúlt néhány évben újítottak be (azután, miután az aida fejlesztése abbamaradt, és everest lett belőle).LCoder wrote:Egyszer láttam elefántot, de az nem az vót
Parse error.LCoder wrote:És nagyon veszélyes. 2 alma + 2 papagáj=4.
A szkriptnyelvek előnye a gyenge típusosság (pascal alatt a string->int konvertálás egy külön passió). Persze ha nem tudsz vele élni, akkor lehet hülyeségeket csinálni. Ha tudod, hogy xy változónak intnek kellene lennie, de nem biztos, hogy az, akkor van ezer meg egy módszer arra, hogy biztosra menj (is_numeric(), settype())… Viszont ez ritkábban kell, mint mondjuk az, hogy egy stringbe inteket és floatokat szurkálj be.LCoder wrote:Na ja. De ha odamész a webhostinghoz akkor csak PHP forráskódot tudsz feltenni. Ha meg saját szervered van akkor hülye vagy ha nem ASP.NET-et vagy JSP-t raksz fel.
Kell egy kiterjesztés hozzá. Ha jól tudom, akkor a php5-ben defaultból be van kapcsolva (FIXME), a PHP6-nak pedig a része lesz.LCoder wrote:Legyen picit kényelmetlenebb, de korrekt a kód. Egy-egy ilyen kis „kényelmes” dolog aztán pár napos debuggolást vonhat maga után. És ha közben határidő is van (netán kötbérrel), esetleg a júzer ott ugrál a nyakadon hogy miért nem megy a programja akkor nem előnyös a write-only jellegű kód ide-oda hackelésekkel fűszerezve.
Minden nyelven lehet jó és rossz kódot írni. Ez nem nyelv kérdése, hanem a fejlesztő hozzáértésének.LCoder wrote:Nem, ez már ma is létezik, én már próbáltam is XP-n. Fejlesztőeszköz támogatás nincs még rá, és a köztudatba nincs még belevíve.
Aha… értem.LCoder wrote:Nekem is hasonló cuccom van, pár játékot tartok rajta, szvsz az egész lehet úgy 256 kilobyte. Az hogy egy eszközt lehessen valamire használni úgy 64MByte körül kezdődne, addig max. játszani jó.
Másrészt az ilyen 176×176 px körüli képernyôcskék sem igazán kedveznek semminek a telefonáláson kívül.
Van telefon, és van PDA. A kettőt nem kellene keverni 🙂
Lehet olyan telefont csinálni, ami félig PDA, de az tuti nem fogja neked egy hétig kihúzni töltés nélkül. A telefonnál pedig ez fontos szempont.LCoder wrote:Szvsz ha van valami ami viszonylag korrekt a linuxban az az X. Ami fölötte van az elég gáz, de az X-ig elég jó a helyzet.
A 7.2-es X korrekt.LCoder wrote:Szvsz a SUN fő bevételi forrása a vas. Azt sem tudom egyáltalán keres-e pénzt a javával, ha jól tudom mostanra már minden javás programja open-source.
Az enterprise cuccok a Java esetén is súlyos pénzekbe kerülnek.A harderverfelismeréshez: az XP-ben tényleg gagyi módon van megoldva. Nemrégiben volt a notimon XP SP2 (május 25-én írtam alóla egy blogbejegyzést, 26-án már Gentoo fordult), és a bluetooth elég érdekes dolgokat produkált. Egy USB-s megoldásom van, és ez N-szer be volt dugva az egyik USB lyukba. Ment. Aztán egyszer a másikba dugtam be… bt driver újratelepít, és az _összes_ beállítás kukába ment (pairing, bt pin, engedélyezett szolgáltatások stb). Kellemes érzés volt. Linux alatt 4x használtam bt-t, mindig másik helyre dugva, és soha nem volt semmi bajom. Az udev amúgy is elég jó dolgokat tud (javaslom, hogy próbálj ki olyan disztrót, amiben már udev van), pl ugyanaz a pendrive mindig sdb lesz, akárhova dugod, és nem fogja másik pendrive elvenni tőle ezt az eszközt.
LCoder wrote:A kernel stabil ága az amit 2.páros szám.x-ként le tudsz tölteni a kernel.org-ról. Az más kérdés hogy az egyes disztribgyártók mit hackelnek még bele, ideális esetben semmit, de Pl. a RedHat kernele volt hogy kissé elkóválygott a hivatalos azonos verziójú kernelhez képest (és ez nem vált előnyére, olyan bug is volt benne ami a kernel.org-os kernelben már rég nem). De a „hivatalos” kernel az az ami a kernel.org-on van. És ha a középső verziószám páros az azt jelenti hogy Linusék stabilnak nyilvánították.
Teljesen más kategória az, amikor mondjuk a kernel vagy a KDE megjelenik, mint stabil csomag, és amikor a disztribúció kiadja, hogy stabil. Az előbbi nem végfelhasználóknak szánt verzió. Ha kijön az új KDE, az azt jelenti, hogy készen van, és elég stabil, hogy a disztribútorok megkezdjék a beolvasztását a stabil águkba. Persze közben jön egy halom bugfix, amit backportolnak. (a RedHat jó példa a kernellel, ők azok, akik talán legjobban backportolják a biztonsági javításokat a kernelükbe)LCoder wrote:Szvsz valami ilyesmi lehet hogy van benne, bár procinként aligha optimalizálva, de AMD és Intel build lehet hogy van. Ahogy a jobb linux disztribekben is akad procira optimalizált bináris kernel. És az XP is ilyen, ha AMD-re telepíted akkor az Inteles procin nem fog bebootolni, ahogy az AMD-re fordított linux kernel sem (tudom, játszottam ilyet :)).
Ez ezer éve megoldott probléma, két megoldás létezik rá:
1.) alapból ott van a GRUB menüjében egy generic kernel is — ez gányolt
2.) CONFIG_X86_GENERIC — ez szép. Ezzel bebootol a kerneled bármilyen x86-os gépen, csak max lassabban (nincsenek meg benne az optimalizációk).
Ha magadnak fordítasz kernelt, és ezt nem kapcsolod be, majd az a gondod, hogy nem bootol be egy másik gépen, az ugyanaz a kategória, hogy „letöröltem a system32 mappát, és nem indul a windows”.LCoder wrote:A legtöbb ilyen pici dologra windowsra is van free progi, Pl. aida32.
Végülis az aida nem lenne rossz, ha támogatna olyan apró dolgokat (pl.: rendesen adna információt a sata meghajtómról), amiket az elmúlt néhány évben újítottak be (azután, miután az aida fejlesztése abbamaradt, és everest lett belőle).LCoder wrote:Egyszer láttam elefántot, de az nem az vót
Parse error.LCoder wrote:És nagyon veszélyes. 2 alma + 2 papagáj=4.
A szkriptnyelvek előnye a gyenge típusosság (pascal alatt a string->int konvertálás egy külön passió). Persze ha nem tudsz vele élni, akkor lehet hülyeségeket csinálni. Ha tudod, hogy xy változónak intnek kellene lennie, de nem biztos, hogy az, akkor van ezer meg egy módszer arra, hogy biztosra menj (is_numeric(), settype())… Viszont ez ritkábban kell, mint mondjuk az, hogy egy stringbe inteket és floatokat szurkálj be.LCoder wrote:Na ja. De ha odamész a webhostinghoz akkor csak PHP forráskódot tudsz feltenni. Ha meg saját szervered van akkor hülye vagy ha nem ASP.NET-et vagy JSP-t raksz fel.
Kell egy kiterjesztés hozzá. Ha jól tudom, akkor a php5-ben defaultból be van kapcsolva (FIXME), a PHP6-nak pedig a része lesz.LCoder wrote:Legyen picit kényelmetlenebb, de korrekt a kód. Egy-egy ilyen kis „kényelmes” dolog aztán pár napos debuggolást vonhat maga után. És ha közben határidő is van (netán kötbérrel), esetleg a júzer ott ugrál a nyakadon hogy miért nem megy a programja akkor nem előnyös a write-only jellegű kód ide-oda hackelésekkel fűszerezve.
Minden nyelven lehet jó és rossz kódot írni. Ez nem nyelv kérdése, hanem a fejlesztő hozzáértésének.LCoder wrote:Nem, ez már ma is létezik, én már próbáltam is XP-n. Fejlesztőeszköz támogatás nincs még rá, és a köztudatba nincs még belevíve.
Aha… értem.LCoder wrote:Nekem is hasonló cuccom van, pár játékot tartok rajta, szvsz az egész lehet úgy 256 kilobyte. Az hogy egy eszközt lehessen valamire használni úgy 64MByte körül kezdődne, addig max. játszani jó.
Másrészt az ilyen 176×176 px körüli képernyôcskék sem igazán kedveznek semminek a telefonáláson kívül.
Van telefon, és van PDA. A kettőt nem kellene keverni 🙂
Lehet olyan telefont csinálni, ami félig PDA, de az tuti nem fogja neked egy hétig kihúzni töltés nélkül. A telefonnál pedig ez fontos szempont.LCoder wrote:Szvsz ha van valami ami viszonylag korrekt a linuxban az az X. Ami fölötte van az elég gáz, de az X-ig elég jó a helyzet.
A 7.2-es X korrekt.LCoder wrote:Szvsz a SUN fő bevételi forrása a vas. Azt sem tudom egyáltalán keres-e pénzt a javával, ha jól tudom mostanra már minden javás programja open-source.
Az enterprise cuccok a Java esetén is súlyos pénzekbe kerülnek.A harderverfelismeréshez: az XP-ben tényleg gagyi módon van megoldva. Nemrégiben volt a notimon XP SP2 (május 25-én írtam alóla egy blogbejegyzést, 26-án már Gentoo fordult), és a bluetooth elég érdekes dolgokat produkált. Egy USB-s megoldásom van, és ez N-szer be volt dugva az egyik USB lyukba. Ment. Aztán egyszer a másikba dugtam be… bt driver újratelepít, és az _összes_ beállítás kukába ment (pairing, bt pin, engedélyezett szolgáltatások stb). Kellemes érzés volt. Linux alatt 4x használtam bt-t, mindig másik helyre dugva, és soha nem volt semmi bajom. Az udev amúgy is elég jó dolgokat tud (javaslom, hogy próbálj ki olyan disztrót, amiben már udev van), pl ugyanaz a pendrive mindig sdb lesz, akárhova dugod, és nem fogja másik pendrive elvenni tőle ezt az eszközt.
LCoder wrote:Egy ilyen bonyolultságú rendszernél elkerülhetetlen hogy maradjon benne néhány bug. A linux kernelben hol is tart ? 2.6.21. De elvben már a 2.6.0 sem volt béta.
A kernel, amit letöltesz a kernel.org-ról az nem végfelhasználóknak szánt, hanem disztribútoroknak meg buherátoroknak. A _stabil_ kernel az az, amit a disztribúciód stabil ága szállít.LCoder wrote:A kernelben nemigen van lebegőpontos számítás, vagy csak elhanyagolható.
Abban nincsen, de ha pl a DirectX-be raknának az már durván érezhető lenne. Jó, akkor kellene bizonyos részekhez ~10 build, de ne mondja nekem valaki, hogy a telepítő ne tudná kiválasztani a megfelelőt az arch-odhoz (vagy runtime cpu detection, lásd mplayer… winre is megcsinálták).LCoder wrote:Ezt most nem tudom mire értetted.
Arra, hogy a Linux telepítő felajánlja az automatikus beléptetést.LCoder wrote:Fényévekkel gyorsabb. Nálam a ZA gyakorlatilag észrevehetetlen. Persze egy szerveren lehet hogy másképp néz ki a dolog.
Nem tudom, nekem nem tűnt gyorsabbanak. Majd a következő reinstallkor (asztali gép) mérlegelem a dolgot. Laptopra meg úgyis kénytelen leszek rakni (egyetem, és 2-3 játék, ami nem megy Linuxon, mert viaszutyokhoz nincsen driver), de letiltok mindenféle hálózatot. Azzal nyerek vagy 20% teljesítménynövekedést alapból 🙂LCoder wrote:Ha meg akarok nézni valamit akkor felteszek a témával kapcsolatos segédprogit. Ahogy amúgy linux alatt is csak az alapvető, a kernellel kapcsolatos dolgok vannak a proc alatt, ha Pl. az X-szel kapcsolatos dolgok érdekelnek akkor már nem ott kell keresgélni. De általában ezeket a dolgokat programból írja/olvassa az ember. Azt meg könnyebb egy API-n keresztül objektumként vagy struktúraként API-n mint textfájlokon keresztül kezelni.
Olyan segédprogi van ingyen is, vagy a „get a ‘goodfornothing’ trial or spend your day to find a fscking crack” dilemma vetődik fel benned? Megvenni meg nem veszem meg, mert
1.) annyit nem ér
2.) te lehet, hogy összemlózod az XP árát 2-3 nap alatt, de nekem az 1 vagy 2 hét munka, attól függően, hogy milyen műszakban vagyok (és én mázlista, mert eltartanak a szüleim, de akinek magáról kell gondosokodnia…)LCoder wrote:Szvsz max. akkor ha írsz egy előfordítót. De nem is ez a legnagyobb gond ezzel, hanem az hogy a java osztályok ma mind getter-setter függvényekkel vannak megcsinálva. Ez az amit ma már a java nem tud megváltoztatni – ha megtenné az méretes kompatibilitási problémákat okozna (kivéve ha meghagyja a régi getter-setter függvényeket is, ezt akár meg is tehetnék, de akkor is lennének kompatibilitási gondok, ráadásul be kellene ismerniük hogy tévedtek).
Nem erre gondoltam. Írsz egy classot, és meghívod valahogyan így:Code:public Property = new Property(){
public void set(Object input){
…
}
public Object get(){
…
}
}…
ertek = obj.xy.get();
obj.xy.set(ertek);Valószínű ez így nem tökéletes (még java ügyben elég newbie vagyok, de amikor időm engedi, tanulok), de a koncepció érthető szerintem.
LCoder wrote:A hátránya meg minden más, mindenekelőtt az amit ők típuskezelésnek csúfolnak. Meg hogy igazából csak webre jó. Meg hogy a júzer gépére oda kell tenni a forráskódot is, ami a magyar üzleti etika mellett nem mindig szerencsés. Meg hogy nem tud tárgykódra fordítani, ezért minden függvényt, osztályt, mindig röptében újra kell forgatnia. Meg az a hülye dollározgatás a változóneveknél, tisztára mint a Commodore 64-es időkben…
típuskezelés: szerintem nagyon kényelmes tud lenni, hogy nem kell mindenféle konvertálófüggvényekkel szenvedni (lásd pascal), hanem simán át tudod adni az értéket. Ha nagyon típusos akarsz lenni, azt is meg lehet oldani. Eddig a java-ban (és a pythonban, mert onnan vette át) értelmes megoldást (.toString(), .valueOf()), méghozzá azt, hogy az adattípusokat objektumként kezeli.
Forráskód vs bináris: http://www.google.hu/search?q=php+bytecode+compiler
A dollározásnak is megvan az értelme, kényelmesebb.Code:# „A” példa
foreach (array(‘nick’, ‘pass’, ‘mail’, … ) as $i) $$i = pg_escape_string($$i);
pg_query(„INSERT INTO „user”(„nick”,”pass”,”mail”) VALUES(‘$nick’,’$pass’,’$mail’)”);
# „B” példa
$n=count($user_data);
for($i=0;$i<$num;$i++) $user_data[$i]=pg_escape_string($user_data[$i]);
pg_query("INSERT INTO "user"("nick","pass","mail") VALUES('{$user_data['nick']}','{$user_data['pass']}','{$user_data['mail']}')"Ezt most írd át pl Pascal-ba… kíváncsi vagyok, mennyivel bonyolultabb lenne a dolog (esetleg fűszerezd meg, és ne csak stringet stringgel fűzz össze, hanem a query-be pakolj bele pár boolean és integer értéket is.)
LCoder wrote:A silverlight nem sokkal több mint egy flash lejátszó, sőt. Nem a silverlight lesz a megoldás, van ennél jobb de annak még csak munkaneve van (ami nem jut eszembe). A lényeg hogy a java web starthoz vagy a ClickOnce-hoz hasonlóan lejön az alkalmazás a júzer gépére, és ott fut de nem önálló ablakban hanem a böngészőn belül.
Újabb vaporware a láthatáron?LCoder wrote:Igazából a windows mobile és a Symbian vannak elterjedve. De hosszú távon a win mobile-nak saccolok nagyobb jövőt, pont a .NET kompatibilitás miatt. Amúgy meg a helyzet az hogy ha valakinek alap mobil kell az nem fog rá javás alkalmazásokat tenni, max. játékokat. Aki meg már alkalmazást is tesz rá az nem a 10 ezer forintos kategóriából választ, hanem olyat vesz amiben van esetleg GPS, elég memória/proci a multimédiához, stb. egy ilyen gép pedig már elbírja a win mobile-t. Amúgy pedig 5 éve még a javás/színes mobil is a luxus kategóriában volt, ma meg már szinte mindenkinek ilyenje van.
Az első mondatra már vizsla válaszolt.
Vegyük a mobilom (SonyEricsson T630). Van rajta 5-6 játék (fele java), midpssh és opera mini. Ezek szerintem eléggé kimerítik az alkalmazás kategóriát, pedig az én telefonom sem felsőkategória (amikor 3 éve vettem, akkor még az volt).LCoder wrote:Ha kivágnák az X-et az azt jelentené hogy a többi XLibre épülő progi sem tud elindulni. Igazából szvsz te a Qt-re gondoltál, azt valóban ki kellene, de alig hiszem hogy megtennék. Pedig egy egységes desktop felülettel ami mind a KDE mind a Gnome előnyeit összehozza tényleg ütőképes lehetne a linux. De ennek nincs sok esélye.
Nem, nem a qt-re gondoltam, hanem az X szerverre. Kellene egy wrapper library az tény, de az X van talán a legjobban lemaradva (jó, a 7.2-es nagyon nagy ugrás… mondjuk még 2-3 ilyen kellene, és behozná a lemaradást).LCoder wrote:Én annyira nem látok ilyen periodikus mozgást. Igazából a windows és a linux idáig fej-fej mellett mozogtak, egyiknek sem volt előnye. A windowsnak volt egységes API-ja, a linux ezzel szemben sok kicsi szétszórt inkompatilbis szutyokból állt, ugyanakkor a win32 API még a 80-as évek elejéről ittragadt szemlélet alapján lett felépítve, úgy direktbe ezért nem nagyon használta senki, mindenki tett a tetejére MFC-t, VCL-t, Qt-t, wxWindost, stb-t, míg linux alatt azért a GTK, Qt közvetlenül is használható felületet adott. Ez tartott úgy 2000 környékéig, akkor kezdett a .NET-tel mocorogni a microsoft, de az első igazán használható verzió a 2.0 volt a Visual Studió 2k5-tel, a nagyobb durranás pedig a .NET 3.x lesz ha végre kész lesz hozzá az Orcas. Más kérdés hogy ez után még 2-3 év mire megjönnek hozzá az alkalmazások is.
A Sun nem fogja hagyni, hogy a Java piacot veszítsen, mivel az az egyik fő bevételforrása. Ezért is lett GPL a Java, hogy minél többen tudják fejleszteni. Kíváncsi leszek, hogy ha a közösség is beszáll, 1-2 verzió múlva hova jut (tette ezt a Trolltech is, aztán nézd meg a qt4-et).LCoder wrote:Linux fronton viszont nem látok túl nagy változást, kivéve két szvsz igen pozitív dolgot, az egyik a mono project valóban elég lendületes fejlődése (már csinálják a silverlight-ot), másrészt pedig hogy a java is kezd picit mocorogni (a Netbeans 6 már kezd egész használható környezetnek tűnni).
Egész használható? Már az 5.5 is nagyon durva dolgokat tud… bár összehaosnlítani a vs.net-tel nem tudom, lévén nem bírtam felrakni (de ezt már kitárgyaltuk… ha nem hiszel nekem, érdeklődj ShadoW-nál, ő is csak pislogott nagyokat).LCoder wrote:Egy ilyen bonyolultságú rendszernél elkerülhetetlen hogy maradjon benne néhány bug. A linux kernelben hol is tart ? 2.6.21. De elvben már a 2.6.0 sem volt béta.
A kernel, amit letöltesz a kernel.org-ról az nem végfelhasználóknak szánt, hanem disztribútoroknak meg buherátoroknak. A _stabil_ kernel az az, amit a disztribúciód stabil ága szállít.LCoder wrote:A kernelben nemigen van lebegőpontos számítás, vagy csak elhanyagolható.
Abban nincsen, de ha pl a DirectX-be raknának az már durván érezhető lenne. Jó, akkor kellene bizonyos részekhez ~10 build, de ne mondja nekem valaki, hogy a telepítő ne tudná kiválasztani a megfelelőt az arch-odhoz (vagy runtime cpu detection, lásd mplayer… winre is megcsinálták).LCoder wrote:Ezt most nem tudom mire értetted.
Arra, hogy a Linux telepítő felajánlja az automatikus beléptetést.LCoder wrote:Fényévekkel gyorsabb. Nálam a ZA gyakorlatilag észrevehetetlen. Persze egy szerveren lehet hogy másképp néz ki a dolog.
Nem tudom, nekem nem tűnt gyorsabbanak. Majd a következő reinstallkor (asztali gép) mérlegelem a dolgot. Laptopra meg úgyis kénytelen leszek rakni (egyetem, és 2-3 játék, ami nem megy Linuxon, mert viaszutyokhoz nincsen driver), de letiltok mindenféle hálózatot. Azzal nyerek vagy 20% teljesítménynövekedést alapból 🙂LCoder wrote:Ha meg akarok nézni valamit akkor felteszek a témával kapcsolatos segédprogit. Ahogy amúgy linux alatt is csak az alapvető, a kernellel kapcsolatos dolgok vannak a proc alatt, ha Pl. az X-szel kapcsolatos dolgok érdekelnek akkor már nem ott kell keresgélni. De általában ezeket a dolgokat programból írja/olvassa az ember. Azt meg könnyebb egy API-n keresztül objektumként vagy struktúraként API-n mint textfájlokon keresztül kezelni.
Olyan segédprogi van ingyen is, vagy a „get a ‘goodfornothing’ trial or spend your day to find a fscking crack” dilemma vetődik fel benned? Megvenni meg nem veszem meg, mert
1.) annyit nem ér
2.) te lehet, hogy összemlózod az XP árát 2-3 nap alatt, de nekem az 1 vagy 2 hét munka, attól függően, hogy milyen műszakban vagyok (és én mázlista, mert eltartanak a szüleim, de akinek magáról kell gondosokodnia…)LCoder wrote:Szvsz max. akkor ha írsz egy előfordítót. De nem is ez a legnagyobb gond ezzel, hanem az hogy a java osztályok ma mind getter-setter függvényekkel vannak megcsinálva. Ez az amit ma már a java nem tud megváltoztatni – ha megtenné az méretes kompatibilitási problémákat okozna (kivéve ha meghagyja a régi getter-setter függvényeket is, ezt akár meg is tehetnék, de akkor is lennének kompatibilitási gondok, ráadásul be kellene ismerniük hogy tévedtek).
Nem erre gondoltam. Írsz egy classot, és meghívod valahogyan így:Code:public Property = new Property(){
public void set(Object input){
…
}
public Object get(){
…
}
}…
ertek = obj.xy.get();
obj.xy.set(ertek);Valószínű ez így nem tökéletes (még java ügyben elég newbie vagyok, de amikor időm engedi, tanulok), de a koncepció érthető szerintem.
LCoder wrote:A hátránya meg minden más, mindenekelőtt az amit ők típuskezelésnek csúfolnak. Meg hogy igazából csak webre jó. Meg hogy a júzer gépére oda kell tenni a forráskódot is, ami a magyar üzleti etika mellett nem mindig szerencsés. Meg hogy nem tud tárgykódra fordítani, ezért minden függvényt, osztályt, mindig röptében újra kell forgatnia. Meg az a hülye dollározgatás a változóneveknél, tisztára mint a Commodore 64-es időkben…
típuskezelés: szerintem nagyon kényelmes tud lenni, hogy nem kell mindenféle konvertálófüggvényekkel szenvedni (lásd pascal), hanem simán át tudod adni az értéket. Ha nagyon típusos akarsz lenni, azt is meg lehet oldani. Eddig a java-ban (és a pythonban, mert onnan vette át) értelmes megoldást (.toString(), .valueOf()), méghozzá azt, hogy az adattípusokat objektumként kezeli.
Forráskód vs bináris: http://www.google.hu/search?q=php+bytecode+compiler
A dollározásnak is megvan az értelme, kényelmesebb.Code:# „A” példa
foreach (array(‘nick’, ‘pass’, ‘mail’, … ) as $i) $$i = pg_escape_string($$i);
pg_query(„INSERT INTO „user”(„nick”,”pass”,”mail”) VALUES(‘$nick’,’$pass’,’$mail’)”);
# „B” példa
$n=count($user_data);
for($i=0;$i<$num;$i++) $user_data[$i]=pg_escape_string($user_data[$i]);
pg_query("INSERT INTO "user"("nick","pass","mail") VALUES('{$user_data['nick']}','{$user_data['pass']}','{$user_data['mail']}')"Ezt most írd át pl Pascal-ba… kíváncsi vagyok, mennyivel bonyolultabb lenne a dolog (esetleg fűszerezd meg, és ne csak stringet stringgel fűzz össze, hanem a query-be pakolj bele pár boolean és integer értéket is.)
LCoder wrote:A silverlight nem sokkal több mint egy flash lejátszó, sőt. Nem a silverlight lesz a megoldás, van ennél jobb de annak még csak munkaneve van (ami nem jut eszembe). A lényeg hogy a java web starthoz vagy a ClickOnce-hoz hasonlóan lejön az alkalmazás a júzer gépére, és ott fut de nem önálló ablakban hanem a böngészőn belül.
Újabb vaporware a láthatáron?LCoder wrote:Igazából a windows mobile és a Symbian vannak elterjedve. De hosszú távon a win mobile-nak saccolok nagyobb jövőt, pont a .NET kompatibilitás miatt. Amúgy meg a helyzet az hogy ha valakinek alap mobil kell az nem fog rá javás alkalmazásokat tenni, max. játékokat. Aki meg már alkalmazást is tesz rá az nem a 10 ezer forintos kategóriából választ, hanem olyat vesz amiben van esetleg GPS, elég memória/proci a multimédiához, stb. egy ilyen gép pedig már elbírja a win mobile-t. Amúgy pedig 5 éve még a javás/színes mobil is a luxus kategóriában volt, ma meg már szinte mindenkinek ilyenje van.
Az első mondatra már vizsla válaszolt.
Vegyük a mobilom (SonyEricsson T630). Van rajta 5-6 játék (fele java), midpssh és opera mini. Ezek szerintem eléggé kimerítik az alkalmazás kategóriát, pedig az én telefonom sem felsőkategória (amikor 3 éve vettem, akkor még az volt).LCoder wrote:Ha kivágnák az X-et az azt jelentené hogy a többi XLibre épülő progi sem tud elindulni. Igazából szvsz te a Qt-re gondoltál, azt valóban ki kellene, de alig hiszem hogy megtennék. Pedig egy egységes desktop felülettel ami mind a KDE mind a Gnome előnyeit összehozza tényleg ütőképes lehetne a linux. De ennek nincs sok esélye.
Nem, nem a qt-re gondoltam, hanem az X szerverre. Kellene egy wrapper library az tény, de az X van talán a legjobban lemaradva (jó, a 7.2-es nagyon nagy ugrás… mondjuk még 2-3 ilyen kellene, és behozná a lemaradást).LCoder wrote:Én annyira nem látok ilyen periodikus mozgást. Igazából a windows és a linux idáig fej-fej mellett mozogtak, egyiknek sem volt előnye. A windowsnak volt egységes API-ja, a linux ezzel szemben sok kicsi szétszórt inkompatilbis szutyokból állt, ugyanakkor a win32 API még a 80-as évek elejéről ittragadt szemlélet alapján lett felépítve, úgy direktbe ezért nem nagyon használta senki, mindenki tett a tetejére MFC-t, VCL-t, Qt-t, wxWindost, stb-t, míg linux alatt azért a GTK, Qt közvetlenül is használható felületet adott. Ez tartott úgy 2000 környékéig, akkor kezdett a .NET-tel mocorogni a microsoft, de az első igazán használható verzió a 2.0 volt a Visual Studió 2k5-tel, a nagyobb durranás pedig a .NET 3.x lesz ha végre kész lesz hozzá az Orcas. Más kérdés hogy ez után még 2-3 év mire megjönnek hozzá az alkalmazások is.
A Sun nem fogja hagyni, hogy a Java piacot veszítsen, mivel az az egyik fő bevételforrása. Ezért is lett GPL a Java, hogy minél többen tudják fejleszteni. Kíváncsi leszek, hogy ha a közösség is beszáll, 1-2 verzió múlva hova jut (tette ezt a Trolltech is, aztán nézd meg a qt4-et).LCoder wrote:Linux fronton viszont nem látok túl nagy változást, kivéve két szvsz igen pozitív dolgot, az egyik a mono project valóban elég lendületes fejlődése (már csinálják a silverlight-ot), másrészt pedig hogy a java is kezd picit mocorogni (a Netbeans 6 már kezd egész használható környezetnek tűnni).
Egész használható? Már az 5.5 is nagyon durva dolgokat tud… bár összehaosnlítani a vs.net-tel nem tudom, lévén nem bírtam felrakni (de ezt már kitárgyaltuk… ha nem hiszel nekem, érdeklődj ShadoW-nál, ő is csak pislogott nagyokat).LCoder wrote:A próbálkozás alatt kész terméket kell érteni, szépen marketinggel megtámogatva. Hogy aztán senki nem akart venni kooperatív multitaszkra alapuló oprendszert hálózati szervernek az egy dolog.Windowsnál is. Ott az XP SP/2, és ott a Vista. Régebben volt XP de volt win2k. Azelőt volt win2k de volt NT4.
Szvsz a monolitkusra forgatott kernellel nem sokat érsz, a procira optimalizált kernellel sem hiszem hogy pár %-nál többet.
Sem a windows sem a linux nem való mission-critical helyre. Sem x86-tal sem más procival.
A mobilok is az egyre erősebb procik felé mennek, pláne hogy fellépnek olyan igények mint GPS, multimédia.
Alapból a disztrib megkérdezi hogy akarsz-e automatikus bejelentkezést. A júzer meg mond egy igen és ennyi. Persze disztribje válogatja, de már láttam ilyet.
Azt hiszem a Keiro lesz a bűnös. Ha jól emlékszem én is próbáltam mert valamelyik weblapon olvastam hogy ez a legbiztonságosabb personal firewall, de annyi erőforrást felzabált hogy azonnal leszedtem a fenébe és felraktam egy ZoneAlarm-ot, azóta nincs bajom.
Az hogy a leveleket szűri a vírusirtó a memóriában ott csücsülő és minden mozdulatot figyelő vírusirtóval.Mi a jobb ? Egy API ami neked egy jó kis objektumba leteszi a számodra szükséges infót, vagy egy fájl amit össze-vissza kell szűrögetni hogy megkapd ugyanezt ? Persze attól függ kinek. A mezei júzer hamarabb megtalálja a /proc alrendszert, de egy programnak jóval egyszerűbb az objektumot kezelni.
A klasszikus basic (C64 és társai) programozók függvények és paraméterezhető eljárások nélkül is elvoltak, volt a gosub 1000 és return, ennek ellenére örülök hogy ezek a dolgok benne vannak a C# nyelvben…
Elterjedtek. Profi helyen JSP/JSF vagy ASP.NET van. De a Pistike webáruházának elég a PHP+MySQL is, a legtöbb free/olcsó webhostingnál ott vannak (most már, pár éve még elég kemény pénzt elkértek egy nyomorú mysql-ért) és egy hülye is meg tudja tanulni két hét alatt annyira hogy valamit összetákoljon ami olyan mint ha működne. Így aztán sok ilyen van.
Lyuk mindenen lehet, a java appletben is találtak pár éve néhányat, a Flash-ben sem hiszem hogy ne lenne.
Elég jól terjednek a win-es okostelefonok. Komoly előnyük hogy egységes oprendszerük van, szemben a kicsidehusi dzsunkán fejlesztett egyedi rendszerével. Persze a javának hála a játékok mennek ez utóbbin is, de más sem nagyon. Ráadásul a kicsidehusi cuccok általában vasban is olyan bénák hogy a telefonáláson kívül max. az egyszerűbb játékok futkároznak el rajtuk.
A win32 soha nem fogja elérni a KDE szintjét, mivel ez utóbbi OOP. De nézd meg a 3.5-ös .NET-et… Amíg a linuxnak a win32 volt a konkurrenciája volt némi esélye, mivel ez utóbbi sem épp programozóbarát dolog. De a .NET-tel már picit nehezebb a verseny. Amúgy a KDE is szép példa erre, elég jól elhúzott a Gnome-hoz képest, a júzerek nagy többsége ezt használja, pedig a legtöbb distro szeretne szabadulni tőle. Miért szeretik a júzerek ? Egyebe közt mert jobb az API, így könnyebb rá jó programokat írni mint Gnome alá, így több is a jó program (plusz aki a KDE felületét tervezte nem volt teljesen hülye).
Jó, de bebukott vele az Apple, és nem erőlteti, inkább az OSX-re és a többi termékére nyomja az erőforrásokat.
Akkor miért nem beta még a Vista?
Írj meg egy programot, ami sok lebegőpontos számítást csinál. Számoltasd ki 387-es utasításkészlettel, sse nélkül, aztán ugyanazt SSE-vel és engedélyezd az SSE{,2,3}-at. Elég durva a különbség, ami kiütközik majdnem az összes kép és hang bizeráló szoftvernél (médialejátszók, gimp pl).
De userként és nem rootként.
A ZoneAlarm sem gyorsabb… eddig még nem láttam gyors tázfalat (kivétel az iptables).
Nos… egy text fájlnak felel meg a /proc alatt a legtöbb dolog, amit irkálni akarsz.
De ha mondjuk kíváncsi vagyok egy értékre, akkor írni kell egy programot, lefordítani és futtatni, addig Linux alatt van a cat. Ha módosítani akarsz, akkor echo, de jóval nehezebb olyan programot írni, ami rendesen beállítja neked.Szerintem lehetne Java-ban implementálni a property-t, ha annyira hiányzik neked (most nincs időm ilyesmire, éjszakai műszak csak anyagilag rulz)… de szerintem 1-2 kB-nál nem lenne nagyobb a class.
Ez az előnye a PHP-nek. Mellesleg az 5-östől fogva elég komoly dolgokat is lehet vele írni, és a MySQL 5 is elég jó már (attól a postgres marad a kedvenc :))
Jó, az java _applet_. Nem a silerlight-os alkalmazásokról beszéltem, hanem magáról a silverlight-ról.
És kinek van pénze 100+e HUF-os okostelefonra? Ha komoly cucc kell, akkor embedded Linux (lásd még: openmoko, greenphone) vagy Symbian.
Remélem a KDE 5-re meglépik azt, hogy kivágják az X-et (vagy az X felküzdi magát), és akkor már nagyon másként fog állni a dolog. A dotnettel egy darabig előnye van a Windowsnak, aztán a Linux megint lehagyja, aztán a Windows előz be. Ez periodikus. Most programozóknál beelőz a Windows, aztán kijön valami új Linuxra, és az után kapnak. Ezért jó a java, mert egységes minden OS alatt. Bár ha a mono eléri célját, az nagyon kellemetlen lesz az MS-nek, mert visszafordítja a dotnet-et: egy dotnetes kód mono alatt módosítás nélkül lefordul, szóval a fejlesztőknek nem lesz többletmunka a Linuxos verzió. Éppenhogy a Linux elterjedését fogja segíteni vele 🙂
